Az Amerikai Egyesült Államok a világ egyik vezető szuperhatalma, belülről azonban heves társadalmi, politikai feszültségek szakítják szét. Alex Garland új filmje, a Polgárháború ezeket a feszültségeket vetíti előre a közeljövőbe, ahol ember embernek farkasává válik, és százhatvan év után újra amerikai testvérek ontják egymás vérét. Okulás ez a Föld valamennyi lakója számára, nekünk, magyaroknak is!
Az utóbbi évek magyar filmtermése több történelmi darabbal szolgált. Új adásunkban górcső alá vesszük a Most vagy soha!-t, a Hadikot, valamint a Semmelweist, és megvizsgáljuk, mennyire vehetjük komolyan ezeket az alkotásokat történelmi szempontból. Megvizsgáljuk azt is, hogyan oldható fel a történészek és a filmesek szembenállása. Mindebben a Széchenyi-díjas történész, Hermann Róbert lesz a segítségünkre.
Petőfi Sándor, a márciusi ifjak, a 12 pont, a Nemzeti dal. Történelmünk olyan személyiségei és jellegzetes pillanatai, melyeket az iskolai megemlékezésekről minden magyar ember ismer. De vajon képes-e mindezt új, minőségi tartalommal és körítéssel bemutatni minden idők eddigi legdrágább magyar filmje, a Most vagy soha!?
Dunát lehet rekeszteni az Arthur-mondakörhöz kapcsolódó filmekkel, melyet között instant klasszikus és csapnivaló fércmunka egyaránt akad. De tartogathat-e még bármi újat A tél királya című sorozat? Vagy nemcsak a brit király kardja, de a lovagi történetek is megrozsdásodtak?
Christopher Nolan filmje, az Oppenheimer a rendezőgéniusztól megszokott, minőségi mozi. De vajon mennyire tekinthető hitelesnek történelmi szempontból? Tényleg létezik az atomcsapás indítására szolgáló „nagy piros gomb”? Mi igaz és mi nem a nukleáris fenyegetésről szóló alkotásokból? Az emberiség talán egyik legnagyobb tudományos vállalkozását, az atombomba előállítását célzó Manhattan-tervet és a mögötte álló elmét bemutató filmet Speck Gyulával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójával elemezzük.
Bizonyos tudás vagy ismeret megszerzése az emberiség számára egyszerre minősül áldásnak és átoknak. A görög mitológiában Prométheusz titán, a modern kori történelemben pedig Robert Oppenheimer, az atombomba atyja testesíti meg mindezt. De miként dolgozta fel mindezt korunk egyik legismertebb rendezője, Christopher Nolan? Az Oppenheimer nem egyszerűen egy tudós története, de a tudományé is, amely újra és újra kiszolgálja az emberiség igényeinek sötétebb oldalát.
A The Last of Us széria első évada a Kritizátor szerzőit is sem hagyta nyugodni. Podcastban műsorunkban a legelismertebb videójáték adaptációt vizsgáljuk meg.
A ceruzával gyilkoló egyszemélyes hadsereg negyedszerre is visszatér a mozikba, a John Wick: 4. felvonás képében. De vajon van-e még lendület, frissesség és újdonság a Keanu Reeves nevével fémjelzett akciódömpingben?
A magyar történelem bővelkedik olyan dicső vagy éppen szégyenteljes eseményekben, melyekért a legkreatívabb hollywoodi forgatókönyvírók ölre mennének. Ezek közül is az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszaka mind a mai napig fontos identitásképző erővel bír. Nagy alakjai, mint Petőfi, Kossuth, Görgei, Bem vagy Széchenyi örökre beírták nevüket a nemzet történelmébe. Az eseményeket a hazai filmesek is igyekeztek megörökíteni, ki több, ki kevesebb sikerrel. A Kritizátor töritudorai meghívott vendégükkel, Hermann Róbert történésszel magyar történelmi mozgóképes alkotásokat vizsgálnak. A március 15-ei ünnepkör filmjei mellett nem mennek el a közelmúltban kedélyeket borzoló Aranybulla mellett sem.
