Nicholas Binge regénye meglehetősen nagy port kavart külföldi megjelenésekor. Roppant érdekes sztorit ígért: hegymászós horror, spekulatív thriller, a hit és a tudomány ütköztetése. Méltatták a szerző eredeti ötleteit, a fordulatos cselekményt, és hát na, egy jó sci-fire mindig vevők vagyunk, ezért nagy volt az öröm, mikor alig egy hónappal az angol megjelenést követően magyarul is kézbe vehettük a kötetet.
V. E. Schwab neve sokak számára ismerős lehet mostanra: ő az, aki négy Londonon és annál sokkal több kalandon vezetett át minket; ő az, aki fogta a klasszikus szuperhős toposzt, és cafatjaira szedte; ő, aki a legkülönösebb világokat álmodja meg. A kortárs SFF alkotói közösség ikonikus alakja, az Antarik és a szeretni való antihősök megteremtője, inspiráló cicás posztok kreátora. Már több mint tíz éve mesél nekünk elképesztő történeteket, sötét és gyönyörű históriákat. Ezzel az írással kívánunk neki nagyon boldog születésnapot.
Sokan vártuk, és úgy tűnik, végre valóban megérkezett a nyár. Nekünk könyvmolyoknak persze ez az évszak sem múlhat el minőségi olvasnivaló nélkül; a strandélményhez ugyanúgy hozzátartozik egy jó könyv, mint a naptej vagy a nevezett kötet árával vetekedő balatoni lángos. Annál meg aztán tényleg nincs jobb, amikor a szabadtéri pikniken vagy akár a saját árnyékos udvarunkon élvezhetünk egy izgalmas történetet, esetleg egy pohár (vagy négy) zamatos bort. A hamisítatlan nyári atmoszférát árasztó sztorik igazán hangulatba tudják hozni az olvasót, ezek közül válogattam össze néhányat.
Ismét eltelt egy év, nyakunkon az Ünnepi Könyvhét. Az immár 94. alkalommal megrendezésre kerülő, több napon át tartó eseménysorozat valódi paradicsom a könyvmolyok számára: könyvbemutatók, dedikálások, beszélgetések és egyéb programok várják a látogatókat, rengeteg újdonsággal készülnek kedvenc kiadóink. A bőség eme csodálatos zavarában nem olyan nehéz elveszni, ezért összeszedtük, hogy mely SFF kiadványokra lesz érdemes odafigyelni a napokban. A teljesség igénye nélkül, íme a könyvheti kínálat, a műfaj rajongóinak örömére.
Rebecca F. Kuang ázsiai-amerikai szerző, a kortárs SFF irodalom feltörekvő csillaga, aki viszonylag fiatalon tette le a névjegyét, és azóta is megállíthatatlan. Rövid idő alatt figyelemreméltó karriert épített, többszörös bestseller-íróként mára olyan rangos elismerések fémjelzik a nevét, mint a Nebula vagy a British Book Awards. Ezzel az összeállítással az ő személye és munkássága előtt szeretnénk tisztelegni születésnapja alkalmából.
Van új a nap alatt – Shelley Parker-Chan debütáló regénye a bizonyíték, hogy bőven van még ellőhető puskapor a történelmi fantasy műfajában. Aki úgy és olyan mennyiségben fogyasztja a hasonló kaliberű szórakoztató irodalmat, mintha nem lenne holnap, nagyjából a századik sztori környékén elkezdi keresni azokat az elemeket, amik megkülönböztetik az egyik történetet a másiktól, valamiképp kiemelik a fantasy tengeréből. Hiszen gondoljunk csak bele; a legfinomabb fogás is elvesztheti az aromáját, ha minden áldott nap azt esszük. A nappá vált lány 2021-ben jelent meg a külföldi könyvpiacon, szinte egyből közönségkedvenccé válva, ami már csak azért is figyelemre méltó, mert abban az időben egymást érték az ázsiai ihletésű fantasyregények – jogos a kérdés, miért ez, mégis mitől különleges?
Jay Kristoff neve talán nem cseng olyan ismerősen hazai körökben, mint külföldön – és talán nem is hangzik olyan jól (legalábbis egyelőre). Szomorú dolog ez kérem, tekintetbe véve, hogy olyan kaliberű művek alkotójáról van szó, mint a Nevernight trilógia, az Illuminae Files, a Lifelike széria, és még sorolhatnánk. Bár az utóbbi időben néhány könyve magyarul is eljutott a kiadási jogok birtoklásától a nyomdafestékig, (nagy keservesen,) azért van mit bepótolni. Szinte mindegyik művét olvastam és szeretem, de a legújabb szörnyetege, az Empire of the Vampire magasan kiemelkedik a többi, egyébként szintén figyelemre méltó története közül, vegytiszta dark fantasy.
Üdvözlet ismét a Kozmerumban! Brandon Sanderson nagyívű fantasysorozatának nyitánya, A királyok útja a maga lenyűgöző történetvezetésével és féltéglákat megszégyenítő paramétereivel bizony magasra tette a lécet a folytatás számára. A Viharfény krónika első kötete megvett magának kilóra, így nem vártam sokáig, hogy belevessem magam a folytatásba. A Tündöklő szavak viszont, már itt az elején őszintén be kell ismernem, felülmúlta minden előzetes elvárásomat. Sanderson mester méltán elhíresült Kozmerum-ciklusáról már szó esett néhány bekezdés erejéig A királyok útjáról szóló könyvajánlóban, éppen ezért jelen írásomban szeretnék egyből a lényegre térni, lássuk, mit alkotott a szerző a Tündöklő szavakkal. A cikk a továbbiakban spoilereket tartalmaz a sorozat első kötetére nézve.
Brandon Sanderson egy élő legenda. Az epikus fantasy és a science fiction tollforgató nagymestere, a Halálcsigák és Tündöklő Lovagok pátriárkája, de úgy is ismerjük, mint az írót, aki méltóképp végezte be Robert Jordan magnum opusát, Az Idő Kerekét. Tulajdonképpen fogalmazhatunk úgy is, hogy a könyvkiadás egyik rocksztárja a műfajban, munkássága minőségi, és nem utolsósorban mennyiségi tekintetben is kiemeli kortársai közül. A folyamatosan bővülő Kozmerum-ciklus eme fényes karrier koronája, egyszersmind sokunk nagy kedvence.
Van ez a lelkes hobbiirodalmár típus, aki, bár nem hízeleg magának azzal, hogy ő voltaképp műkritikus, mégiscsak buzgón veri a klaviatúrát, hogy aztán a legutóbbi olvasmányélményéről készült beszámolót elengedje, ki az éterbe – mások okulására, vagy épp önszórakoztatásból, mikor hogy. Mikor könyvekről írok, szeretem magam azzal hitegetni, hogy a feddhetetlen objektivitás kristálytiszta szemüvegén keresztül szemléltem a szóban forgó alkotást, de legyünk őszinték magunkkal; mindannyiunknak van kedvenc műfaja, bizonyos típusú sztorija, ami kicsit közelebb áll a szívéhez, mint mások. (És hála érte, kritikus sem vagyok.) Bizonyos témájú művek, bevallom töredelmesen, némi előnnyel indulnak nálam: jelen írásomban az egyik nagy kedvencemről, a dark academia világáról mesélek nektek, ez is egy ilyen szubjektív preferencia.
