Ha már úgyis lemaradtam arról, hogy azért szidjam a játékot, mert nincs benne rendes térkép, jó lesz szétboncolni, hogy mi az, ami miatt a Starfield mint játékuniverzum alulmarad a többi naggyal szemben, spoilerekkel.
A Far Cry a Ubisoft egyik legrégebben futó, jelenleg is folyamatosan aktív sorozata. És habár voltak hullámzások a széria sikerében, de messze nem osztotta meg soha annyira a közönséget, mint a kiadó más címei alatt futó játékai és nagyjából sikerült stabilan hoznia ugyanazt a relatív vállalható szintet. A magam részéről én már az első rész óta nagyon szeretem a Far Cry játékokat és habár soha nem ragadott magával annyira, mint mondjuk a szintén Ubisoftos Assassin’s Creed, de mindig szívesen ültem le elé. Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy a negyedik résznél már megjelentek a repedések a szérián, az ötödik epizód pedig már egyértelműen mutatta a Ubisoft formula kifáradásának jeleit, amit már annyi helyen, annyiszor tárgyalt mindenki. Éppen ezért esett nekem ki a Far Cry hatodik része, amit csak most, két és fél év után vettem elő. Na de igazam volt-e vajon, hogy nem rohantam azonnal végigjátszani?
Tavaly májusban olyan dolog történt kis hazánkban, ami nem csak itthon, hanem még a világon is kivételesnek és rendkívüli eseménynek minősült volna a gamerek és a videojátékokhoz bármilyen formában kapcsolódó emberek számára. Ez volt az első Gamer Symphony a Budafoki Dohnányi Zenekar kottájából, amely esemény keretein belül híres és kevésbé híres, de mindenképp remek videojátékos zenéket vittek színpadra. A végeredmény pedig nem csak kiválóra, de úgy fest hagyományteremtőre sikeredett, ugyanis csak egy picit több, mint egy évvel később, vasárnap, június 9-én ismét megrendezésre került az MVM Dome-ban a második Gamer Symphony koncert, amit talán lekicsinylő is így hívni, ugyanis a második felvonás már egy komplett audiovizuális showműsorként tárult a szemeink és a füleink elé.
Akkora csendben adta ki az Xbox Game Studios a Ninja Theory által fejlesztett Senua’s Saga: Hellblade II című játékát, hogy ha nem követem, talán észre se veszem, hogy megjelent. Vajon megérte a várakozást?
Valahogy erről a játékról még nem esett szó az oldalon, de mivel a csapból is az AI folyik, gyorsan figyelmetekbe ajánlom ezt, mielőtt a mesterséges intelligencia átveszi fölöttünk az uralmat (persze csak ha elhiszitek, hogy nem egy AI írta ezt).
Nehéz olyan kritikát mondani a Baldur’s Gate 3-ról, ami ennyi idő után még nem hallottunk. Ezért azokra a pontokra szeretnék reflektálni, amik a nagy közönség előtt már elhangoztak, de a saját élményem érdekében megerősítésért, vagy megcáfolásért fordultam már tapasztalt ismerőseimhez.
A CD Projekt Red 2020-as Cyberpunk 2077 játéka olyan hullámokat gerjesztett pozitív és valamilyen formában negatív irányba is, hogy évekre megosztotta a gamer társadalmat és egy rakás érdemi és kevésbé érdemi vitának adott alapot.
A Sony nagyon beletrafált azzal, hogy több, mint tíz évvel ezelőtt büdzsét adott a Naughty Dog – akkor – új ötletére, a zombiapokalipszishez a gombafertőzéses háttérrel érdekes csavart adó The Last of Us-ra. A játék történetét azóta talán nem kell senkinek bemutatni, hiszen minden darabossága ellenére kultikus játékká és egy füsttel a Sony fejőstehenévé vált. Elég csak az HBO sorozatadaptációjára gondolni, vagy a libasorban érkező remasterek, remake-ek soráról…a különféle TLOU merch-ről nem is beszélve. És még mi is dedikáltunk a franchise-nak egy podcastet anno. Januárban menetrendszerűen meg is érkezett az kevesebb, mint két éves második rész PS5-höz igazított remaster verziója. És ha már itt volt, akkor cikket is gondoltam hozni róla. Vigyázzatok, a cikkben spoilerek is előfordulnak.
A tavaly októberben megjelent Alan Wake 2 hurrikánként söpörte el a játékosvilágot, bizonyítékául adva, hogy érdemes volt tizenhárom évet várni a folytatásra, melyről korábban itt a Kritizátornál is írtunk. Ezzel egy időben ugyanakkor úgy gondoltam, hogy érdemes lehet írni egy kis visszatekintő bemutatót az első részről is és mi lenne alkalmasabb erre, mint a 2021-ben, a második részt megalapozóul megjelent Remaster verzió, melyben a Remedy ismét megmutatta mindenkinek, hogy mire is képesek.
Mostanra talán az év legfontosabb gamer eseményévé vált a The Game Awards melynek során a közönség és a szakma dönt arról, hogy mely címek teljesítettek a legjobban az év során. MIndemellett pedig a videojáték-ipar prominens szereplői is számot adnak arról, hogy mit terveznek az elkövetkező időszakban. Az idei show december 7-én zajlott le és bőven tartogatott kibeszélni való témát. Mi pedig igyekszünk nektek összefoglalni a lényeget.
