Az AI avagy a mesterséges intelligencia egy olyan technológia, ami újabban egyre inkább kezd elterjedni a minden napi használatban. Ennek persze legalább annyi előnye van, mint amennyi hátránya is. Különösen akkor, ha egy olyan kényes területen kívánják alkalmazni ezt, mint az igazságszolgáltatás. Ezt a témát igyekszik körbe a jelen cikk alanyául szolgáló alkotás is a Mesterséges kegyelem, aminek az eredeti címe az, hogy Mercy vagyis kegyelem. Hmm, kíváncsi lennék, hogy a fordítások során mennyire használják az AI-t.

Őszintén szólva eredetileg nem nagyon érdekelt ez a film. Vagy igazából bármi, ami a közeljövőben fog megjelenni egészen a Project Hail Mary-ig. Plusz ehhez hozzájön még a mozijegyek igencsak elszaladt ára is. Viszont egyszer csak a YouTube egy random reklám formájában feldobta nekem ennek a filmnek az előzetesét és részben a film témája, részben pedig a John Wick 4 egyik bevágott zenéje végül felkeltette az érdeklődésemet. Ez is azon ritka pillanatok egyike, amikor nem szoktam sajnálni, hogy MÉG nem fizettem elő a YouTube prémiumra.

Szóval a film története valamikor a közeljövőben játszódik, amikor is a Los Angeles-i városvezetés, amolyan kísérleti jelleggel kifejleszt egy olyan Mesterséges Intelligenciát, nevezetesen ezt a bizonyos Mercy nevű programot, ami a komolyan horderejű jogi ügyekben, értsd gyilkosság, lefolytatja a teljes körű eljárást, ahol a vádlottnak kilencven perce van bizonyítani az ártatlanságát, vagy különben ott helyben kivégzik. Ehhez viszont annyi könnyebbséget adnak, hogy a vádlott gyakorlatilag minden eszközhöz hozzáférhet, hogy bizonyítani tudja saját ártatlanságát. Azonban egyszer csak ennek a programnak az egyik főtámogatója kerül abba a bizonyos székbe, azzal a váddal hogy megölte a feleségét. Persze minden bizonyíték ellene szól, szóval valahogy bizonyítani kell az ártatlanságát és a végére járni az egész rejtélynek.

Ennél részletesebben már nem szeretnék belemenni a történetbe, mert egyfelől spoileres lenne. Másfelől pedig mert ez a film egy amolyan tipikus egyszer nézős alkotás. Vagy legalábbis újbóli megtekintésre már messze nem fog úgy működni, mint elsőre. Már pedig a tárgyalásnak alapjául szolgáló kilencven perc egyben nagyrészt magának a filmnek is a játékideje. Emiatt pedig van is feszültség benne rendesen. Illetve a cselekmény is elég sok fordulatot tartalmaz. Habár bevallom a vége egy kissé túlzásnak érződik, viszont ez olyan tanulságot hordoz magában, ami mondjuk úgy hogy azért eléggé elgondolkodtató.

Az ilyen jellegű történetek azonban akkor működnek igazán, ha a benne lévő színészek is jók. A Chris Pratt által megformált főszereplő, Raven nyomozó pedig remekül működik és Pratt is kicsit megmutathatja színészi képességeit. Mellette a másik húzóerő a Rebeca Fergusson által megformált AI bíró, aki bár nagyrészt végig inkább csak faarccal néz, lévén hogy egy program, amit egyébként többször is elmond. Viszont Fergussonnak még így is olyan tekintélyt parancsoló és félelmetes kisugárzása van, hogy arra szerintem mindenki ösztönösen vigyázzba áll. Mellettük a többi mellékszereplő igazából csak úgy van, hogy itt vagy ott valahogy előrébb vigyék a cselekményt.

Azonban talán a leghátborzongatóbb az egész film kapcsán, az az hogy mennyi mindenre nyílik rálátás a digitális világ kapcsán, és bár persze ez itt részben azért is van, hogy segítse a cselekmény előre mozdítását. Viszont az itt látható technológia nagyrészt tényleg adott és a jelek szerint nagyon afelé halad a világ, hogy az itt látható dolgok egyszer valósággá váljanak. Ám, ami még talán ennél is szörnyűbb, hogy ennek ellenére is vannak olyanok, akik ki tudják játszani ezt a technológiát.

Végszó

Ahogy azt már korábban is említettem a Mesterséges kegyelem egy tipikus egyszer nézős film. Nem a minősége miatt, hanem az alkotás jellegéből fakadóan. Minden esetre az biztos, hogy bőven lesz utána min elgondolkodni.