A 2021-es Cowboy Bebop az azonos címen futó 1998-as elődjének Netflixes remakeje. Egy izgalmas Sci-fi köntösbe bújtatott western történet, melyben három mindenre elszánt fejvadász, és kiborg kutyájuk részről részre próbál megélni hivatásából, illetve felvenni a kesztyűt az őket kísértő múltjukkal. Vajon sikerrel járnak?
(tovább…)Úgy néz ki az idei ősz számomra a sorozatokról és fantasy, valamint a sci-fi műfajoról szól. Az Alapítvány után következett a Dűne, most pedig Az Idő Kereke világába ugrottam egy hatalmas fejest, amiben nagy segítségemre volt a szerdai betekintőnk, ugyanis még nem olvastam Robert Jordan alkotását. Kíváncsi voltam, hogy vajon mégis miről szólhat ez a történet, mert bár a Trónok harca nagyon csúnyán végződött, de ki vagyok éhezve valami jó kis fantasyre. Idén ugyan kaptunk egy érdekes Shadow and Bone szezont, valamint Az Úr sötét anyagai is igyekszik jól szerepelni, de valahogy azokkal nem voltam elégedett. Bár még nagyon bátor ilyesmit kijelenteni, de úgy néz ki, hogy az Amazon sorozata talán betöltheti ezt az űrt.
Ha valami veszettül pörög idén, akkor az a Ted Lasso. Mindenki erről beszél, mindenki ezt nézi. Majdnem mindenki. A második évadát taposó sztori az örökvidám fociedzőről és csapatáról nagyot durrant. Kérdés, hogy a második évad tartja-e a szintet, és megéri-e egyáltalán ezt az egészet nézni.
Korábban már megjelent egy cikk az oldalon, ami az AppleTV+ See című sorozatával foglalkozott. Ugyan magának a sorozatnak akadtak hiányosságai és inkább volt érdekes mintsem izgalmas. Azonban rengeteg potenciált hordozott magában. Éppen ezért az almás cég további bizalmat adott neki és nemcsak a költségvetését emelték meg, hanem feltehetően a kreatív területen is jelentős változtatások történhettek. Így pedig a See második évada már nem csak egyszerűen egyedi és érdekes, hanem egy kifejezetten emlékezetes alkotás is lett.
A manapság egyre fontosabb streaming-piac egyelőre még talán kevésbé markáns szereplője az Apple TV+ . De elég csak az Alapítvány-sorozatra gondolnunk, hogy meglássuk az óriási potenciált az almás vállalkozás tartalmaiban. Az idegenek inváziója pedig egészen jó kiindulópont, így érdeklődve ülhetünk le új sorozatuk, az Invasion elé is.
Aki nem él burokban, az bizonyára felfigyelt arra hogy a fantasy és a sci-fi új erőre kapott és virágkorát éli. Ez nem véletlen, ugyanis az ember a mai világban szeret ezekbe a mesterséges világokba menekülni. Jobb is elbújni ezekben a kis univerzumokban, mert könnyen ráláthatunk arra, hogy mi a probléma mondjuk az emberrel vagy a társadalommal. Az Apple eddigi legnagyszabásúbb sorozata, az Isaac Asimov által írt Alapítvány ezt a témát járja körbe, többek között a pszichohistória által. Mielőtt még a továbbra kattintanál tudd, hogy nem olvastam a regényeket, így csak a sorozat első két epizódjáról tudok véleményt alkotni.
Ma már nagyon kevés ember van, aki nem hallotta a piros overallos Dalí-maszkos bűnözők történetét, akik önerőből térdre kényszerítették a Spanyol Királyi Pénzverdét. Nyolc ismert világváros után elnevezett mindenét elvesztett bűnöző, egy mesterelme irányításával öt hónap kiképzés után elindul, hogy végrehajtsák az évszázad bűntényét. Az általunk Professzorként ismert Sergio Marquina egész életét feltette arra, hogy megvalósítsa elhunyt apjának nagyszerű tervét.
Amikor valaki valamilyen sorozatot keress magának, akkor általában az adott illető vagy az HBO vagy pedig a Netflix kínálatából válogat. Habár újabban az Amazon Prime is kezd egyre inkább előretörni, valamint ott van még a Disney+ is a maga jellegzetes tartalmaival. Azonban rajtuk kívül is van még számos másik streaming szolgáltató, amelyik igyekszik valahogy magára vonni a közönség figyelmét. Ilyen például az AppleTV+ is, ami az Apple saját streaming platformja és van is egy kifejezetten egyedi és érdekesnek mondható sorozata a See, aminek a magyar címe nagyjából az, hogy Láss.
Bizonyára sokan hallottak már a Maslow-piramisról. A névadója Abraham Maslow, amerikai pszichológus volt, aki különböző halmazokba rendezte az emberi lét szükségleteit, majd azokból egy alá-fölé rendeltségi láncot konstruált. Ez vizuálisan egy piramisban ölt testet, aminek alján a legalapvetőbb biológiai szükségletek helyezkednek el (1-2. szint), majd a különböző szociális szükségletek, és a piramis csúcsán helyezkedik el az önmegvalósítás iránti igény. Tudjuk jól: olyan világban élünk, ahol az emberek egy igen nagy hányada az első szinteken található szükségleteit sem tudja fedezni. Ugyanis az első két szint az (a fiziológiai szükségletek, illetve a biztonság és védettség szükséglete), aminek biztosításához pénzre van szükség (még hogyha ez nem is fekete-fehér – ezeken a szinteken is van, amit nem feltétlenül tőkeereje által biztosít magának az ember, és a következő szinteken is rengeteget segíthet az anyagi jólét).
(tovább…)