Animáció

Amikor a fekete macska hoz szerencsét – Luck kritika

Pár hete gyanútlanul böngésztem a napi posztjaink, amikor rátaláltam a Luck poszterére. Azt tudni kell rólam, hogy amikor szembejön velem valami, ami tetszik akkor addig megyek, amíg a lehető legtöbb információt megtalálom róla. Körülbelül fél perc kellett és már néztem is az AppleTV+ múlt héten debütált filmjének kedvcsinálóját. A látvány és a történet azonnal magával rántott, már csak azért is mert teljesen szokatlannak találtam, hogy pont egy fekete macska az egyik főszereplője egy szerencséről szóló alkotásnak. A trailerek viszont elég becsapósak szoktak lenni, így utána kellett járnom, hogy vajon milyen is lehet ez az animációs film.

Az első meglepetés akkor ért, amikor pár napja tudatosult bennem, hogy a Luck nem sorozat. Fogalmam sincs, hogy miért gondoltam ezt róla, de jobban belegondolva ennek a sztorinak a filmes formátum jobban is áll. A történet szerint Sam egy leányotthon lakója, aki tizennyolc éves lévén éppen elhagyja az egykor otthonául szolgáló épületet. Már ez ad a filmnek egy elég markáns színezetet, ami hasonló hatást ér el, mint a Fel! első tizenöt perce. Ráadásul mintha Samet elátkozta volna valaki vagy valami, mert lépten-nyomon balszerencse éri. Amikor kikerül a nagybetűs életbe elveszti a kulcsát, munkába sietve magára ejti a lekváros kenyeret, zuhanyzáskor egy seprűnyél zárja be az ajtót és még sorolhatnám.

Az egyik munkanapja után éppen egy paninit eszik az út szélén ücsörögve, amikor arra téved egy fekete macska. Mivel főszereplőnk egy csupaszív lélek megszánja a doroboló állatot és odaadja neki az étele felét. Később mikor a cicus már jól belakmározott elfut, ám Sam egy penny-t talál a járdán, ami mint később kiderül hihetetlen szerencsét kölcsönöz a tulajdonosának. Itt pedig egy óriási fordulatot vesz a film, ugyanis Bob (ő a fekete cicus) által eljutunk Szerencseországba, ahol az Agymanókhoz hasonló világ tárul elénk. Egyben ez adja a történet igazi esszenciáját is, ami egy olyan roppant kreatív és általunk ismert szimbólumokat, mondásokat tömörít, hogy azt öröm nézni. Szerencsemalac, koboldok, manók, lóherék, nyúl lábak, mind olyan közismert dolgok vagy lények, amiket ismerünk. És a Luck zseniálisan ötvözi ezeket egymással, hogy abból ahogy fentebb is említettem, egy konkrét országot hozzanak létre.

Kezdjük azzal, hogy bár ebben a világban alapvetően mindenki szerencsés, amikor átjönnek miénkbe ez közel sincs így. Ezért a szerencsevonal karbantartó macskák egy penny-t kapnak a nyakörvükbe. Bob pedig ezt hagyja el, vagyis valahogy meg kell találniuk, mielőtt száműznék Balszerencseországba. Bámulatos ahogyan előállítják a szerencsét hogy azt a Randomizátornak nevezett gépezet szétszórja a világunkba. Az ehhez szükséges szerencsekristályokat is komplex folyamat során állítják elő, hogy azt a gép összetörje és a világunkba küldje. Viszont ezzel párhuzamosan létezik egy másik része is a világnak, ahol pechport készítenek. Ez a lila színű csillogós anyag Balszerencseország fő terméke, amiből úgy néz ki mi is bőségesen kapunk. Az itt található lények fenti társaikkal ellentétben hihetetlenül szerencsétlenek, viszont ennek ellenére valamiért mégis boldogok.

Ez pedig egy újabb érdeme a filmnek, mert megtudjuk azt is hogy bár alapvetően rosszként állítjuk be a balszerencsét, igenis van értelme annak, hogy létezik. Méghozzá az hogy kreativitásra és gondolkodásra ösztönöz mindenkit, mert ha valami nem úgy sikerül ahogy azt elterveztük, akkor máshogy próbáljuk megvalósítani az eredetileg elképzelt ötleteinket. Mi ez, ha nem egy igazi ritkaság? Nemhogy filmekben, még animációs alkotásokban is rettenetesen ritkán találkozunk olyannal, amikor elismerik egy kevésbé kedvelt dolog létezését. Fokozzam még a meglepetéseket? Sam talán a filmtörténelem legönzetlenebb és tisztaszívűbb hőse. Hiába találja meg Bob szerencshozó pennyjét, mégsem akarja megtartani magának, noha bőven lenne rá oka. Ezzel pedig messze kiemelkedik az átlagos főszereplők sorából.

A Luck egy kreatív, szerethető szereplőkkel működő mese lett, ami bár az Agymanók szellemi örököse is lehetne, mégis úgy játszik a jól ismert dolgokkal, hogy abból egy roppant egyedi és érdekes történet születik. Ritkán lát az ember egy olyan mesét, ami nem a Disneyhez tartozik, látványos és tényleg fontos mondanivalója van. Az, hogy ehhez megkapjuk az egyik legjobb főszereplőt pedig csak hab a tortán. Mivel feliratos filmről beszélünk így már olvasni tudó, inkább idesebb gyerekeknek, illetve örökifjú felnőtteknek ajánlom. Az biztos, hogy aki megnézi nem fog csalódni, mert a meglepődés és nevetés mellé azért pár örömkönny is becsúszik. De ahogy a szerencse és a balszerencse, úgy a könnyek is életünk részét képezik. Ja, és az biztos, hogy ezentúl másképp fogsz nézni a különféle kabalákra. De azt se felejtsd el, hogy Bob szerint Skóciába a fekete macskák is szerencsét hoznak.