A csapat a legfőbb fegyver. Ez volt a marketing szövege a videójátékipar egyik legegyedibb játékának a Star Wars Republic Commando-nak. Habár a játék annak idején nem kapta meg őt megillető elismerést, még ha idővel kult státuszba is emelkedett. Azonban az általa képviselt szellemiséget egy másik alkotás végül továbbvitte. Ez lenne a Gears of war. A Gears of war, avagy röviden GOW alapvetően egy hat részes videójáték sorozat, már ha a Gears Tactics nevezetű különálló stratégiai játékot nem vesszük hozzá. Valamint a játékhoz természetesen készültek különböző könyvek, illetve képregények, amelyek afféle kiegészítőként szolgálnak a történet számára.

A Republic Commando-val való összevetés már csak azért is helytálló, mert bár a két játék meglehetősen szignifikáns módon különbözik egymástól, viszont mindkét alkotás háttérirodalmának megalkotása ugyanahhoz a személyhez kötődik, nevezetesen Karen Traviss-hez. Traviss korábban haditudósítóként dolgozott, így pedig kellő rálátása van a katonák lelkivilágához és a háborúk hátteréhez. Ezért sokszor az alkotásaiban nem is annyira a cselekményen van a fókusz, hanem inkább a különböző személyes drámákon. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy sok esetben bizonyos bevett panelekből dolgozik. Például a Gears of war egyes karakterei nagyon is megfeleltethetőek a Republic Commando könyvek bizonyos karaktereinek.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a Gears of war egyfajta átskinnelt Republic Commando lenne. Már csak azért sem, mert míg a Republic Commando egy már létező és jól felépített franchise, nevezetesen a Star Wars világára épít és annak elemeit használja, addig a Gears of war egy teljesen különálló alkotás, aminek kvázi saját magát kellett felépítenie. Habár itt muszáj megemlíteni, hogy a Gears of war világát inkább a könyvek építik mintsem maguk a játékok. Ezt pedig már csak onnan is tudom, hogy a könyvekkel egyidőben játszottam, vagyis hát igazából néztem végigjátsszásokat a játékról. És bevallom én például elképzelni sem tudom, hogy a könyvek nélkül sokan hogyan tudnák megérteni a játékot. Különösképpen a harmadik kvázi befejező részt. Na de akkor térjünk is rá magára a konkrét alkotásra.

A Gears of war története egy a Földhöz meglehetősen hasonló bolygón, a Sera nevű világon játszódik. Ugyan arra az alkotásban nem térnek ki, hogy ez most egy a távoli jövőben az emberiség által kolonizált bolygó vagy pedig egy tőlük teljesen különálló, de azonos módon fejlődött civilizáció. De igazából ennek olyan különösebben nincs is jelentősége. Meg igazából ha úgy vesszük, akkor ennyi misztikum bőven belefér egy ilyen jellegű alkotásba. Valamint én speciel azt sem tartom kizártnak, hogy szándékosan van így meghagyva ezzel a lehetőséget egy esetleges a Földdel való konfliktusra.

Tehát a történet a Sera nevű bolygón játszódik, ahol az ottélő emberiség éppen befejezett egy több évtizede, egész pontosan 80 éve tartó háborút, amelyet az alkotás csak Inga háborúk néven emleget. Azonban a háború vége után nem sokkal egyszercsak a semmiből, vagyis hát a föld alól előbukkan egy Sáska névre keresztelt idegen, vagyis hát sokkal inkább egy másik a Serán ottélő faj és háborút kezd az emberekkel. Az emberek pedig elég csúnyán vesztésre állnak, amikor is bevetnek egy a Hajnal kalapácsa nevű szuperfegyvert, amivel elpusztítják a bolygó és vele együtt a civilizációjuk nagyrészét. Ám a Sáskákat így sem sikerül megállítani és nagyjából újabb 15 évnyi háborúskodás után az emberiség maradéka a kipusztulás szélén áll.   

Ebbe az alaphelyzetbe érkezik meg a Közönség, amikor is a korábban árulás vádjával elítélt háborúshős Marcus Fenix-et éppen kiszabadítja a börtönből gyerekkori barátja Dominic Santiago. Ezután a páros felveszi a harcot a Sáska Horda ellen, majd idővel becsatlakozik hozzájuk egy Augustus Cole, alias Cole Train nevű egykori sztársportoló, illetve a folyton zsémbeskedő Damon Baird, meg helyenként pár másik katona is és ezáltal ők lesznek a Delta osztag. A mindig a veszély közepében lévő elit különítmény, akik folyamatosan egy öngyilkos küldetésen vannak. Ismerős valahonnan, ugye?

Ugyan a Gears of war első részének, mármint a játék első részének nincs valami combos története. Gyakorlatilag egy teljesen generic a néhány szuperkatona megmenti a világot egy különleges szuperfegyverrel című történet. Ennek az egésznek egyfajta kiegészítője az első könyv, az Aspho mezők, amely bár minimálisan továbbvisszi a cselekményt, ám leginkább mégis a főszereplő Marcus Fenix és barátja Dominic háttértörténetét mutatja be különböző visszaemlékezések formájában. Egyébként ez jellemző az összes többi Gears könyvre, hogy mindig van egy afféle múltbéli szál, amely hol az egyes karakterek hátterét mutatja be, hol pedig bizonyos olyan eseményeket, amelyek jelentős hatással voltak a jelenlegi történetre. Például, hogy mi vezetett odáig, hogy az emberiség taktikai jelleggel konkrétan elpusztítsa a civilizációja nagyrészét.

A második rész, vagyis a Gears of war 2 játék már egy jóval összetettebb és grandiózusabb történettel bír. Nem beszélve magáról a játékmenetről, ami helyenként konkrétan újradefiniálja az epic fogalmát. Igazából a további könyvek, vagyis a Jacinto romjai, az Üllő/Anvil kapu és a Koalíció vége a második és a harmadik rész közötti eseményeket dolgozza fel. Ezenkívül van még egy másik Kripta című könyv is, ami Marcus Fenix fogságban töltött idejét dolgozza fel, ám ez jelenleg, vagy legalábbis a cikkírásának pillanatában idehaza nem kapható.

Ugyan a történet bár nem valami nagyeresztés és viszonylag sokszor látott dolgokra épül, azonban a Gears of war egyik legnagyobb erőssége az az atmoszférája. Baromira átjön az az érzés, ahogyan a végső összeomlás szélén álló emberiség elkeseredetten folytatja a harcát egy olyan ellenséggel, akit látszólag sehogy sem tud legyőzni. Vagy legalábbis csak olyan áron, ami után így is úgy is a teljes pusztulás vár rá. Ez pedig nagyon érződik az alkotás karakterein is, hogy kvázi belefásultak már a harca és szívük szerint már régen hagynák az egészet a fenébe, de egyszerűen nem tehetik.

Éppen ezért a Gears of war másik nagyerénye a karaktereiben rejlik. Marcus Fenix a tipikus szótlan, a világ sorsát magánviselő hányatatott sorsú hős. Mellette Dominic a tipikus igazbarát, aki mindig mindenben Marcus mellett áll. Aztán ott van még Cole, aki messze a legpozitívabb karakter és saját bevallása szerint is igyekszik tartani a lelket a körülötte lévőkben. Valamint Baird, aki egy klasszikus látszólag a világgal és másokkal mit sem törődő alak, ám valójában ő is csak egy az érzéseit nehezen kifejezni képes hányattatott sorsú személy.

Ezenkívül persze még feltűnik egy csomó másik karakter, amelyek hol fontosabbak, hol inkább afféle háttérszereplők. Ilyen például Anyja (ejtsd Ánja), aki ugyan egyfajta loveinterest Marcus számára, ám a kettejük kapcsolata valahogy soha sem tud igazán kiteljesedni, főként a kialakult világvége helyzet miatt. Vagy ott van akár Hoffman ezredes, aki a kvázi politikai szálat hozza be a történetbe. Nem mellesleg ő az egyik főfelelőse annak, hogy annak idején bevetették azt a bizonyos tömegpusztító fegyvert.

Azonban a Gears of war-nak van egy másik jellegzetessége, mégpedig hogy ez egy ízig-vérig toxic maszkulin alkotás. Vagyis az alkotás szereplői szinte kivétel nélkül mind nagydarab izmos férfiak. Tele van erőszakkal és még az úgymond romantikus szálak is teljesen macsó módon vannak ábrázolva. Ugyanakkor bevallom ennek az alkotásnak a kapcsán feltűnt számomra egy érdekes dolog, miszerint a kvázi toxic maszkulinnak titulált alkotások általában sokkal jobban kezelik a női karaktereiket és olyan női példaképeket képesek felállítani, amelyeket érdemes követni. Ezzel szemben a toxic feminin alkotások általában meglehetősen lekezelő módon bánnak a férfi karaktereikkel, de még a női karaktereikkel se igazán lehet úgy azonosulni. Vagy legalábbis nem feltétlenül kellene azokat követendő példának tekinteni.

Mert bár a Gears of war alapvetően egy kifejezetten férfiakra targetált alkotás, ami helyenként ugyan meglehetősen pátoszos túlzásokba esik, viszont egy igencsak komoly mondanivalóval bír a bajtársiasságról. Az összetartozásról. A barátságról. A kötelességről. A kitartásról és még számos olyan másik dologról, amelyeket tradicionálisan a férfi értékekhez sorolnak. Ugyanakkor a nők számára is teljesen élvezhető tud lenni és nemcsak akkor, ha úgymond fiús lányokról van szó. Mert a Gears of war a nőket bizonyos a nőket is érintő témákkal is foglalkozik. Igaz ezt némileg az alkotás sajátos szűrőjén keresztül véve.

VÉGSZÓ

A Gears of war, ha nem is feltétlenül egy megkerülhetetlen cím, de határozottan egy olyan alkotás, amitől a kultúra csak gazdagabb lett. Ám a teljes élményhez meglátásom szerint szükség van mind játékok, mind pedig a hozzátartozó könyvek ismeretére is.