Szerző: V Lovegood

Film

Az ajatollah földje

Szaúd-Arábia és Szíria után ezúttal Teherán, Irán fővárosa a helyszíne a Kelet gyöngyszemei című cikksorozatom harmadik részének. Annak az országnak a fővárosa, amely a híradásokban többnyire az ajatollah és a nómenklatúrájának fenyegető üzeneteivel, urándúsítással és az elnyomó síita rezsim ellen harcolók kivégzéseivel szerepel.

A szélsőségesen fundamentalista ország előszeretetettel szít fel más országokban mélyen meghúzódó konfliktusokat vallási meggyőződéséből kifolyólag, elég csak a jelenlegi is zajló jemeni polgárháború példájára tekinteni. Irán azonban nem csak a Jement és környező országokat tartja folyamatos terrorban, hanem évtizedek óta háborúban áll a saját népe ellen, mint ahogy annak Ali Soozandeh filmje, a Teheráni tabuk is tanúbizonyságát adja.

(tovább…)
Sorozat

A mandalóri-mentőakció

Véget ért a The Mandalorian második évada is, a sorozaté, amiről most már tényszerűen ki lehet jelenteni, hogy a legendás franchise megmentője lett. Olyannyira, hogy a mandalóri fejvadász és a kis zöld kobold történetének elsöprő diadalmenetén felbúzdulva a Disney túllépett a Skywalker kora utáni óvatoskodáson, sőt: gyakorlatilag vérszemet kaptak, és az évad utolsó két epizódja előtt a nyakunkba zúdítottak egy nagyobb mennyiségű, szépen megformált Star Wars-logót, amelyek közül mindegyik egy-egy streamingre esedékes sorozat vagy film ígéretét hordozza magában (és miközben írom ezt, robban a hír, hogy The Book of Boba Fett néven a galaxis első és eredeti mandalóri páncélos ürgéje is megkapja a maga sorozatát). Az írás a továbbiakban spoilereket tartalmazhat az évadra nézve, így csak az menjen tovább, aki már látta az évadot, vagy magasból tesz rá.

(tovább…)
Film

Emberség az embertelenségben

Az augusztusban nagy svunggal elkezdett, Kelet gyöngyszemei című cikksorozatom a mai napig mindössze egy cikket számlál, ami valljuk be, egy cikksorozattól szegényes, szégyentelen, köpködni való teljesítmény. A kártalanításhoz ezúttal hozzákezdek, méghozzá a belga direktor Philippe Van Leeuw művével, a Libanonban forgatott Volt egyszer egy Szíria című filmmel.

(tovább…)
Sorozat

Miután Jules elment

2019-ben az Eufória első évada zajos sikert aratott, mind a nézők, mind pedig szakmai körökben. Kevesebb, mint egy év alatt kultstátuszt szerezett magának, az Emmyn pedig hat jelöléséből hármat sikerült díjra váltania (smink, zene és Zendayának köszönhetően a női főszereplő kategóriákban). Nem volt kérdés, hogy a sorozatot mihamarabb folytatni kell, így az eredetileg 2021-re tervezett második évadot egy évvel előrehozták, hogy már 2020 nyarán debütálhasson. Spoiler: nem sikerült. Az Egyesült Államokba begyűrűző járvány miatt a forgatást fel kellett függeszteni, és eltolni az eredetileg tervezett 2021-es időpontra (de még ez sem 100%-ig biztos). Addig is Sam Levinson és az alkotógárda úgy döntött, kárpótlás gyanánt kiad két extra epizódot (az egyik Rue, a másik Jules főszereplésével), amik összekötik a két évadot és kicsit enyhítik a rajongók elvonási tüneteit.

(tovább…)
Sorozat

A legnagyobb játszmákat magunkkal vívjuk meg

Scott Frank (többek között a Logan írója) új műve, a magyarul Vezércsel névre hallgató minisorozat – ami október 23-án landolt a Netflixen – Beth Harmon felnövéstörténete, rögös útjának bemutatása, avagy hogyan lesz egy ismeretlen, Kentuckyban élő tizenéves lányból a sakk első királynője.

Beth (Anya Taylor-Joy) nem átlagos lány: 9 évesen, édesanyja autóbalesete után lett árva, és került gyermekotthonba. Kissé csöndesen viselkedett, visszahúzódó volt és introvertált. Az őt körülvevő világ iránt többnyire hideg közönnyel viseltetett, egészen addig, amíg egyik nap azt a feladatot nem kapja tanóra közben, hogy menjen le a pincébe leporolni a szivacsot. Ez pedig egy sorsfordító pillanat volt számára: meglátott ugyanis egy fáradt, bajszos öregembert, amint egyedül játszik egy számára ismeretlen játékot.

(tovább…)
Sorozat

Aki megmenti a napot: a mandalóri

A mögöttünk álló egy évben a messzi-messzi galaxis fanatikusai között (miután megemésztették a Skywalker kora okozta lelki megrázkódtatásokat) széleskörű konszenzus alakult ki arról, hogy a The Mandalorian a Star Wars megmentője, és lőn: a Disney legnépszerűbb mozgóképes SW-tartalmává vált – talán csak a Clone Wars 7. évada és a Zsivány Egyes lehettek kihívói ebben a pozícióban. De vajon minek köszönhette a sikerét? Az ínséges idők után végre jóllakottan hátradőlő, népes rajongói réteg szerint a Mandalorian hasonlított leginkább egy Star Wars-mozgóképre, és itt érezték leginkább Lucas galaxisának megnyugtató ölelését – legalábbis így lehet leginkább összefoglalni a különböző közösségi média site-ok fórumainak véleményeit.

Tschalád!
(tovább…)
Animáció

A magányos kínai holdistennő

Egy archaikus kínai történet szerint (amely a taoista szellemiségű Huaj-nan-ceban található, ha valakit bővebben érdekel Kína nem elhanyagolható méretű filozófiai öröksége) a holdban egy fehér nyúl lakik, aki egy mozsárban a halhatatlanság varázsszerét készíti. Csang-o, akinek férjéhez, Hou-jihoz éppenséggel egy napmítoszt kötnek, ellopta Hou-jitól ezt a varázsszert, megitta, és az nyomban a holdra repítette, ahol azóta is magányosan tengeti halhatatlan napjait, mint holdistennő. Érdekesség, hogy a mitológiai történethez tartozik egyébként Kína legnagyobb ünnepe, a holdújév. Erről ha máshonnan nem, a koronavírus-járvány kapcsán legtöbben hallhattunk, ugyanis a járvány megpecsételte a hagyományosan február négy és huszonegy között tartandó ünnep sorsát.

(tovább…)
Film

A világ van Gogh szemével

A koronavírus-járvány okozta légüres térben az idei év legjobban várt blockbusterei (Fekete Özvegy, Dűne, Nincs idő meghalni) egymás után költöztek el a következő esztendőre, sajdítva mozizók millióinak szívét. Egy pozitívuma azonban mégis van ennek az ingerszegény ciklusnak, hogy olyan kisebb költségvetésű filmeknek jut nagyobb figyelem, amik hétköznapi körülmények között nem feltétlenül élveznek prioritást az átlag mozinézők körében, a Van Gogh az örökkévalóság kapujában pedig pont egy ilyen film. 

(tovább…)