Sokszor felmerül a popkultúrában, hogy vajon szabad-e folytatást írni olyan történeteknek, amelyek önmagukban véve tökéletesek voltak? Egy folytatás esetében mindig ott van a veszélye annak, miszerint az alkotó egyszerűen nem tudja megismételni a korábbi sikerét, ezzel pedig mérhetetlen csalódást okoz megannyi rajongójának. Sean Murphy Batman: A Fehér Lovag című képregénye tipikusan az a fajta elbeszélés volt, mely, noha egy cliffhanger kíséretében fejeződött be, a végére érve mégsem éreztem azt, hogy ennek a történetnek feltétlenül szüksége van arra, hogy újabb fejezetekkel bővítse a sötét lovag mítoszát. A tökéletességet ugyanis rendkívül nehéz tovább csiszolni, azonban Murphynek nem elég, hogy sikerült összehoznia eme bravúrt, de olyan szinten rákontrázott még korábbi önmagára is a Batman: A Fehér Lovag átka címre keresztelt folytatásában, melyre még én sokat látott képregényrajongó sem voltam feltétlenül felkészülve.