Neal Stephenson 1992-es regénye, a Snow Crash sok kritikus szerint igazi sci-fi, azon belül pedig cyberpunk remekmű. A könyv egyediségét jellemzi, hogy sokan inkább a cyberpunk műfaj paródiájaként tartják számon. A korábbi, 2006-os magyar kiadás után idén, 2020-ban a Fumax jóvoltából újra a könyvesboltok polcaira került a kötet.
Talán a Tenet körül kialakult érdeklődés annak a jele, hogy sokan szeretik az olyan filmeket, amik megpróbálják megdolgoztatni a nézők agytekervényeit. Ebben a cikkben olyan alkotások szerepelnek, amik megegyeznek Nolan művével abban, hogy a cselekményt meglehetősen nehéz bennük követni, de ennek ellenére valamiért mégis élvezet őket nézni, sokak számára pedig még nagyobb élvezet lehet a megtekintés után is tovább merengeni a látottakon.
Nemrég került a hazai könyvesboltok polcaira Matt Ruff Lovecraft földjén című regénye. A borítóra ránézve rögtön felcsillanhat a szeme a horrortörténetek lelkes rajongóinak. Lovecraft mindjárt a címben megemlített neve és Amerika démonainak borítón előrevetített bukása külön-külön is csábító lehet, együtt pedig egy igazán különleges olvasmánnyá állhat össze.
Meddig mehet el egy öntudatos állampolgár az állam politikája ellen való tiltakozásban? Hol végződik a jogos ellenállás, és hol kezdődik az államellenes tevékenység? Mennyire érdemes, és mennyire erkölcsös radikális módszerekhez nyúlnia egy mozgalom vezetőjének ahhoz, hogy saját ügyét előre mozdítsa? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vet fel Aaron Sorkin új filmje, a The Trial of the Chicago 7.
Létezik két, rendszeresen visszatérő ötlet a filmes világban. Az egyik, hogy különböző jeles napok közeledtével az emberek ünnepi hangulatát próbálják tematikus filmekkel kiszolgálni; a másik pedig, hogy több ismert arcot gyűjtenek össze egy épphogy elfogadható színvonalú vígjátékhoz abban reménykedve, hogy majd a nevek önmagukban eladják a végterméket. A Netflix is ezzel a szándékkal tette közzé a napokban új filmjét, az Adam Sandler főszereplésével készült Hubie Halloween-t.
A Hollywoodban készült filmek tekintélyes részében Amerika a lehetőségek hazájának tűnik a nézők számára. Mintha nem is lenne más, csak a siker, a pénz és a csillogás monotonitása, amibe csak egy film erejéig rondít bele a sors egy könnyen megoldható kis konfliktus erejéig. A Netflix új filmje, a The Devil All the Time egy másik Amerikát mutat nekünk.
A romantikus vígjátékok nem meglepő módon a filmgyártás elejétől kezdve jelen vannak a mozik kínálatában. Láttunk már összejönni, szakítani, majd megint összejönni rengeteg párt, sok különféle helyszínen és szituációban, a cselekmény nagy vonalakban mégis többnyire ugyanaz szokott lenni. Épp ezért nagy élmény, ha olyan romkomot van alkalmunk megtekinteni, ami rengeteg újdonságot tud hozni ebbe a meglehetősen kiüresedett műfajba.
A magyar mozikban a héten debütáló Mulan nincs könnyű helyzetben. Egyrészt sok filmrajongónak vannak alapvető ellenérzései az animáltból élőszereplőssé váló történetek irányában, másrészt Kína politikájával kapcsolatos kifogások is érthetően merülnek fel a film kapcsán, harmadrészt pedig a pandémia közben egy bemutató helyzete sem túl rózsás. Mulan története azonban szerencsére több okból is érdemes arra, hogy a fenti szempontoktól függetlenül próbáljuk meg szemlélni.
A mozik kínálatába frissen bekerült Az új mutánsok méltó saját főszereplőihez, ugyanis sorsa a kezdetektől fogva igen hányattatott volt. Kezdésként a gyártó Fox akart újraforgatni bizonyos részeket, majd pedig a Disney, végül a koronavírus terjedése miatt kellett új premier dátumot keresni az X-Men ifjúsági ligájának kalandjaihoz. Ilyen körülmények között már akár a moziba kerülést is eredményként élheti meg a közönség.
