Jelenleg a piacon jó krimiből nem éppen akad bőség, legalábbis ami a sorozatokat illeti. Igazán kiemelkedő alkotásként még mindig a kultikus Twin Peaks-et vagy a True Detective első évadát szokás emlegetni. A Netflix legújabb üdvöskéje, a Vad természet azonban az előzeteseiben azt ígérte, hogy e szériák nyomdokaiba kíván lépni mindezt megfűszerezve egy jó adag neowestern életérzéssel. A kérdés már csak az: sikerült-e neki?
Caius Iulius Caesar megölték Róma pedig egy újabb véres polgárháború szélén áll, aminek a végén valaki megkaparintja a birodalom feletti uralmat. Vajon ki lesz az: Marcus Antonius, Caius Octavius, Marcus Aemilius Lepidus vagy esetleg más római szenátor és hadvezér? Ezzel a felütéssel kezd a Róma dicsősége című társasjáték, amely az elmúlt évek egyik leglátványosabb római tematikájú társasjátéka, amely az építkezős eurogame mechanikákat egy egyedi forgó játéktábla innovációjával kombinálja. De vajon a látvány mögött rejlő játékmenet is ugyanolyan erős?
Képzeld el, hogy egy feltérképezetlen szigeten jársz, ahol minden bokor mögött új, sosem látott állat bújik meg. A Csodálatos teremtmények társasjáték pontosan ezt a felfedezőhangulatot hozza el az asztalunkra, cuki lényekkel, tojásgyűjtéssel és sok-sok versenyzéssel. Miközben úgyérezzük magunkat, mintha egy Pokémon játékba csöppentünk volna. A Gémklubnak köszönhetően pedig már magyarul is játszahatunk a Csodálatos teremtményekkel.
Az idei Budapest Comic Con forgatagában találkoztunk Helmmel, A Gyűrűk Ura világ hazai képzőművészeti alkotójával, aki saját kezűleg készít lenyűgöző diorámákat, replikákat és tárgyakat Tolkien világából. Az interjúban mesélt arról, hogyan lett a rohani kultúra rajongója, mi inspirálja legnehezebb alkotásai során, és miért tartja fontosnak, hogy a kreativitást jótékony célokra is felhasználja.
Joseph Kosinski (Top Gun: Maverick) legújabb filmje, az F1 múlt héten startolt el a mozik vásznain. Az amerikai rendező ezúttal a levegő után az aszfalt világába kalauzolja el nézőit, impozáns szereplőgárdával és a világ egyik legnézettebb autóversenyének bemutatásával. A kérdés már csak az, hogy sikerült-e megismételnie a Maverick bravúrját, vagy ezúttal elmaradt a csoda?
A 2025 Budapest Comic Con kánikulával és emlékezetes pillanatokkal izzasztotta meg a résztvevőket. Giancarlo Esposito panelbeszélgetése mellett, a Board Game Expo forgalmas asztalai, valamint a látványos LEGO-kiállítás várta a kilátogató vendégeket, akik szinte egy másik univerzumba csöppentek a számos geek programnak köszönhetően. A rendezvény évről évre fejlődik, de idén már szinte elérte a nyugati nagy testvéreinek a színvonalát – bár néhány szervezési gyermekbetegsége még mindig akad.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, aminek következtében sorra jelennek meg az újabbnál újabb AI-szoftverek. Az állandó, versenyszerű innovációnak hála az átlagfelhasználók számára is számos új lehetőség nyílt meg – a szöveg- és képalkotástól kezdve a zene- és játékkészítésig. Ugyanakkor egyre több etikai és biztonsági kérdés is felmerül: mennyire veszélyes a mesterséges intelligencia használata, és vajon mikor fordulhat ellenünk?
(tovább…)Ki ne szeretné Aladdint, Mauglit és a többi Disney-hőst, vagy éppen a hercegnőket? Utóbbiak esetében számos ikonikus karakter született 1937-től kezdve a szórakoztatóipar egyik – ha nem a legnagyobb – stúdiójának boszorkánykonyhájában. Csipkerózsika, Mulan, Elsa, Belle, Hamupipőke és természetesen Hófehérke is rengeteg kislány példaképévé és kedvenc hercegnőjévé vált az évtizedek során, így hát nem csoda, hogy a Disney a 2010-es évek közepén úgy gondolta: elérkezett az idő a régi klasszikusok élőszereplős feldolgozására – hiszen bejáratott, sikeres filmjeikről van szó.
Rájöttek, hogy zéró kreativitással és új ötletek nélkül is hatalmas bevételre tehetnek szert, ráadásul minimális kockázattal. (Üdítő kivétel volt a Demóna első része.) Ehhez a sorhoz csatlakozott idén az első egész estés animációs filmjük feldolgozása, a Hófehérke, amely nemcsak a legrosszabb értékelést kapta a kritikusok és a nézők körében a Disney-alkotások közül, hanem anyagilag is hatalmas bukás lett a stúdió számára. Most pedig megérkezett a legújabb élőszereplős filmjük, a Lilo és Stitch – A csillagkutya. Az előzetesek és az ötletes marketing alapján olyan érzésünk támadt, mintha a régi Disney-érából érkezett volna az alkotás. De vajon a kész film is ezt az érzést nyújtja?
Vannak olyan művek, amelyek valamilyen szempontból meghatározó alkotásaivá váltak a popkultúrának és a világtörténelemnek. Frank Herbert 1963-ban megjelent Dűne című könyve pontosan ilyen alkotás. A legendás író alapjaiban reformálta meg a sci-fi műfajt: ő volt az első, aki a maga összetettségében igyekezett bemutatni egy bolygó ökológiáját, egy világot, mint hatalmas, bonyolult rendszert, amelyet alakítani lehet, és ahol bármilyen kisebb változás jelentős hatással lehet az egészre. Herbert mély filozófiájával, rétegelt világával és összetett karaktereivel alkotása máig példaértékű a sci-fi műfaj alkotói számára. Fél évszázaddal a megjelenése után is meghatározó szereplője a popkultúrának, és számos sci-fi listán az egyik legjobbnak tartják. Hatása a különféle médiumokra felmérhetetlen – például a Dűne nélkül ma talán nem létezne a Star Wars sem. Nemcsoda tehát, hogy Hollywoodban nem egyszer megpróbálkoztak az adaptálásával, legutóbb például Denis Villeneuve, aki 2021-ben, korábbi sci-fi sikerei után elkészítette a Dűne eddigi legjobb adaptációját. Ám a mozgóképes alkotások mellett nem egy videójáték vagy éppen társasjáték kalauzolt el minket az Arrakis dűnéi közé. Az eddig megjelent Dűne-társasok nem éppen casual barátok voltak, ugyanis a többségük hosszúara, illetve komplexekre (Dűne, Dune War for Arrakis, Dűne – A hódítás és diplomácia játéka) sikeredtek. A Dűne: Impérium bár elsőnek komplexnek és bonyolultnak tűnhet, szerencsére közel sem annyira összetett, mint az előbb említett társai.
Manapság a természetközeli, állatos, illetve ökoszisztémákkal foglalkozó társasjátékok egyértelműen leuralják a piacot (Amazónia, A Föld, Ark Nova, Cascadia). Így nem is csodálkozhatunk azon, hogy újabbnál újabb darabok bukkannak fel a palettán – köztük a 2023-as Az erdő, amely villámgyorsan letarolta a hazai piacot. Olyannyira, hogy a Gémklub készletei rekordidő alatt elfogytak. A játék újranyomása most érkezett meg, rögtön két kiegészítővel együtt: Az erdő: Alpok és Az erdő: Cserjék. Ennek apropóján mi is túrabakancsot húztunk, és nekivágtunk felfedezni Az erdő végeláthatatlan tisztásait és völgyeit.
