Szerző: Gaax

Képregény

Thorból sosem elég – Thor: A mennydörgés istene 1-2 kritika

Vannak olyan képregény figurák, akiket bizonyos tulajdonságaik miatt egész egyszerűen nagyon nehéz újra gondolni vagy éppenséggel olyan ellenfelekkel szembesíteni, ahol kettejük összecsapásából nem egyértelmű már a legelején, hogy itt bizony a jófiú fog győzedelmeskedni. A Stan Lee, Jack Kirby és Larry Liebert által 1962-ben megálmodott Thor Odinson viszont pont egyike azon képregényszereplőknek, akikért a legtöbb esetben szinte teljesen felesleges izgulni. Merthát isteni mivoltából adódóan, szinte biztosan nem létezik olyan ellenlábas messze az űr végtelenjében, aki akár csak képes lenne arra, hogy valamilyen úton-módon megizzassza vagy épp feltörölje a padlót a mennydörgés nyikhaj s nem kevésbé öntelt istenével.

(tovább…)
Film

A jó, a rossz, és a James Gunn – Az Öngyilkos Osztag kritika

Öt évvel ezelőtt a Warner egy hatalmas hibát követett el azzal, hogy megpróbálták (sikertelenül) leutánozni a Marvel Studios egyik legnagyobb kincsének számító rendező, James Gunn egyszerűen leutánozhatatlan stílusát. A David Ayer-féle Öngyilkos Osztag, bár anyagilag ugyan nem állt a földbe, de a közönség, valamint a kritikusok akkor teljesen nyilvánvalóvá tették a stúdió fejesei számára, hogy még egy a Batman v Supermannél is nagyobb fiaskót sikerült összehozniuk, amit még egyszer nem követhetnek el. Vagy ha mégis, ott már a befektetőik jóindulatával, na meg pénzével játszadoznak.

(tovább…)
Sorozat

A bűvész trükkjének bűvöletében – Loki évadkritika

A Marvel Studios kreatívjai már a Loki sorozat előzeteseiben sem csináltak túlzottan nagy titkot abból, hogy a csínytevés istenére koncentráló önálló hat epizódot számláló széria jóval túlmutat majd Loki karakterén, és a különböző idővonalakon való kalandozásoknak hála bizony erősen ki fog hatni az MCU elkövetkezendő néhány esztendejére. A finálé után nem is kérdéses, hogy az ígéretük maximálisan valóra vált, viszont a két másik korábbi Marvel Studios sorozathoz, a WandaVision-höz és a Sólyom és a Tél Katonájához hasonlatosan ezúttal sem úsztuk meg egy kisebb-nagyobb blöff nélkül, ami a képregényeket behatóbban ismerő nézők számára sajnos az évad felétől kezdve túlontúl kiszámíthatóvá tette, az amúgy eleinte kiszámíthatatlannak tűnő történetet.

(tovább…)
Képregény

Átkozott örökség – Batman: A Fehér Lovag átka kritika

Sokszor felmerül a popkultúrában, hogy vajon szabad-e folytatást írni olyan történeteknek, amelyek önmagukban véve tökéletesek voltak? Egy folytatás esetében mindig ott van a veszélye annak, miszerint az alkotó egyszerűen nem tudja megismételni a korábbi sikerét, ezzel pedig mérhetetlen csalódást okoz megannyi rajongójának. Sean Murphy Batman: A Fehér Lovag című képregénye tipikusan az a fajta elbeszélés volt, mely, noha egy cliffhanger kíséretében fejeződött be, a végére érve mégsem éreztem azt, hogy ennek a történetnek feltétlenül szüksége van arra, hogy újabb fejezetekkel bővítse a sötét lovag mítoszát. A tökéletességet ugyanis rendkívül nehéz tovább csiszolni, azonban Murphynek nem elég, hogy sikerült összehoznia eme bravúrt, de olyan szinten rákontrázott még korábbi önmagára is a Batman: A Fehér Lovag átka címre keresztelt folytatásában, melyre még én sokat látott képregényrajongó sem voltam feltétlenül felkészülve.

(tovább…)
Sorozat

Csínytevőből önzetlen jótevő? – Loki pilot kritika

Nevezhetjük puszta iróniának, vagy csak a bolygók szerencsés együtt állásából következő eseménynek, hogy idén pontosan tíz esztendője annak mikor is legelőször megismerkedhettünk a Marvel Studios egyik legsokoldalúbb, legszerethetőbb, és egyben legidegesítőbb gonoszával, azaz a Tom Hiddleston által alakított Lokival. A csínytevés istene ez idő alatt jó párszor kibabrált szinte mindenkivel, aki a közelében volt, azonban a Bosszúállók: Végtelen háborúban bekövetkező halálánál úgy tűnt végleg búcsút kell vennünk tőle, csakhogy mint azt a Végjátékban láthattuk, Lokitól tényleg nem olyan egyszerű megszabadulni, mint ahogy azt az átlagos halandó hinné. De miért is szeretnénk nemde? Nyilván néha az agyunkra megy, de ezt leszámítva nem tudunk rá igazán haragudni, elvégre nem akar ő rosszat. Vagy mégis?

(tovább…)

Játék

Öt videojáték leleplezés, amit mindenképp látni szeretnénk az idei E3-on

Alig néhány hét múlva kezdetét veszi az idei Electronic Entertainment Expo vagyis röviden E3, ami a tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is kizárólag digitális formában kerül megrendezésre, ám ahogyan eddig is, úgy most is vannak kiadók, akik inkább kihagyják a közös dzsemborit, hogy egy saját online rendezvény keretében számoljanak be nekünk a közeljövő sikervárományos vagy éppen botrányokat kitermelő videojátékairól. Ennek örömére az alábbiakban összeszedtem azt az öt videojátékot, melyek könnyűszerrel az idei E3-as időszak legnagyobb sztárjai lehetnek, már amennyiben a fejlesztőik is úgy látják, hogy most érkezett el a tökéletes idő arra, hogy az egész világ szeme láttára lerántsák a leplet ez idáig féltve őrzött portékájuk legféltettebb titkairól.

(tovább…)
Sorozat

Társadalmi problémákról Marvel módra – A Sólyom és a Tél Katonája évadkritika

Közel másfél évnyi kihagyás után a Marvel Studios januárban bele is csapott a negyedik fázisba a sitcomba csomagolt WandaVisionnel, néhány hétre rá pedig kezdetét vette a Sólyom és a Tél katonája, ami az utolsó két Amerika Kapitány mozi szellemiségét követve amolyan politikai-thrillerként határozta meg magát. A korábbi mellékszereplőkre épülő sorozatok koncepciója már a WandaVision esetében megmutatta, hogy az ötlet önmagában nem rossz, viszont a hat epizódot számláló Sólyom és a Tél katonája után most már betonbiztosan kijelenthetjük, hogy a kivitelezés azért még hagy némi kívánni valót maga után.

(tovább…)
Film

Az igazság pillanata – Snyder Cut másodvélemény

Gyermekkorom egyik mai napig meghatározó popkulturális élménye volt az akkoriban a Cartoon Network-ön futó Igazság Ligája című animációs sorozat. Mondhatnám úgy is, hogy ennek hatására kedveltem meg végérvényesen a DC Comics világát, ahol a The Batman Animated Series vagy a Batman: Beyondhoz hasonlóan olykor igen komoly morális dilemmákat feszegető történetszálak is felütötték a fejüket. Ilyen örökség mellett természetesen elképesztően izgatott voltam amiatt, hogy a Warner 2017-ben végre a nagyvásznon is összerántja az Igazság Ligája névre hallgató szuperhősformációt.

(tovább…)
Animáció

Sárkányfű a léleknek – Raya és az utolsó sárkány kritika

A Disney Animation Studios a 2010-es Aranyhaj és a nagy gubanc óta képtelen hibázni. Néhány felesleges, ám anyagilag jövedelmező folytatástól eltekintve. Az egeres cég eredeti történetei, habár minőségükben, na meg mondanivalójukban néhol még mindig alulmaradnak a Pixar alkotásaival szemben, azt semmiképp sem mondhatjuk, hogy a Disney ne járna közel ahhoz, hogy beérje a lámpás céget. Legújabb animációs filmjüknek, a Raya és az utolsó sárkánynak is csak egy hajszálnyival több merészségre lett volna szüksége a bravúrhoz.

(tovább…)

Képregény

Szerelem és más drogok – Batman: Fehér Lovag képregény kritika

A Batman képregények nyolcvan éves fennállása alatt már megannyi képregény alkotónak nyílt lehetősége arra, hogy újra gondolja vagy éppenséggel kifacsarja a sötét lovag ezerszer hallott legendáját. Mégis a denevérember hosszú pályafutása alatt maximum egy tucatnyinak sikerült az a bravúr, melyben nem csak újra gondolták Gotham álarcos bosszúállóját, hanem egy olyan oldalát mutatták meg az olvasónak, ahol a jó és a rossz közti határvonal talán sosem létezett. Sean Murphy 2017-ben megjelent – tavaly óta pedig a Fumax kiadónak hála végre magyarul is olvasható -, nyolcrészes Batman: Fehér Lovag címre keresztelt minisorozata pontosan ez a fajta történet, azonban Murphy elbeszélésében eme elgondolás még csak annak a bizonyos jéghegynek a csúcsa.

(tovább…)