Egyéb

A magyar geekek paradicsoma – Budapest Comic Con 2026 élménybeszámoló

Egészen elképesztő belegondolni abba, hogy mennyire gyorsan múlik az idő. Észre sem veszi az ember és az év télből tavaszba, majd az pedig nyárba fordul, hogy aztán az ősz után minden kezdődjön elölről. Ötödik éve azonban a magyarországi geekek nem csak az évszakok múlásában mérik az időt, hanem egy újabb Budapest Comic Con által tudják, hogy eltelt egy esztendő. A cikkeinkből pedig én is tudom, hogy milyen nagyszerű élményben lehetett része azoknak, akik kilátogattak a korábbi rendezvényekre.

Tavaly nyáron azonban elhatároztam, hogy az idei BCC-n mindenképp részt veszek, legyen bármi az ára. És milyen jól döntöttem! Ha eddig még nem tudtad, hogy milyen egy Comic Con, esetleg halogatod a jegyed megvásárlását, most választ kapsz arra, hogy miben lesz részed első conozóként. Fontos leszögezni azonban már az elején, hogy nekem valóban ez az első BCC, amin részt vettem, és kizárólag a március 21-i, szombati napon voltam kint.

A legcsodálatosabb geek forgatag

Mielőtt azonban elkezdném az élménybeszámolót, mindenképp meg kell tennem valamit. Hatalmas hálával tartozom nektek kedves Olvasók, akik éltetitek az oldalt, hogy idén már tizenkét éve követitek azt, amit csinálunk. Ugyanakkor a kollégáim előtt is megemelem a kalapom, mert általuk is lett az a Kritizátor, ami jelenleg. Bár 2014-ben általam indult el a blog, de elképesztően hamar egy önfenntartó közösségé tették kicsiny ötletem, hogy egy jelenleg is működő és fejlődő közösség tagja vagyok. Ezen két csoportnak köszönhetem azt, hogy részt vettem az idei, MVM által támogatott Budapest Comic Conon. Na, de mégis milyen volt az 2026-os Budapest Comic Con? Tehetitek fel jogosan a kérdést. Röviden csodálatos.

Egy olyan közegbe került az ember, ahol a legkülönfélébb médiumok alkotásai keveredtek egymással, és mindenki régi barátként tekintett a másikra, akkor is ha itt találkoztak először. Nem egyszer volt olyan, hogy nem tudtam milyen produktum szereplőinek öltöztek a mellettem elhaladó cosplayerek, de bátran oda lehetett menni, hogy egy mosollyal együtt választ kapjak a kérdésemre. A profiktól a kezdőkig találkozhattam bármilyen jelmezzel. Ezt tényleg úgy kell elképzelni, hogy voltak akik valóban úgy néztek ki, mintha egy videojátékból léptek volna ki, de a fiatalok sem tétlenkedtek és egy egyszerű ragasztó szalagos botból olyan varázs pálcákat, vagy páncélt farigcsáltak, hogy attól leesett az állad.

Bár tíz éve voltam az első és egyben utolsó Play It-emen, de a G csarnokban található BCC Expo színpad tökéletesen megidézte azt, amit akkor láttam. Ez a helyszín volt a legnagyobb és egyben a jó értelemben legkaotikusabb is. Itt inkább a videojátékokhoz, filmekhez és sorozatokhoz szorosan kötődő dolgokat találták a látogatók. Lehetett Nintendo-n játszani, kvízezni, különféle csecsebecséket vásárolni, de láttam Helm-et is, akivel tavaly Aerons egy interjút is készített. De kint volt a HBO Magyarország is, ahol többek között bárki helyet foglalhatott Westeros legnagyobb hatalmat képviselő tárgyába, a Vastrónba.

A társasjáték rajongók álma – A Boardgame Expo

Az G csarnokból mindössze pár másodperc alatt, a magyar ABC szabálya szerint az F csarnokba lévő Boardgame Expo helyszínéül szolgálható csarnokba mehettél, ahol a BCC egyik legrendezettebb, egyben testvér rendezvénye tárult a látogatók elé. A magyar társasjátékos közösség színe-java képviseltette itt magát kisebb, vagy nagyobb létszámban. A társasok tervezői, a Gémklub, a Delta Vision, a Reflexshop, a JEM (Játékos Ember Magazinja), de a Magyar Társasjátékos Egyesület is kint volt, akiknél váratlanul belefutottam a Kritizátor egyik szerzőjébe, Johnnykiwi42-be. Elképesztő volt azt látni, hogy itt mennyire szervezett és átláthatóan, egy pontosan kimért logika mentén történt minden. Az egyes játékok külön asztalokat kaptak, ahol játékmesterek magyarázták el a szabályokat, hogy aztán bárki kipróbálja az adott játékot.

A kiadók és/vagy forgalmazók közül bár mindenkinél körülnéztem, azonban egyértelműen a Gémklubnál terveztem több időt is eltölteni. Bíztam benne, hogy a Gémpercekből ismerős Jonival sikerül találkoznom, mivel tőlük vele tartjuk a kapcsolatot, továbbá őt látjuk a legtöbb gémklubos videóban. Már majdnem feladtam a reményt, amikor váratlanul megpillantottam. Türelmesen kivártam, amíg megbeszél valamit a kollégáival és végre mindketten tudtunk arcot is társítani az e-mailekben látott nevekhez. Számomra ez volt egyben az idei BCC csúcspontja is, mivel egy olyan dolgot is megbeszéltünk, aminek részletei egyelőre vesszenek a közeljövő homályába.

Képregények és sztárok, avagy C csarnok kincsei

Amiről viszont még mindenképp kell beszélnem, az a C csarnokban található, az egész rendezvény címadó helye, a képregényes rész, valamint a Nagyszínpad. Az általam legolajozotabbnak tartott Boardgame Expo mellett ezt a részt tartottam még a áthatónak. Bár szép számmal képviseltették magukat a legkülönfélébb kiadók, forgalmazók és alkotók, mégis jól el lehetett igazodni közöttük. Aki dedikáltatni, vásárolni szeretett volna, azt bátran megtehette. De ha beszélgetni, vagy éppenséggel gratulálni támadt kedve a kedvenc hazai művészének, arra is volt lehetősége. Az itt található események egy zárt teremben található színpadon zajlottak, ahol a dedikáló és fotós rész is helyet foglalt, míg a terem előtti területen a legkülönfélébb rajzolt történeteké és a vásárlásé volt a főszerep.

Az egyik, ha nem a legnagyobb durranás azonban mégis csak a Nagyszínpad volt, ahol meghívott vendégekkel történő beszélgetéseket lehetett meghallgatni. Aki kíváncsi az az első és a második nap teljes nagyszínpados programját megtekintheti a hiperhivatkozásokra kattintva. Ugyan kell hozzá nyelvtudás, de a legminimálisabb angollal is könnyedén érthetőek a nemzetközi, és hazai sztárokkal lezajlott beszélgetések. A kulisszatitkokról, egy egy szerepre való felkészülésről és a legkülönfélébb dolgokról hallhattunk információkat. Számomra az abszolút csúcspont a Kratos hangjával lezajlott beszélgetés volt, ahol bár Christopher Judge a háború istenét alakította, de egy elképesztően csupa szív, kedves ember. Amikor arról beszélt, hogy az első játék a fejében egy, a gyerekeihez címzett szerelmeslevél, ott majdnem el is érzékenyültem. De felhívta arra is a figyelmünket, hogy fogadjuk el a magunkban és a környezetünkben lezajló változásokat is, még akkor is ha ez elsőre nehéz.

A program szerint őt a Ser Criston Cole-t alakító Fabien Frankel követte. Na, rá tökéletesen illik az utáld a karaktert, szeresd a színészt leírás, ami remekül alátámasztja azt, hogy Frankel mennyire tehetséges. Mert bár Cole egy rendkívül ellenszenves karakter, de az őt megformáló Fabien egy igazi úriember. Többször is felhozta, hogy mennyire ízlik neki a pálinka, amikor pedig a többiekkel felfigyeltünk arra, hogy Judge alatt a két sorral felettünk lévő sorban ül, és odaszóltam neki, hogy Team Green (nyugi, ezért megyek gyónni), és ezt ő is visszamondta, akkor bekapcsolt nálam a fangriling. De ugyanakkor fiatal felnőtt éveim egyik szerelme, Evanna Lynch is leírhatatlanul bájos volt. Ugyan a felsorolt színészekről is elmondható, hogy őket a jó Isten is arra a szerepre teremtette, de ez mégiscsak a Luna Lovegoodot megtestesítő Evanna-ra illet a legjobban. Pontosan olyan, mint a kicsit zizi, cserfes szőke hajú Hollóháthoz tartozó diák. Hosszasan beszélgetett az aktuális házigazdával a horoszkópokról, ami tényleg egy roxforti diákhoz tartozik. Magával ragadó személyisége nem csak a beszélgetőpartnerét, hanem a közönséget is szó szerint elvarázsolta.

Gondolom a fentiekből már ti is értitek, hogy a Budapest Comic Con az évnek egy olyan hétvégéje, amit nem éri meg kihagyni. Ebben az egyre sötétebb viharokkal tarkított világban pedig egy ilyen élményre mindenkinek szüksége van. Bár szerény személyem rendkívül gyorsan képes sok információt és impulzust feldolgozni, de ez az egy nap annyira pozitív hatást gyakorolt rám, aminek következtében annyira elfáradtam, hogy a vasárnapi napra már nem mentem ki. Lejártam a lábam és úgy voltam vele, hogy itt inkább megállok és még ezen sorok gépelése közben is dolgozom fel az ott tapasztalt, látott dolgokat. Az, hogy mindenki talált kedvére valót, lepacsizhatott bárkivel és ennyire nívós sztárokkal találkozhatott, hűen tükrözi azt, hogy a BCC egy újabb szintre emelkedett. Mi pedig türelmetlenül várjuk, hogy a 2027-es évben egy újabb hétvégére teljesen elmerüljünk a magyar geekek paradicsomában.