A Mr. Robot évadzáró része egyszerre volt tökéletes, és egyszerre hagyott maga után egy cseppnyi hiányérzetet. Ez persze nem vitatja a sorozat mesteri zsenialitását, de az egész évad után olyan érzetem van, mintha akkora futó sebességet vettünk volna fel, hogy a szalag után is lendületben maradtunk volna. Spoileres leszek szőrmentén.
A sajnálatos Virginia-i lövöldözések miatt egy hetet csúszik az évadzáró, ez bőven elegendő idő ahhoz, hogy aki nem látta pótolja a Mr. Robotot.
Ha úgy kellene indítanom a cikket, hogy mit tudunk a Mr. Robotról, akkor nyugodtan leírhatnám, hogy semmit. Igyekszem spoilermentes lenni, ám ha valaki mégis ódzkodna minden apró dologtól, az a következő mondat után azonnal nézze meg az első részt, mert ez egy olyan sorozat, ami mindenki számára kötelező.
A 2010-ben bemutatott The Walking Dead, ami az azonos nevű (jelenleg is futó) képregény sorozat alapján készült, elég gyorsan elérte a masszív nézőszámot a tévében, ami az AMC (Mad Man, Breaking Bad) csatorna egyik zászlóshajójává avatta. Mivel a siker eléggé konstans volt, a csatorna úgy döntött, hogy itt az ideje egy spin-offnak. Ez a Fear the Walking Dead. A testvérsorozatnak bizonyos szempontból meg kell küzdenie az anyasorozattal, tehát az összehasonlítás elkerülhetetlen. Ettől függetlenül a kérdés mégis csak az, hogy a Fear the Walking Dead képes lesz-e egyedül elboldogulni, vagy elvérzik.
Megnyitod a csapot, és a szuperhősök folynak belőle. A tévében, a moziban, és természetesen a képregények lapjain is. De mi van akkor, ha az embernek elege van belőlük, ugyanakkor mégis szeretne valami frisset és jót olvasni? Image kiadó. A válasz egyértelmű, az utóbbi időben ugyanis ontják magukból a jobbnál jobb képregényeket. Erre az egyik legjobb példa a kiadó, Southern Bastrads című sorozata. Az alkotókat tekintve van egy Jason Aaron nevű írónk, aki írt a DC-nek és a Marvel-nak is, de az is bőven elég, ha annyit mondok, hogy Scalped. Az Eisner díjas kőkemény bűnügyi sztori, ami hatvan részt ért meg, és úgy vágódott be a képregényes alapvetések sorába, hogy helyet sem kért magának, hanem egyszerűen kult képregény lett a másodperc tört része alatt. A Scalped eleve garantálná, hogy vakon rohanjunk megvenni a fickó minden más írását, de Southern Bastards nem kér magának referenciát. Egy karcos, kőkemény történetet kapunk, amit véleményem szerint valamikor a közeljövőben tévére adaptálnak, én legalábbis szívesen megnézném, hogy mutatna képernyőn. És ha jól emlékszem, mintha azt is olvastam volna valahol, hogy az FX megvette a történet jogait.
Hogy miért nyúl egy kevésbé ismert karakterhez a Marvel Studio, az érdekes kérdés. A legtöbb és ismertebb karakterük filmen, sorozaton már debütált vagy készülőben van, vagy jogi, forgalmazási okok miatt egy helyben ácsorog. Logikus persze, hogy hozzányúlnak egy olyan karakterhez, amivel azt tesznek, amit akarnak. Az már egy újabb kérdés, hogy miért engedik nehezen ki a kreatív szabadságot a kezükből.
A hétvégén San Diegoban újra lezajlik a Comic – Con fesztivál, ami rengeteg képregényes vonatkozású hírt fog szállítani, vagy már szállított eddig is:
