Nem semmi ez a mesterséges intelligencia! Lenyűgöző látni, ahogy fejlődik és kommunikál a felhasználókkal. Mi itt a Kritizátornál eddig a horror, a sci-fi és a western műfajából generáltattunk vele toplistákat. Ezúttal egy kissé bonyolult vizekre eveztünk. A filmművészet, ahogy haladt a korral egyre csak döntögette le a falakat, amit elé állítottak. Ahogy a nézők ingerküszöbe is egyre magasabbra teszi a mércét, úgy a filmek is sorra döntögetik a tabu témákat. Ám ez nem volt mindig így.
Túl vagyunk az öt legjobb horror és sci-fi filmek listáján, melyeket az AI generált számunkra. Összességében eddig egész jól teljesít a mesterséges intelligencia. Habár a listái nem vitathatatlanok, azért azt el kell ismernünk, hogy a felsorolt filmek valóban komoly építőelemei a műfajuk várának. Cikksorozatunk harmadik részében az öt legjobb western művet soroltattuk fel az MI-vel. Lássuk, milyen eredmények születtek!
A mesterséges intelligencia napról napra fejlődik. Legutóbb arra kértük meg az egyik legismertebb MI chatprogramot, hogy állítson össze egy TOP 5-ös listát a legjobb sci-fi filmekből és az eredmény elég meggyőzőnek bizonyult. Ezúttal egy másik műfajban tesszük próbára a program tudását. Arra kértük, listázza ki nekünk az 5 legjobb horror műfajú alkotást a filmművészetben. Egy kissé meglepődtünk az AI összeállításán.
A mesterséges intelligenciák fejlődése napjainkban egészen példaértékű. Elképesztő látni, ahogy munkahelyeinket és otthonainkat átszövi az okostechnológia. A különféle mesterséges intelligenciák algoritmusai számos területen segíthetik elő az emberiséget a fejlődésben, beleértve a közlekedést, az egészségügyet, az oktatást és az életminőséget. Mi is próbának vetjük alá a ChatGPT programot, hogy teszteljük a relevanciáját és fejlettségét.
A japán horrorok sokszor olyan világot tárnak elénk, amely a nyugati kultúra számára rendkívül szokatlan és nehezen megérthető. Junji Ito mangaka munkássága alatt több, mint 50 horrortörténetet írt és illusztrál, amelyeket társadalomkritikai és japán mitológiai vonatkozásban tüntetett fel. Idén a Studio DEEN (Bleach, Jigoku Shoujo, Higurashi no Naku Koro Ni, Nanatsu no Taizai) a Netflixszel karöltve egy 12 részes animesorozat formájában dolgozta fel a művész 20 fontosabb történetét. Junji Ito hátborzongató japán meséi garantáltan okoznak majd egy-két álmatlan éjszakát a nézők számára.
Nézőként ki vagyunk éhezve a jó előzménytörténetekre. Tűkön ülve vártuk, mit tud majd mutatni A Gyűrűk Ura: A hatalom gyűrűi, vagy épp a Sárkányok háza. A siker nem is maradt el. Kevesebb visszhangot és memet kaptak ugyan, mint az eredeti történetek, mégis méltán az elődök nyomdokaiba léptek. A Netflix is igyekezett megörvendeztetni a Vaják saga szerelmeseit egy, a saga cselekményeit megelőző történéseket bemutató minisorozattal. A Vaják: A vér eredete azonban sajnos több sebből is „vérzik”.
2020 decemberében a lengyel CD Projekt RED videójáték-fejlesztő vállalat végre hosszas huza-vona után megjelentette legújabb nyílt világú játékát, a Cyberpunk 2077-et. Minden játékos tűkön ülve várta a megjelenést. Megannyi kedvcsináló, játékmenet-videó és Keanu Reeves cameo után végre kezünkbe vehettük, és elmerülhettünk a hatalmas, bűntől rothadó világban. Azonban a játék közel sem volt kész a megjelenésekor, és a számos játékmenetet tönkretevő bug hamar lelombozta a lelkesedést. Azonban ez nem szegte kedvét az animátoroknak, hogy a Netflix számára készítsenek egy lendületes, a játék világát alapul vevő animét. Kibervereket beizzítani, jön a Cyberpunk: Edgerunners (2022)!
A Netflix idén nem kis fába vágta újra a fejszéjét. Videójátékot vászonra adaptálni nem egyszerű feladat. A filmes műfaj egyes korlátai miatt (mint például a játékidő vagy a futó projektek melletti szűkösebb keret) számos buktató állhatja az útját egy ilyen produkciónak. A streaming platform 2022-ben a japán piacvezető Bandai Namco Entertainment videójátékos megavállalat egyik húzócímének történetét kívánja tálalni. A Tekken: Vérvonal című animációs sorozat talán képes lesz egy kicsit kiemelni a címadóját a filmes adaptációk bűzlő mocsarából.
Az utóbbi évek filmes felhozatala miatt sokunknak már a könyökén jöhetnek a zombik és azok egyéb permutációi. Nem csoda, ha felkapjuk a fejünket egy olyan címre, amely végre nem a húsra éhező élőholtakat próbálja milliomodra is eladni a nézőnek. A Nappali műszak egy mostanra igen háttérbe szorult műfajt igyekszik egy kicsit előrébb húzni. Az, hogy mennyire sikerült ez jól, igencsak megosztó lehet a Netflix felhasználók között.
2019 év vége felé Martin Scorsese úgy nyilatkozott a Marvel filmekről, hogy (kissé gyérül idézve) azok nem nevezhetők filmnek, sokkal inkább hasonlítanak afféle vidámparkokhoz. Hajszálpontosan ez jutott nekem is eszembe a Netflix égisze alatt készülő produkciókról, miközben néztem A szürke embert, amelyben Ryan Gosling épp annyira lelkes, mint én, amikor a számlákat kell befizetnem.
