Nicholas Binge regénye meglehetősen nagy port kavart külföldi megjelenésekor. Roppant érdekes sztorit ígért: hegymászós horror, spekulatív thriller, a hit és a tudomány ütköztetése. Méltatták a szerző eredeti ötleteit, a fordulatos cselekményt, és hát na, egy jó sci-fire mindig vevők vagyunk, ezért nagy volt az öröm, mikor alig egy hónappal az angol megjelenést követően magyarul is kézbe vehettük a kötetet.
V. E. Schwab neve sokak számára ismerős lehet mostanra: ő az, aki négy Londonon és annál sokkal több kalandon vezetett át minket; ő az, aki fogta a klasszikus szuperhős toposzt, és cafatjaira szedte; ő, aki a legkülönösebb világokat álmodja meg. A kortárs SFF alkotói közösség ikonikus alakja, az Antarik és a szeretni való antihősök megteremtője, inspiráló cicás posztok kreátora. Már több mint tíz éve mesél nekünk elképesztő történeteket, sötét és gyönyörű históriákat. Ezzel az írással kívánunk neki nagyon boldog születésnapot.
Dan Simmons Hyperion tetralógiája már nem számít újdonságnak, az első olvasók több mint három évtizede vehették kézbe a kezdő kötetet. Bár nálunk jóval később jelent meg, de már annak is több mint 20 éve. Mi sem bizonyítja jobban sikerét, minthogy csak nálunk már 8 kiadást – és két e-könyves megjelenést – megért a történet. A legfrissebb publikálása pedig 1 hónapja volt, melyet ismételten az Agave Könyvek jelentetett meg egy elég figyelemfelkeltő borítóval. Igaz, már ezzel kilóra meg lehet venni az olvasókat, de azért nem minden a külcsín. Ennél még sokkal jobb a tartalom.
Rebecca F. Kuang ázsiai-amerikai szerző, a kortárs SFF irodalom feltörekvő csillaga, aki viszonylag fiatalon tette le a névjegyét, és azóta is megállíthatatlan. Rövid idő alatt figyelemreméltó karriert épített, többszörös bestseller-íróként mára olyan rangos elismerések fémjelzik a nevét, mint a Nebula vagy a British Book Awards. Ezzel az összeállítással az ő személye és munkássága előtt szeretnénk tisztelegni születésnapja alkalmából.
Az antagonista vagy ahogyan a köznyelvben általában használják a főgonosz karaktere mindig is egy kardinális dolognak számított a különböző történetekben. Hiszen a főgonosz személye az, ami meghatározza, hogy milyenek a főhősök, illetve hogy milyen mértékű a fenyegetés. Vagyis ezáltal a történet irányát és némileg talán magát a konkrét világot is, amiben játszódik az adott történet. Természetesen a gonosz karaktereknek is számtalan különböző típusa van, ám ezek közül is kiemelkedik egy bizonyos típus, az úgynevezett Mastermind, avagy másszóval a Zseniális elme, aki mindig mindent átlát és aki általában több lépéssel mindenki előtt jár. Aki nem feltétlenül azért ijesztő, mert valami ordenáré bitangnagy kigyúrt kegyetlen akárki, hanem mert rendkívül intelligens és látszólag szinte mindig mindent előretud. Ennek a karaktertípusnak pedig a nonpluszultrája nem más, mint a Star Wars széria Thrawn főadmirálisa.
Sokunkat foglalkoztat, milyen lesz az élet ötven-száz-százötven, vagy akár kétszáz év múlva. Számos szerző képzelte már el ezt a világot, ezt az életet. A Holdat is be fogjuk lakni? Vagy egyáltalán lesz még élet ilyenkor? Senki nem tudja előre, bár szeretünk eljátszani a gondolattal. Egyesek annyira is, hogy egy történetet építenek ebben a világban. Aztán az egy történetből több is születik, és egy sorozattá növi ki magát.
Van új a nap alatt – Shelley Parker-Chan debütáló regénye a bizonyíték, hogy bőven van még ellőhető puskapor a történelmi fantasy műfajában. Aki úgy és olyan mennyiségben fogyasztja a hasonló kaliberű szórakoztató irodalmat, mintha nem lenne holnap, nagyjából a századik sztori környékén elkezdi keresni azokat az elemeket, amik megkülönböztetik az egyik történetet a másiktól, valamiképp kiemelik a fantasy tengeréből. Hiszen gondoljunk csak bele; a legfinomabb fogás is elvesztheti az aromáját, ha minden áldott nap azt esszük. A nappá vált lány 2021-ben jelent meg a külföldi könyvpiacon, szinte egyből közönségkedvenccé válva, ami már csak azért is figyelemre méltó, mert abban az időben egymást érték az ázsiai ihletésű fantasyregények – jogos a kérdés, miért ez, mégis mitől különleges?
Rober Galbraith nevével eddig nem találkoztam, így egyenesen következik, hogy a Kakukkszó című munkáját sem ismertem. Pedig van belőle egy sorozat is, melyet az HBO készített C. B. Strike címmel – minden könyv kapott egy saját évadot, ez jelen esetben három részes szezont jelent. Azonban most már úgy vagyok vele, hogy ezt a sorozatot muszáj lesz végig olvasni. A hangulata és a karakterek egyszerűen beszippantják az embert, és addig nem engedik ki, amíg fel nem gyöngyölíti az ügyet.
A csapat a legfőbb fegyver. Ez volt a marketing szövege a videójátékipar egyik legegyedibb játékának a Star Wars Republic Commando-nak. Habár a játék annak idején nem kapta meg őt megillető elismerést, még ha idővel kult státuszba is emelkedett. Azonban az általa képviselt szellemiséget egy másik alkotás végül továbbvitte. Ez lenne a Gears of war. A Gears of war, avagy röviden GOW alapvetően egy hat részes videójáték sorozat, már ha a Gears Tactics nevezetű különálló stratégiai játékot nem vesszük hozzá. Valamint a játékhoz természetesen készültek különböző könyvek, illetve képregények, amelyek afféle kiegészítőként szolgálnak a történet számára.
A sötétség szavai az idei év egyik legnagyobb újdonságaként jelent meg az Agave kiadónál március elején. Az antológia, mely eredeti nyelven The Valancourt Book of World Horror Stories címet viseli, az amerikai Valancourt kiadónál látott napvilágot. Számunkra pedig azért különösen érdekes és fontos, mert itt jeleng meg Veres Attila Méltósággal viselt című novellája (The Time remaining), angol fordításban először.
Attila novelláját hatalmas lelkesedéssel fogadta a külföldi szerkesztőség, nekünk magyar olvasóknak pedig újabb örömre ad okot, hogy megjelent a Black Maybe, Attila önálló gyűjteménye Karafiáth Luca fordításában, szintén a Valancourt Books gondozásában. Ritka és örömteli dolog, hogy magyarul alkotó szerző külföldön kap publikálási lehetőséget, Attila kötete azóta a Goodreads-en nagyon jó értékeléseket kap, és hamarosan megjelenik a kötet spanyol fordítása is. A Valancourt Books ugyanakkor angol nyelvterületen rengeteget tesz azért, hogy a különböző nyelveken alkotó írók munkássága minél nagyobb közönséghez eljuthasson.
