Kulissza

Középfölde kortalan krónikása – J. R. R. Tolkien-ra és munkásságára emlékezünk

Nem kisebb fába vágtam a fejszémet, minthogy egy olyan sokunk által ismert és kedvelt író életéről és munkásságáról értekezzek, mint J. R. R. Tolkien. A Professzor ugyanis 1892. január 3-án, vagyis 131 éve született. Valószínűleg kevés ember létezik a Földön, aki ne hallott volna róla, vagy az általa teremtett Középföldéről. Mégis ki volt ez a férfi, aki ilyen nagy hatással bírt a fantasztikum világára? Hogyan jutott el oda, hogy megalkossa A Gyűrűk Urát és mindehhez miből merített inspirációt? 

Tragédiákkal sújtott gyerekkor

Sokaknak szemet szúrhat, hogy a későbbiekben Angliában élő és tevékenykedő Professzor a Dél-Afrikában, Bloemfontein városában jött világra. Édesapja a néhai Arthur Tolkien itt kapott banktisztviselőként munkát. Azonban a tragédiák már ekkor sem kerülték el az ekkor még gyermek Tolkient, ugyanis apját mindössze négy éves korában elvesztette. A Tolkien család a halálról angliai tartózkodása során értesült, ezért sosem tértek vissza az afrikai kontinensre. Anyja, Mabel ezért rokonoknál és különféle bérelt lakásokban élt két fiával. Első lakhelyük idilli, külvárosi környezete nagy hatással volt az idősebbik Tolkien-re. 

A következő váratlan fordulat akkor érte a családot, amikor Mabel az anglikánról a római katolikus hitre tért át, így elvesztette a rokonok támogatását. Szerencséjére olyan emberekkel találkozott, akikre ezekben a nehéz időkben is számíthatott. Ezzel pedig el is érkeztünk az ifjú Ronald Reuel életében talán a legfontosabb momentumhoz, azaz a katolikus hithez való ragaszkodáshoz. Aki olvasott vagy látott már akár egyetlen Tolkien-hez kötődő művet, az bizonyára érti mire gondolok. 

Tizenkét éves korában azonban hőn szeretett édesanyja is elhunyt, így öccsével, Hilaryval Francis Morgan atya gyámsága alá kerültek. Itt újabb költözések vártak a Tolkien fiúkra, később azonban J. R. R. egy panzióban megismerkedett a későbbi feleségével, Edith Bratt-tel. Morgan atya az idősebbik fiú érdekében megtiltotta a házasságot, amire csak huszonegy éves kora után kerülhetett sor. A hely szűke miatt nem térnék ki kapcsolatuk további részletezésére, mivel aki szeretné a Magyar Tolkien Társaság oldalán maga is elolvashatja.     

Mitológiákba rejtett mesterséges nyelvek

A kis Ronald már gyerekként is szerette a mítoszok és legendák világát. Humphry Carpenter: J. R. R. Tolkien élete című könyvében írja, hogy a kis Tolkien már négy éves korában tudott olvasni, majd később írni is megtanult. Anyja már ekkor latinul tanította, de fia ügyesen rajzolt és a botanika iránt is élénk érdeklődést mutatott. Már tízéves korában is megmutatkozott a mesterséges nyelvek iránti szenvedélye, amikor unokatestvéreivel megalkották az animalicot, amit maga Tolkien egy nagyon kezdetleges, nyers nyelvnek tartott. Ezt követte a nevbosh, aminek kreálásához inkább unokatestvére, Mary Incledon járult hozzá nagyobb részben. Végül pedig elérkezünk a naffarinhoz, ami leginkább a spanyol és latin keverésével született meg. A későbbi tünde nyelvekhez ez áll a legközelebb.

Visszakanyarodva az iskolás Tolkien-hoz, már ekkor egy ‘olvasókör’ tagja volt, ahol különféle érdekes és misztikus történetek olvastak. Később azonban meglepve tapasztalta, hogy Angliának nincs olyan története, ami más népekéhez hasonlóan gazdag és érdekes lenne. Ezért barátaival, Geoffrey Bache Smith-el, Cristopher Wisemannal és Rob Gilsonnal megalapították a T. C. B. S. névre keresztelt társaságot, akikkel célul tűzték ki, hogy saját mitológiát alkotnak országuknak. 

Az I. világháború azonban sajnos közbeszólt, aminek következtében mindössze ő és Wiseman élték túl a temérdek életet követelő harcokat. Ezen veszteségek és a korábbi tragédiák tükrében könnyen azt hihetnénk, hogy Tolkien végleg letett a T. C. B. S. eredeti céljáról, azonban ahogy tudjuk a későbbi professzorban a cél küldetéssé alakult. Ehhez pedig korábbi, oxfordi tanulmányai során megszerzett tudására volt szüksége. Itt a korábban említett latin mellett ógörögül, óangolul, óészakiul és középangolul is elkezdett tanulni.  

Középfölde születése

A nyelvek és a mítoszok iránti érdeklődés tehát egy saját történet megalkotására sarkallta Tolkient. Ennek legelső, a széles közönség számára is elérhető produktuma az 1937-ben megjelent A hobbit volt, amit az író elsősorban gyerekeinek szánta. Ehhez nagyon hasonló magyarul a Magvető Kiadó gondozásában megjelent Karácsonyi levelek is, ami a sokunk által szeretett író és gyermekeinek írt karácsonyi üzeneteit tartalmazza. Ebben egy saját történetet alkotott, ahol Karácsony apó és Jegesmedve a főszereplők. Mindezek mellett pedig saját kezűleg illusztrált képeket is kaptak a kicsik. 

A hobbit óriási siker lett, ami fordulópontot eredményezett a Zsákos Bilbó kalandját kiadó Allen & Uwin és J. R. R. kapcsolatában. Tolkient azonnal felkérték, hogy még írjon olyan történetet, amiben az apró méretű, szőrös lábú félszerzetek a főszereplők. A Professzor viszont saját, leginkább a Bibliához hasonló, A szilmarilok című történetét szerette volna megjelentetni. Ezért kényszerhelyzetbe hozta a kiadót, akik a A hobbit kéziratának elolvasása után tolmácsolták elvárásaikat az író felé. A komótosan haladó Professzor ezért úgy alakította a történetet, hogy az A szilmarilok történetének csak egy részlete legyen. Magyarul csak a magnum opus-ának tartott művel ad ki egy kerek történetet. 

De az Allen & Uwin is nyert, mivel a nyomásgyakorlás hatására elkészült A Gyűrűk Ura is, ami Bilbó után, annak unokaöccsét, Frodót tette meg főszereplőnek. Ez már egy jóval sötétebb, felnőtteknek szóló történet lett, amit a korábbi könyvet olvasók azonnal elkapkodtak. Ennek fő oka abban keresendő, hogy míg a A hobbit 1937-ben, addig A Gyűrűk Ura 1954-ben került a boltok polcaira. Tehát aki gyerekként olvasta a Középföldén játszódó történetet, az biztos hogy felnőttként nosztalgikus érzésekkel vásárolta meg az újabb köteteket. 

Saját gondolatok Tolkienról és mítoszáról 

Vallomással tartozom nektek kedves olvasók. Ugyanis nekem inkább felnőttként vállt életem szerves részévé az, amit az általam csak Papának (remélem ezzel nem sértem meg sem Tolkient, sem a hagyatékát) hívott J. R. R. Tolkien alkotott. Pontosan ezért még jobban rácsodálkozok arra, hogy milyen varázslatos történetet alkotott nekünk a Professzor. Egyedülálló, monumentális és hihetetlen mód részletgazdag nemcsak A Gyűrűk Ura, hanem az összes olyan történet, ami ebben a fantasztikus világban játszódik. Azt viszont egyszer s mindenkorra tisztázzuk, hogy bár J. R. R-t a modern fantasy atyjaként tartjuk számon, amit ő létrehozott az valójában egy mitopoézis, azaz mítosz teremtés. 

Az általam mindössze négy hónap alatt elolvasott trilógia ereje véleményem szerint abban van, hogy egyértelműen elhatárolódik az, hogy ki a jó és a rossz. Mindezt pedig olyan alapokra helyezve vehetjük kézbe, aminek gyökerei az időszámításunk előtti történetek mesélésben keresendők. Mert igenis Aragorn egy olyan jóságos uralkodó, akihez hasonlót talán még eddigi történelmünk során egyszer sem láthattunk. De könnyen azonosulhatunk a hobbitok önfeledt, mezőgazdaságra és mulatozásra alapuló életstílusával is, de ne feledkezzünk meg a tündék művészetekre és tudományra fókuszáló, vagy a törpök bányászással és sörrel nyakon öntött életéről sem.

Az, hogy az Amazon múlt évben milyen sorozatot tett le az asztalra teljesen mellékes. Arra biztatok mindenkit, hogy keresse meg a magában szunnyadó tündét, és amolyan Legolasosan lásson a dolgok mögé. Mert a streaming piac egyre komolyabb versenye miatt legalább újra előkerült ez a káprázatos világ. Könnyen lehet, hogy idővel olyan filmeket, sorozatokat kapunk, amik által újabb generációk ismerkedhetnek meg Frodó és Samu barátságával vagy Gimli és Legolas bajtársiasságával. Ez pedig olyan ajándék, amitől már el is indulunk egy újabb kalandra, hogy a második reggeli után képzeletben rágyújtsunk a Papával egy jó kis lápatoroki pipafűre.

J. R. R. Tolkien és általa alkotott világ 2023-ban még visszatér a Kritizátorra.

Felhasznált források:
Tolkien életrajza (MTT)
Tolkien életrajza (Wikipedia)
Világirodalmi Krónikák 36. – J. R. R. Tolkien és A Gyűrűk Ura (Ectopolis)
A bátorság az igazi mágia – J. R. R. Tolkien, a világteremtő filológus (Ectopolis)