Manapság a természetközeli, állatos, illetve ökoszisztémákkal foglalkozó társasjátékok egyértelműen leuralják a piacot (Amazónia, A Föld, Ark Nova, Cascadia). Így nem is csodálkozhatunk azon, hogy újabbnál újabb darabok bukkannak fel a palettán. Ráadásul manapság kifejezetten divatos lett, hogy egy sikeresebb, társasjátéknak elkészül az úgymond „unokatestvére”, hogy még több játékost behúzzon az adott cím világában. Nem történt ez másképp a 2023-as Az erdő-vel sem, aminek tavaly futott be a spin-offja Az erdő – Dartmoor képében, ami Anglia mocsaras tájaira és faunájába kalauzolja el az arra kíváncsikat.

A Dartmoor alapjaiban nem változtatja meg az eredeti játék felépítését: ez még mindig egy szettgyűjtögetős–kombózó mechanizmussal rendelkező társas, ami azt jelenti, hogy bizonyos típusú elemeket (jelen esetben kártyákat) kell gyűjtenünk, és ezek meghatározott kombinációkban adnak pontot vagy előnyt. Mindezek középpontjában a fák illetve cserjék állnak, és most már a mocsarak, lápok. Ezek köré kell különböző állatokat, növényeket és gombákat lehelyeznünk, melyek kombinációi előnyökhöz (például újabb kör jön) vagy a játék végén értékes pontokhoz (minél több szitakötőd van, annál több pontot kapsz). juttatnak minket

A játékosok két akció közül választhatnak:

• húznak két kártyát a pakliból vagy a tisztásról;
• kijátszanak egy kártyát a kezükből.

A kijátszás esetén a kártyák bal felső sarkában található az adott lap „ára”: például egy vadgesztenye egy kártyába kerül, tehát egy másik lapot kell a tisztásra helyeznünk, hogy kijátszhassuk a saját erdőnkbe a gesztenyét. A tisztásra került lapokat a játék során bárki, akár az is, aki odatette, felhúzhatja. A játék akkor ér véget, amikor mindhárom „tél” kártya előkerül a központi pakliból – ekkor beköszönt a zimankó és vége a játéknak, a pontokat összeszámoljuk és az győz, aki a legtöbbet szerezte az erdőjében.

Míg az alapjáték egy barátságos erdő hangulatát adta, addig a Dartmoor esetében ez nem igazán állja meg a helyét. Anglia azon táján járunk, ahol a köd, a szél és a nyirkosság a mindennapok részét képezik, illetve a tájat különböző mocsaras vidékek színesítik. Ennek megfelelően új állatokat és növényeket kapunk (almafa, szitakötő, ló, birka) ezen kiadásban és pár régi ismerőstől pedig búcsút intünk (lepkék és a rókák például).

 Emellett megjelentek a mocsár lapkák, amelyek esetében csak alulra és felülre lehet újabb kártyákat helyezni, illetve az álló fa és cserjelapokkal ellentétben fektetve kerülnek a játékba. Továbbá a Dartmoor kártyái gyakran erősebb hatásokat kínálnak, de cserébe szigorúbb feltételeket szabnak. Például egyes állatokat csak a mocsarakban lehet elhelyezni. A mocsarak teszik egyébként a játékot igazán változatossá és tovább növelik az újrajátszhatóságát, pont a fentebb említett elemeik miatt. Fontos még azt is megjegyezni, hogy a szorzók a kártyákon nem annyira elszálltak, mint az alapjáték esetében, ahol x-os szorzó is található, itt főként x-es szorzók vannak. Nincsenek elszállt kombinációk sem, mint a sima Az erdőben, ahol a farkas és őz, vagy a róka és nyúl együtt már megnyerte valakinek az egész játékot.

Viszont van pár negatívuma is, például egyes állatok gyengítése túlságosan „jóra” sikeredett. Itt legfőképpen a denevérekre gondolok, a szúnyogok és a pelék kiszedésével nagyon nerfelve lettek, aminek a hatására kicsit értelmetlen őket lehozni. Illetve ami az alapjátékból is hiányzott: pár érdekes információ a kártyákon az adott állatról vagy éppen növényről, vagy akár egy külön enciklopédia füzet a dobozba róluk, aminek köszönhetően a játékosok (kicsik és nagyok egyaránt) jobban megismerhetnék az adott élővilágot és tanulhatnának belőle ez által.

A gyönyörű, kézzel festett illusztrációk továbbra is meseszép atmoszférát teremtenek, amelynek köszönhetően úgy érezzük, mintha egy élő, lélegző mocsaras tájra csöppentünk volna. Illetve a grafika most is nemcsak csodaszép, de funkcionális is: segíti a tájékozódást és a játékélményt.

Azoknak, akik még nem ismerik egyik játékot sem, vagy csak az egyiket szeretnék megvenni, véleményem szerint a Dartmoor a jobb választás, részben a jobb balansz miatt. Másrészt szerintem izgalmasabb is, kicsit nehezebb olyan lapot dobni, ami nem lesz jó a másiknak. Mondhatnám azt is, hogy kevesebb gyenge lap van benne, mint az eredeti játékban. Illetve amit Az erdőben a kiegészítőkkel kaptunk meg, azt itt már az alapjáték tartalmazza: a különböző barlangokat vagy a cserjéket. Szóval Az erdő – Dartmoor kiváló választás mindazok számára, akik szeretik a hangulatos, nyugodtabb játékokat, és a gyerekes családok számára is tökéletes választás a könnyű tanulhatósága és rövid játékideje miatt. Viszont azoknak, akiknek már megvan a komplett Az erdő szett, a két kiegészítővel, már kérdéses, hogy kell-e otthonra egy angliai mellékkaland, bár egy próbát nekik is megérhet a ködös Albion tája, sok újdonságra azért ne számítsanak a játékmechanikát illetően.

A társasjátékot köszönjük a Gémklubnak.
Amennyiben ti is kedvet kaptatok a játékhoz, itt tudjátok megvásárolni!

Képeket készítette: Dula Viktória, a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium végzős fotószakos hallgatója.