Még januárban ért véget a Prime Video-n a The Mighty Neincímű új animációs sorozat, amely első ránézésre kísértetiesen hasonlít a The Legend of Vox Machina sorozatra. Nem véletlenül: mindkettő a Critical Role egyik Dungeons & Dragons kampányának animációs feldolgozása. A csapatnak egyébként volt egy harmadik nagy kampánya is (Bells Hells), ami tavaly februárban ért véget három és fél év után. Most azonban véget ért a The Legend of Vox Machina negyedik évada, amely után majd érkezik a sorozat záróakkordja az ötödik évad képében. Szóval még hosszú ideig kalandozhatunk Exandriában.
A modern társasjátékok világában ritka, az olyan cím, amely ne csupán mechanikákra, hanem valódi politikai és gazdasági modellekre építse fel a játékélményét. A Hegemonic Project Gamesnek ezt sikerült összehoznia a Hegemony: Lead Your Class to Victory esetében, amely a társadalmi osztályok közötti feszültségeket ültette át a napalik asztalára. A Világrend ezt a koncepciót emeli globális szintre: ezúttal nem társadalmi rétegeket, hanem nagyhatalmakat irányítunk egy folyamatosan változó geopolitikai térben. A kérdés pedig adott: képes-e a játék ugyanolyan erős politikai szimulációt nyújtani, mint elődje? A rövid válasz: nem, de egészen más eszközökkel nyújt egy igen kiváló játékélményt.
Valószínűleg mindenkinek meg volt a maga He-Man-korszaka, vagy a 80-as években vagy azt követő 90-es években. Volt szülinapi torta a karakterekkel, rengeteg Masters of the Universe figura gyűjtemény, mégis, valahogy a He-Man uinverzum iránt érzett nosztalgia az évek során szinte teljesen kikopott közéletből. Talán azért, mert visszanézve sem az eredeti rajzfilmsorozat, sem pedig az 1987-es Dolph Lundgren-féle film nem öregedett különösebben jól. A Mattel az elmúlt évtizedekben többször próbálta feltámasztani a franchise-t (Netflix animációs szériák), de a legnagyobb dobásuk kétségtelenül az Amazon MGM új, gigantikus költségvetésű feldolgozása lett, amely állítólag több mint 250 millió dollárból készült. A kérdés pedig adott: sikerült-e új életet lehelni ebbe a klasszikus játék brandbe, vagy ez is csak egy újabb nosztalgiára építő, üres franchise-termék lett?
Kevés olyan stratégiai széria van, amely akkora hatással volt a műfajra vagy úgy ám blokk a játékiparra, mint a Heroes of Might and Magic. A körökre osztott játékmenet, a hősalapú fejlődés, valamint a fantasy világok kombinációja már 1986 óta velünk van. Sikerét mi sem mutatja jobban, mint hogy még politikusok is szívesen elmerülnek ebben a körökre osztott fantasy univerzumban. A franchise azonban meglehetősen hullámzó teljesítményt nyújtott az évtizedek során, miközben többször is próbált megújulni. Most pedig április végén befutott a legújabb rész, a Heroes of Might and Magic: Olden Era, amely elé mi is leültünk, hogy kiderítsük: méltó folytatása lett-e a szebb napokat látott szériának, vagy ismét egy csalódást keltő epizóddal bővült a kultikus franchise.
A legelején fontos leszögezni, hogy a játék jelenleg early access állapotban létezik, tehát nem a végleges verziót nyüstölhetjük napestig, hanem egy fejlesztés alatt álló, számos hiányossággal és félkész megoldással operáló kiadást. Ennek ellenére bőven akad benne tartalom: több frakció, mélység, valamint a kampány első fejezete is elérhető a korai hozzáférés során.
A Mortal Kombat játék a 90-es évek elején jelent meg, a Midway cég pedig hatalmasat robbantott vele. A brutalitása annyira új volt, hogy Amerikában bevezették a játékoknál is a korhatáros besorolást, ám pont ez a fajta nyers stílus vezetett a sikeréhez, népszerűsége pedig a mai napig töretlen. Egy ekkora sikertörténet pedig egyértelműen felkeltette Hollywood érdeklődését, aminek következtében két adaptáció is napvilágot látott. Az egyik a már fentebb említett 95-ös első rész, amelynek a rendezői székében az a Paul W. S. Anderson ült, akinek olyan filmeket köszönhetünk, mint a Kaptár-széria, vagy a pár éve megjelent Monster Hunter: A szörnyek birodalma című rettenet. A folytatása 1997-ben készült el, és a Mortal Kombat 2. – A második menet címet kapta. Anderson alkotása, amolyan bűnös élvezet, annyira rossz, hogy már jó, ezzel ellentétben a második rész a jó ízlés ellen elkövetett szörnyűséges bűntett.
A bűn rossz folytatás után, a Warner a fiókja mélyére száműzte a további folytatások tervét, ám egyszer csak feltűnt a porondon korunk egyik legjobb horrorfilmese James Wann, aki azt ígérte, hogy valóra váltja a rajongók álmait. A játék világához hű, R-besorolású filmet fog leszállítani, mint producer, amely nem csak a rajongóknak fog szólni, hanem az átlagnak is. Bár a 2021-es változat sok sebből vérzett, azért egy korrekt iparosmunkára sikeredett, ami végül odavezetett, hogy megkaptuk idén annak folytatását, azzal az ígérettel, hogy ami nem volt jó az előző részben azt mind kijavítják és az első résznél is brutálisabb filmet fogunk kapni. De vajon sikerrel jártak-e?
Május 4. a Star Wars-rajongók egyik legfontosabb ünnepe, ugyanis ilyenkor világszerte a messzi-messzi galaxis kerül mindennek a középpontjába. A „May the Fourth” szóviccből kinövő, mára már hivatalos Star Wars-nappá nyilvánított esemény a popkultúra egyik legnagyobb fandom ünnepévé vált, amelyet filmnézéssel, cosplayjel, maratonokkal és természetesen társasjátékozással is sokan megünnepelnek. A Star Wars világa utóbbi közegben is elképesztően erős felhozatallal rendelkezik. Illetve a Csillagok háborúja társasjátékok egyik legnagyobb erőssége, hogy szinte mindenki megtalálhatja közöttük a kedvencét.
Nagyon sokáig a képregény adaptációk világa lekorlátozódott a különböző Marvel és DC alkotásokra, a műfaj egyéb képviselői pedig nemigen tudtak labdába rúgni mellettük. Ám egy idő után a két nagyágyú fénye megkopott és mélyrepülésbe kezdtek a mozik vásznain, illetve a tévék képernyőin. Ekkor lépett színre a Prime Video, amely ledöntötte a korlátokat, és merőben új irányba terelte a képregény adaptációk világát. Nemcsak friss életet lehelt a műfajba, hanem a Marvel és a DC egyeduralmát is megtörte. A streaming óriás a The Boys-szal az élőszereplős alkotások terén aratott sikert, míg animációs fronton Robert Kirkman Invincible című sorozatával szerzett hírnevet. A széria nemrég fejezte be negyedik évadát. Vajon képes volt-e megtartani a korábbi szezonok szórakoztató, illetve zseniális színvonalát, illetve javítani azok hibáit?
A Ködszerzet (Mistborn) epikus fantasy regények sorozata, amit Brandon Sanderson amerikai író írt. A három könyvből álló sorozat első részét 2006-ban, az utolsót 2008-ban adták ki. Az eredeti trilógia egy olyan világban játszódik, ahol minden éjjel sűrű ködbe burkolózik a táj, ahol az égből nem eső, hanem hamu hullik. Az uralkodó birodalmában két nagyobb számú társadalmi csoport van: a szkák és a nemesek. A szkák elnyomott, szolga életet élnek és már el is felejtették, hogy milyen lehet másképp élni.
A mágiát jelen esetben allomanciának hívják és tökéletes (ál)tudományos alapokon nyugszik: a különböző hatalmakkal fémek ruházzák fel a személyt, mikor azok az egyén szervezetébe jutnak. Tíz, számunkra is ismert alapfémmel, valamint azok ötvözeteivel ismertet meg minket az első könyv (acél, vörösréz, bronz, vas, stb.), melyek az „égetés” nevű eljárás segítségével mozgósíthatóak és ruházzák fel az allomantát különleges képességekkel. Ebben a világban játszódik a Gémklub legújabb játéka a Ködszerzet: A pakliépítő játék, amely nem is akárhogyan ültette át eme univerzumot a társasjáték világába.
Kevés olyan stratégiai széria van, amely akkora hatással volt a műfajra vagy úgy ámblokk a játékiparra, mint a Heroes of Might and Magic maga. A körökre osztott játék menete, a hős-alapú fejlődése, illetve a fantasy világok kombinációja már 1986 óta velünk van (sikerét pedig mi sem mutatja jobban, hogy akár politikusok is szívesen elmerülnek a körökrekre osztott fantasy világában). A franchise azonban eléggé hullámzó teljesítményt nyújtott az évtizedek alatt, miközben többször is próbálta megújulni az évek alatt. Most pedig április végén befut a legújabb része a szériának a Heroes of Might and Magic: Olden Era képében, aminek kapcsán úgy döntöttük, hogy rangsoroljuk a franchise eddigi részeit a legrosszabbtól a legjobbig.
Az első MondoCon névvel fémjelzett rendezvény 2009-ben került megrendezésre a Hungexpo területén. Azóta évente négyszer, minden évszakban összegyűlnek Budapesten az anime, manga és videójáték rajongók. A legnagyobb hazai, japán szubkultúrával foglalkozó találkozó, az évek alatt szépen bővítette az érdeklődési körét. Így ma már ugyanúgy teret kapnak a rendezvényen a fantasy, sci-fi, társasjáték, terepasztal és Korea tematikájú pavilonok és programok is.
We use technologies like cookies to store and/or access device information. We do this to improve browsing experience and to show (non-) personalized ads. Consenting to these technologies will allow us to process data such as browsing behavior or unique IDs on this site. Not consenting or withdrawing consent, may adversely affect certain features and functions.
Funkcionális
Always active
Olyan hozzáférés vagy tárolás ami szigorúan szükséges ahhoz a legitim célhoz, hogy a felhasználó az általa kért funkciókat használni tudja, vagy lehetővé tegye az oldalról történő információ kommunikációját. Például az oldalra történő bejelentkezés és bejelentkezve maradás.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztikai
Olyan hozzáférés vagy tárolás ami kizárólag statisztikai céllal történik.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
Marketing
Olyan hozzáférés vagy tárolás ami szükséges a marketing célú felhasználói profilok küldéséhez, vagy akár a felhasználó követéséhez több weboldalon keresztül. Például a beágyazott YouTube videók ilyen sütiket használnak.
