Ernest Cline első könyve, a Ready Player One 2011-ben jelent meg. A kamaszként visszahúzódó természetű, kicsit kocka, D&D rajongó informatikus, aki szabadidejében írt és slam poetry versenyeket nyert, rögtön belenyúlt a tutiba. Alig írta alá szerződését a kiadójával, a filmes jogok már elkeltek. Cline könyve ikonikus darabbá nőtte ki magát az évek során, előkelő helyet foglal el számos, minden idők legjobb sci-fi könyveit taglaló toplistán.
(tovább…)Habár az idők során számos fantasztikus lényt alkottak, azonban a dinoszauruszokat mindig is egyfajta sajátos rajongás övezte. Ennek oka, hogy ezek a teremtmények egykor valóban léteztek és ad egyfajta fizikai kapcsolódási pontot mindenkinek. Természetesen ennek nyomán számtalan dinoszauruszos tartalmú alkotás készült és várhatóan még készülni is fog. Viszont meglepő módon ezek között kevés az olyan alkotás, ami valamilyen klasszikus fantasy környezetbe helyezné ezeket a teremtményeket. Pedig az igény valószínűleg meg lenne rá.
Egy hangya, egy csillagászból lett szociológus és egy fizikusnő találkoznak egy temetőben. Mi a közös bennük? Csak ők hárman tudják, hogyan lehet megmenteni a Földet az idegen civilizáció fenyegetésétől. A Trisolaris flottája a fénysebesség törtrészével közelít a Föld felé, az emberiségnek összesen négy évszázad áll rendelkezésére a felkészüléshez!
(tovább…)Hollywood mindig is szerette a könyvadaptációkat. Idén se kell ezeket nélkülöznünk, ezért összeszedtünk párat, amit mi nagyon várunk.
Ha kortárs ifjúsági – vagy YA – fantasy könyvekről beszélünk, mindenkinek egyből az amerikai irodalom jut eszébe, angolos személy- és településnevekkel teletűzdelve. Még akkor is, mikor egy tényleg kitalált világgal nézünk szembe. Ennek fordított hátat Leigh Bardugo, amikor elég erőteljesen oroszos stílussal ajándékozta meg az olvasókat. Sokak számára ez először ijesztő vagy furcsa, és pont emiatt halogatják az olvasását – mint ahogy én is sokáig tettem. Mindenesetre elérte, hogy olvasatlanul is úgy nézzünk rá, mint egy újdonságra, ami kiemelkedik a tömegirodalomból.
Az elmúlt év kapcsán – sőt, még a most is beletartozik ebbe – mindenkiben legalább egyszer felmerült az a bizonyos „Mi lett volna, ha…?” Nem csak magánügyben vagy a tegnap távlatában, hanem globálisan is. Természetesen ez nem újdonság. A történészek, filozófusok, mindenféle teóriagyártók, szakmai és amatőr elemzők naponta felteszik ezt a kérdést az élet számos vonatkozásában.
A Zsoldos Péter-díj évek óta a magyar fantasztikus irodalom egyik legrangosabb elismerése. A díjat megújult köntösben idén április 20-án vehetik majd át a győztesek szakmai zsűri döntése alapján. Regény, fordítás és novella kategóriában mérettetnek meg a 2020-as év fantasztikus irodalmi alkotásai. A shortlist alapján hamar egyértelművé vált, hogy erős mezőny indult neki idén is a kihívásnak. Szűk egy hónap van hátra az eredményhirdetésig, mi pedig nem kis fába vágva a fejszénket, elolvastuk a jelölt regényeket. Lássuk hát, mi foglalkoztatta a magyar tudományos fantasztikus írókat 2020-ban?
(tovább…)A háromtest-problémáról két évvel ezelőttig úgy tudtam, csak egy matematikai fogalom. Ennek akkor lett vége, amikor békés internetes kalandozásaim közben szembe találtam magam egy cikkel, amely a világ végét hirdette. A cikk Cixin Liuról mesélt, aki szörnyű sorsot tárt a földönkívüli civilizáció megjelenése után áhítozó emberiség elé. Az univerzum nem üres, de talán jobb, ha mi mégis úgy hisszük – írta a cikk. Az alaptézis Liu trilógiájának második kötetére hivatkozott, melyben az emberiség mindaddig ismeretlen fenyegetéssel néz szembe.
(tovább…)James Bond, Jason Bourne, Johnny English, Austin Powers, őket már mind ismerjük. Titkosügynökök, a titkos hívószóra pedig lelkes olvasók, mozinézők és rajongók ezrei kapják fel a fejüket. Miért? Mert hangosak, szexik, megkapnak minden nőt, megmentik a világot és olyan dolgokat csinálnak, amiket te soha nem fogsz.
(tovább…)A képregények világa mára egyre nagyobb teret hódít meg, és ezzel párhuzamosan mind több rajongójuk akad. Míg pár éve, évtizede csak az úgynevezett „kockák” olvasták, mostanra nincs olyan, aki legalább az alap karaktereket ne ismerné. Ez a hullám elérte már az ifjúsági irodalmat is, azon belül pedig elsősorban a fiatal lányokat célozta meg a DC Icons – magyarul DC legendák – sorozat. Az eredeti sorozatban Wonder Woman története az első kötet, míg nálunk másodikként, Catwoman után jelent csak meg.
