Az elmúlt hat hónapban nagy port kavart az FX stúdió felnőtteknek szóló rajzfilm sorozata, a Little Demon, avagy magyarul ’’A kis démon’’. Bár kicsiny hazánkban már szinte abszolút semmi teret nem kapott aprócska démonunk, a tengeren túlra jellemző butaság már a műsor sugárzásának megkezdésekor elkezdte lehúzni a sorozatot. A bigott és agresszív keresztény közeg és a gyermekük féltésére hivatkozó ’’aggódó’’ szülők utánajárás nélkül, szinte azonnal petíciókba és hamis értékelésekbe kezdett, hogy elronthassák mások szórakozását, ha már az Ő életük ilyen ingerszegény, hogy ilyen ügyekre ennyi idejük van. Vajon miért lehet az, hogy keresztény létemre én ennek ellenére is az utóbbi időszak egyik legjobb felnőtt rajzfilmének gondolom? Kritikámból kiderül.

Ezért ne higgy a kritikusoknak!

Nyilván, ahogy nem minden Antikrisztus-adaptáció gonosz, úgy nem minden kritikus álszent. Sajnos az IMDb nem mindig mond igazat, és ez a helyzet most is. A megbotránkozott aggódó szülők megrohamozták az oldalt, hogy véletlenül se kerüljön a gyerekeik elé olyan ’’mese’’ amiben az Antikrisztus a címszereplő, Danny DeVito pedig maga a Sátán és elárasztották csupa 1 csillagos értékeléssel a sorozatot. (Gondolom az értékelésük és az online petíció befért két kör Candy Crush közé, az hogy figyeljenek arra, hogy a gyerekük koruknak megfelelő tartalmakat fogyasszon az már több erőt venne igénybe.) Azonban azokkal a rajongókkal se kell feltétlen egyet érteni, akik 10/10-re értékelnék ezt a szériát, mert nagyrészt csak arra szolgálnak, hogy ellensúlyozzák a negatív véleményeket, így ezek sem feltétlen őszinték vagy éppen releváns kritikák. Véleményem szerint az az ideális, ha mindenki saját mérlegelés után eldönti, hogy nyitott-e egy ilyen sorozatra, elvégre a felnőtt sorozatok mindig is megosztóak voltak, és azok is lesznek. Viszont ha az ember mindenképp ragaszkodik egy számhoz, sokkal inkább helyezném 8 és 7.5 közé valahova.

A diszfunkcionáló családmodell, teljesen új köntösben

Modern szitkomokban, humor kategóriában már megannyiszor láttunk erre példát. Csak hogy felsoroljak párat, Modern család, Már megint Malcolm, vagy mindezek atyja a 87-es Egy rém rendes család. Azt hinné az ember mindent láttunk ebben a kategóriában, de az apa elől 13 éven keresztül menekülő család, aki miután visszatér az életükbe, hol egy döglött armadillo, hol pedig egy levágott fejű csirke formájában jelenik meg szerettei között, az én könyvemben elég újnak számít. Szerintem pont azért sikerült ilyen egyedire, mert ehhez a témához nem nyúlnánk ideális esetben és ez rengeteg kiaknázatlan lehetőséget nyújtott a készítőknek.

Az apa -azaz Sátán- kezdetekben olyannak mutatkozik, amilyennek gondolnánk. Kizárólag az érdekeit tartja szem előtt, és a hatalmát. Viszont ahogy haladunk előre, és jobban látjuk a karakter mélységét, úgy tárul elénk, hogy belefáradt a gonosz szerepébe, és őszinte szeretet köti lányához Chrissyhez, akit kezdetben pusztán hatalmi státuszának visszaállítására akart használni. Laura pedig minden elkövethetőt megtesz azért, hogy védje lányát a származásától és normális életet élhessen. Azonban a fizikai védelemre Chrissy társasági élete látja kárát, anyja pedig nem feltétlen jeles az anyaságban. Chrissy pedig mind természetében, mind álláspontjában neutrális. Mivel kevés köti a földhöz és a ’’pokol’’ számára még új, így vonzza mindkét világ és egyelőre úgy tűnik az egészséges egyensúlyra törekszik. Neutrális karakterén keresztül pedig a néző jobban átlátja a két világ közti kontrasztot, és vele együtt tanulja meg az új világ rejtelmeit. Bár a sorozatnak ő a címszereplője, kifejezetten főszereplőnek csak szüleivel együtt mondanám, elvégre hármuk történetét, karakterfejlődését és kalandjait láthatjuk, ahogy halad a történet előre. De nekem még így is Laura marad a kedvencem, mert egyszerűen túl vagány ahhoz, hogy az ember ne szeresse minden hibája ellenére.

Miért pont animáció?

Sajnos sokan hajlamosak összekeverni a rajzfilm és animáció fogalmakat a mesével. Attól, hogy valami nem hús-vér színészekkel játszódik, még lehet felnőtt a tartalma. Ha már ott tartunk, hús és vér bőven akad a Little Demonben. Valahol ezért is lett ebből animációs sorozat, mert ennyi gore-t nem lehetne élő szereplőkkel megvalósítani, valamint az már annyira brutális lenne, hogy a 18-as karika bőven kevés lenne és akkor meg is érteném a felháborodott tömeget, akik ellenzik a sorozat sugárzását. Valamint a világok közti utazást is könnyebb így megoldani, mert akár csak a Rick and Morty-ban itt is sok esetben, csak egy poén végett, egy teljesen más világba utazunk. Még az is elmondható, hogy a sorozat alapjai mellett, a rajzstílus is sokaknak hagyott némi kívánni valót. Azonban véleményem szerint ez a financiálisan kedvezőbb stílus rendszerint teret adott annak, hogy fenntarthassák a pörgős akciódus jeleneteknél a momentumot, ami szerintem kárpótolja a nézőt ezért a hiányosságért.

Összegzés

Összességében azt tudnám leginkább elmondani, hogy a sorozat megosztó. Sokan hajlamosak elzárkózni tőle a témája miatt, de ez gyengeség mellett, hatalmas pozitívum is. Ugyanis ha az ember nyitottan áll hozzá, akkor könnyen elragadja magával a sorozat humora és egyedi világépítése, valamint rájön, hogy nem a gonosz oldalról fogták meg az okkultizmus ezen ágát. Galamblelkűeknek abszolút nem ajánlom, mert vér, káromkodás, agresszió és meztelenség is akad benne dögivel. Mindent összevetve viccesnek, összetettnek és jól felépítettnek találom a sorozatot. Kíváncsian várom a második évadot, mert bőven van benne még potenciál.