Amikor annak idején a Star Wars-os alkotások átváltottak az animációs formára sokan ellenszenvvel viszonyultak hozzájuk. Azonban ahogy telt az idő a közönség egyre inkább megkedvelte ezeket az alkotásokat. Persze megvannak a maguk hibáik és egyesek továbbra is elvből nem nézik ezeket az alkotásokat. Viszont akárhogyan is áll ezekhez az alkotásokhoz az ember, azt mindenképpen el kell ismerni, hogy ezek a kvázi mesék igenis hozzátesznek a Star Wars világához. Ennek pedig ékes példája a Tales of the Jedi, avagy magyar címén a Jedihistóriák.

Halk megjegyzés: a fordítók ezúttal sem voltak a helyzet magaslatán (szemforgatós emoji).

Ahogyan az már az előzetesekben is látszódott a történet alapvetően két szálon játszódik, amelyek egyenként három-három epizódot kaptak. Ebből az egyik az Ahsoka vonal, ami egyfelől bemutatja azt, hogy Ahsoka miként került kapcsolatba a Jedikkel. Másfelől valamennyire igyekszik összekapcsolni vagy legalább egyfajta átvezetést adni a Klónok háborúja sorozat és Lázadók sorozat között, hogy pontosan mi történt azidőtájt ezzel a karakterrel. Egyébként ebből az egyik epizód vagy legalábbis annak egy része megtalálható az Ahsoka című regényben is. Bár fogalmazzunk úgy hogy kicsit megint átírnak olyan dolgokat, amiket lehet hogy nem kellene. Vagy legalábbis csinálnak némi anomáliát az SW idővonalában.

A sorozat másik fele, illetve hát jobban mondva a középső része a fiatal, vagyis inkább fiatalabb Dooku gróffal foglalkozik. Ezek a részek sokkal egységesebbek még ha viszonylag nagy időbeli ugrások is történnek benne. Ám ami még fontosabb bemutatják azt, hogy Dooku miként hite/bizalma miként inog meg a Jedi Rend-ben, illetve hogy miért áll át a sötét oldalra. Ugyan nem szeretnék spoilerezni, viszont ezek a részek mind dramaturgiailag, mind pedig cselekmény terén rettenetesen erősek. Az pedig külön öröm, hogy egy rövid cameó elejéig Liam Neeson is visszatér Qui-Gon Jinn szerepére.

Viszont amit mindenképpen ki kell még emelni az az animáció, ami valami olyan eszméletlenül gyönyörű, hogy attól szabályosan leesik az ember álla. Személy szerint nem tartom kizártnak, hogy a Disney valami új technológiát fejlesztett ki, amit ebben a sorozatban használtak először. Ugyanis az első résznek számos olyan jelenete van, ami inkább tűnik egy afféle techdemonak, hogy mi mindent tud ez a dolog. Márpedig bizonyos képek már-már a fotorealizmus határát súrolják. Szóval az ilyesmire érzékenyek vagy ezzel foglalkozók vagy akiket csak simán érdekel az ilyesmi érdemes lehet vetniük rá egy pillantást, mert nem fogják megbánni.

Ugyanakkor ami a sorozat legnagyobb hibája az az, hogy rövid. Mármint hogy rettenetesen rövid, mert a hat rész együttesen alig tesz ki két órát. Pedig a közönség valahol joggal reménykedik benne, hogyha ha már a Disney-nek és rajta keresztül a Star Wars-nak is van egy saját külön platforja kvázi végtelen idővel és legalább ugyanennyi pénzzel, akkor azért ennél jóval több tartalmat is képesek lennének az emberek elé tenni. Legalábbis szerintem sok olyan hozzámhasonló személy van, aki még szívesen elnézte volna ezt a sorozatot.

VÉGSZÓ

A Jedihistóriák ugyan nem vállal sokat, viszont cserébe egy olyan élményt biztosít, ami sokak számára jól fog esni. Remélhetőleg a Disney folytatni fogja majd ezt a szériát és hogy beemelnek majd régebbi Star Wars történeteket is. Én például nagyon adnék egy Exar Kun történetet.