Destin Daniel Cretton rendezésével és Chris McKenna, illetve Erik Sommers forgatókönyvével folytatódott az MCU Pókemberének története. Méghozzá az eddigieknél is kreatívabb történetvezetéssel, és jóval nagyobb érzelmi töltettel.

Destin Daniel Cretton rendezésével és Chris McKenna, illetve Erik Sommers forgatókönyvével folytatódott az MCU Pókemberének története. Méghozzá az eddigieknél is kreatívabb történetvezetéssel, és jóval nagyobb érzelmi töltettel.

A rejtett szerepes társasjátékok évek óta töretlen népszerűségnek örvendenek. A Maffia, a Vérfarkas, a Resistance: Avalon vagy a Secret Hitler mind ugyanarra az alapötletre építenek: a játékosok egy része titkos küldetést teljesít, miközben megpróbálja megtéveszteni a többieket. A Kraken haragja azonban nem egyszerűen követi ezt a receptet, hanem tovább is fejleszti. A kalózos tematika mögött az elmúlt évek egyik legösszetettebb és legizgalmasabb partijátéka bújik meg, amely méltán került fel sok társasjátékos kedvencei közé és nem hiába nyerte el 2025 év party játéka díját idehaza.

Több, mint két évnyi kihagyás után újra jelentkezünk a teljesen véletlenszerű időpontokban megjelenő, felzárkóztató cikkünkkel. Csakúgy mint legutóbb, most is egy éppen aktuális rendezvény szolgáltatta a temérdek hírt, ami ezúttal nevezetesen az idei San Diego Comic-Con, minden Comic Con legnagyobbika, ahol tényleg a létező összes médium képviselteti magát. És ahogy a továbbiakban látjuk, elég komoly hírek, trailerek érkeztek. Csupa olyan néznivaló, amikre tuti páran felkapjátok a fejeteket.

Az AppleTV+ (a pluszt mindenképp oda kell tenni) egyik zászlóshajója az örökké tartó űrversenyt elképzelő For All Mankind már lassan hat éve szegezi az alternatív történelmi sztorikért és az űrért rajongó nézőket. És habár az idén megjelent ötödik évad talán kicsi lassulást mutat, a sorozat népszerűsége töretlen. Olyannyira, hogy a kaliforniai cég jóváhagyta a készítőknek egy spin-off sorozat elkészítését is, ami koncepciója szerint inkább az oroszok szemszögéből mutatná be az eseményeket. Ennek eredménye a Star City, melynek utolsó epizódja július 10-én jelent meg a streaming platformon.

Ma már szinte mindent tartalomnak nevezünk. Tartalom a film, amit este elindítunk. Tartalom a sorozat, amit két nap alatt ledarálunk. Tartalom a videó, amit félálomban megnézünk, továbbküldünk, majd három perc múlva már nem is emlékszünk rá. Tartalom a podcast, a stream, a könyvajánló, a mém, a koncertfelvétel, a kritika, néha már maga a kultúra is.

Kevés modern társasjáték mondhatja el magáról, hogy évekkel a megjelenése után is ugyanúgy ott van az ajánlott címek között, miközben sorra jelennek meg hozzá az újabb és újabb kiegészítők, márpedig a Fesztáv pontosan ilyen játék. A Delta Vision pedig most bejelentette, hogy érkezik a nagy sikerű társas kistestvére a Zsebfesztáv képében, ennek apropóján pedig úja elővettük a polcról a Fesztávot, hogy megvizsgáljuk, miért is annyira sikeres még annyi év után is.

Christopher Nolan beevezett új mozijával, és újra regéli minden kalandtörténet alfáját és omegáját. Ám az Odüsszeia megvalósítása durván szembe megy Homérosz eposzának üzenetével, és még a sarki görög bolt is több hellén kultúrát tartalmaz. Irgalmazzanak az istenek!

Hát végre eljött a pillanat és csütörtökön (július 9.) megjelent minden idők legnépszerűbb Assassin’s Creed játékának, a Black Flagnek a remake-je. És habár, mint Assassin’s Creed történet nem feltétlenül volt a legerősebb, de azóta is etalonnak számít, mint kalózos játék…sőt, talán nem túlzás azt állítani, hogy minden idők egyik legjobb, de legalábbis legelismertebb játéka. Persze teljesen kiérdemelten. A Black Flag története, karakterei, hangulata, zenéje, világa még a Ubisoft tündöklésének csúcsán is kiemelkedő volt. És most itt vagyunk, tizenhárom évvel később, hogy újra felhúzzuk a fekete lobogót.

Adaptálni sosem könnyű, hiszen egy-egy könyv, játék vagy animációs tartalom teljesen más szabályok szerint íródik, mint egy élőszereplős sorozat vagy film. Hiába működik valami a könyvek lapjain vagy a virtuális térben, az nem feltétlenül fog jól festeni élőszereplős megvalósításban. Ez hatványozottan igaz az animációs tartalmakra, hiszen olyan mértékű kreativitásnak enged teret az animációs közeg, amit egyszerűen élőszereplős verzióban sohasem érhetünk el. Pont ezért tartottam az Avatár – Az utolsó léghajlító legújabb élőszereplős feldolgozásától. Egyrészt Hollywoodban már korábban megpróbálkoztak az adaptálásával, viszont az olyan gyalázatosra sikeredett, hogy nem veszünk róla tudomást, másrészt a Netflix hiába vitte sikerre a One Piece kultanime adaptálását, azért a szintén ikonikusnak mondható Cowboy Bebop és Yu Yu Hakusho – A szellemfiú feldolgozásukkal látványosan felsültek.
Ráadásul az eredeti sorozat két alkotója menet közben elhagyta a produkciót, kreatív nézeteltérésekre hivatkozva, így kimondottan baljóslatú felhők kezdtek gyülekezni a Netflix Avatár sorozata körül. Ezek ellenére egy nagyon látványos akciókkal teletűzdelt és nagyívű kalandra invitált az első évad, megannyi varázslatos felfedezni valóval, amelyek miatt az elejétől a végéig garantálta a szórakozást. Most pedig megérkezett a széria második évada, hogy tovább szője Aangék történetét.

Ha a cyberpunk műfajnak vannak alapvetései, akkor az a Szárnyas fejvadász film és a Neuromancer regény mellett minden bizonnyal a Ghost in the Shell. Shirow Masamune 1989 és 1991 között futó képregénye és Oshii Mamoru 1995-ös adaptációja nyugati olvasók és nézők millióit vezette be a mangák és animék világába. A Fumax kiadónak hála pedig most már magyarul is olvashatjuk az Őrnagy és a 9-es osztag kalandjait.
