Kritika

Játék

Elbaltázott brazil vakáció – Max Payne 3 bemutató

A 2000-es évek elején egy kis, ismeretlen finn stúdió beírta magát a videojátékok nagyjainak történelmébe. Ez volt a Remedy a Max Payne-nel, melyben egy rendkívül balsorsú rendőrtiszt bosszúhadjáratát, majd később a túlélésért folytatott küzdelmét követhettük végig igencsak egyedi tálalásban: Egy sötét, modern noir történetet kaptunk, ahol izgalmas és emberi karakterek szerepeltek és keresztezték egymás útját. Mindemellett pedig olyan technikai megoldásokat kaptunk, mint pl. a ‘bullet time’. 2003-ban azt hittük Max szegre akasztja a dupla Berettát és megnyugodhat. De 8 évvel később, az addig csak kiadóként szerepet vállaló Rockstar bejelentette, hogy saját maga dolgozik azon, hogy trilógia legyen a sorozatból. A stúdió neve pedig már-már garantálta a minőségi szórakozást. Én pedig nemrég újra elővettem a játékot, most már sokadik alkalommal és úgy döntöttem írok nektek arról hogyan is állja meg a helyét napjainkban.

(tovább…)
Könyv

Trisolaris, emberiség, ítéletnap – A sötét erdő könyvkritika

Egy hangya, egy csillagászból lett szociológus és egy fizikusnő találkoznak egy temetőben. Mi a közös bennük? Csak ők hárman tudják, hogyan lehet megmenteni a Földet az idegen civilizáció fenyegetésétől. A Trisolaris flottája a fénysebesség törtrészével közelít a Föld felé, az emberiségnek összesen négy évszázad áll rendelkezésére a felkészüléshez!

(tovább…)
Animáció

Családterápiás robotapokalipszis – A Mitchellék a gépek ellen kritika

Az elmúlt évtizedben megtörni látszott a Disney és a Pixar hegemóniája a rajzfilmek világában, amiben nem kis része volt a Derült égből fasírtért,  A Lego kalandért és a Pókember: Irány a Pókverzum!-ért felelős Phil Lord és Chris Miller alkotópárosnak. Ezúttal Micheal Rianda és Jeff Rowe rendezőkkel álltak össze, akik korábban a szintén zseniális Gravity Falls sorozaton dolgoztak. A közös munka eredménye pedig, amit a Sony és a Netflix támogatásával tető alá hoztak, simán az utóbbi évek egyik legjobb animációs filmje lett.

(tovább…)
Animáció

Intergalaktikus déja vu – Invincible évadkritika

A címben is igyekeztem utalni rá, amennyiben vérbeli kocka az ember, vagy legalábbis részben követi a legnagyobb képregénykiadók szösszeneteit, már a pilot epizód hamiskás mosolyt fog senderíteni az arcára. Ugyanis Robert Kirkman és Cory Walker,az adaptáció alapjául szolgáló művet úgy alkották meg, hogy első látásra is ismerősnek tűnő elemeket gyúrtak össze és fűszereztek újra. Az animációs változatban pedig, mivel maga Kirkman bábáskodott a sorozat felett, még egy lépéssel megtoldotta ezt az érzést. Természetesen mindezt közel sem negatív előjellel említem meg, hiszen a képlet végén kapott eredmény nagyon is élvezhető és szórakoztató lett. De nézzük meg közelebbről mit is tud pontosan a szuperhős akcióban bővelkedő, nyomokban tinidrámát tartalmazó, sötét anyaggal futtatott mixtúránk! Természetesen iparkodtam elkerülni a spoilereket!

(tovább…)
Játék

A legjobb videojátékos főcímdalok – Második felvonás

A videojátékipar egyre nagyobb szeletet hasít ki magának a szórakoztatóipar tortájából és ennek megfelelően egyre minőségibb termékekkel kell előrukkolnia. Ennek pedig része a háttérben felcsendülő, hangulatot megalapozó muzsika is. Bér ezen a téren a videojátékok talán soha nem kellett szégyenkezzenek, ugyanis már a hőskorban is emlékeinkbe égő dallamokat sikerült felvonultatniuk olyan emberek keze által, akik azóta a zenészszakma nagyjainak számítanak. Tavaly júliusban írtam is egy listát a legjobb videojátékos főcímdalokról, ami igen komoly népszerűségnek örvendett a Ti köreitekben is. Most pedig eljött az ideje egy második menetnek.

(tovább…)
Film

Néma sofőrnek az anyja sem érti a szavát – Drive kritika

,,A történet elég bárgyú, de jó a stílusa” – hangzik el Anna Karina kolléganőjének a szájából, amikor a főszereplő megkérdezi, hogy milyen könyvet olvas az Éli az életét című filmben. Ez a mondat teljes mértékben ráhúzható Nicolas Winding Refn 2011-es, sokak szerint legjobb munkájára, a Drivera, ami úgy robbant be a köztudatba, mint egy autóversenyző kocsijának motorja a rajt előtt.

(tovább…)
Sorozat

Társadalmi problémákról Marvel módra – A Sólyom és a Tél Katonája évadkritika

Közel másfél évnyi kihagyás után a Marvel Studios januárban bele is csapott a negyedik fázisba a sitcomba csomagolt WandaVisionnel, néhány hétre rá pedig kezdetét vette a Sólyom és a Tél katonája, ami az utolsó két Amerika Kapitány mozi szellemiségét követve amolyan politikai-thrillerként határozta meg magát. A korábbi mellékszereplőkre épülő sorozatok koncepciója már a WandaVision esetében megmutatta, hogy az ötlet önmagában nem rossz, viszont a hat epizódot számláló Sólyom és a Tél katonája után most már betonbiztosan kijelenthetjük, hogy a kivitelezés azért még hagy némi kívánni valót maga után.

(tovább…)
Sorozat

Orosz világba bújtatott fantasy magyar tájakon – Árnyék és csont évadkritika

Sose felejtem el, hogy az Árnyék és csont első ízelítőjét látva mennyire felbolydult az internet könyves közössége. Szinte már-már hallani is véltem a sok rajongó sikongatását, akik alig várták, hogy lássák kedvenc könyvük sorozatadaptációját. Ez az érdeklődés aztán engem is elért, és nagy kíváncsisággal vetettem bele magam a Leigh Bardugo világába. A kritika teljesen spoilermentes.

(tovább…)