Bret Easton Ellis 1985-ben mindössze 21 éves volt, amikor a mára már kultuszregénynek számító Nullánál is kevesebb című regénye megjelent. Fiatal kora ellenére olyan markáns világnézet jellemezte művét, amely összefüggésrendszereiben nem csak generációját szólította meg, de az irodalomtörténészek azon csoportját is, akik elsőre kétkedésüket fejezték ki mind a személye, mind a könyve kapcsán. Munkássága a 60-as években megjelenő posztmodern minimalizmussal köthető össze, egy olyan műfajéval, mely legnagyobb jellemzője a redukált személyiségábrázolás, a valóság technikai médiumokban való megjelenítése, a társadalmi szerepek eltűnése vagy felcserélődése és az úgynevezett x generáció céltalan identitáskeresése.
Gyakran találkozom azzal a kijelentéssel fórumokon, hogy a rajzfilm az mese, noha a kettőnek semmi köze egymáshoz, hiszen az animáció egy filmtechnika, míg a mese egy irodalmi műfaj. Aki eddig összemosta a két fogalmat (alighanem a Disney-filmek miatt), annak különösen figyelmébe ajánlom ezt a cikket.
Ezen a héten hétfőn, azaz augusztus 25-én ünnepelte Sean Connery 84. születésnapját. A skót származású színész rengeteg munkát kipróbált fiatalon, volt tejesember, tehergépjármű vezető, festménymodell, koporsókészítő és testépítő. A királyi hadseregben is szolgált, ahonnan egészségügyi okok miatt menesztették. 23 évesen választania kellett, hogy profi focista vagy színész lesz élete hátralevő részében. Mondani se kell, hogy melyik mellett maradt, ugyanakkor a sport iránti lelkesedése nem lankadt. Elmondása szerint élete egyik legokosabb döntése volt. Első filmje a No Road Back volt, ahol kisebb szerepet kapott. Az áttörést 1962-ben érte el, amikor főszerepet tölthetett be a legendás titkos ügynök, James Bond bőrébe bújva a Dr. No című alkotás révén. Az általa alakított James Bond filmeket a legtöbben ismerik ezért egy kevésbé ismert filmjét mutatnám be, amely remek szórakozás az egész családnak vasárnap estére. Ez a film A kertész és a kis emberkék.
Ebben az írásban megpróbálom a történet elemzése után bemutatni, hogyan kapcsolódik egymásba, Ingmar Bergman – A nap vége című filmjének három narratív síkja, az álom, az emlékezés és a jelen egybecsúszó, néhol már szürreálisan ható rétegei.
Miyazaki Hayao mester mára már a japán animés körökben igazi sógunnak számít, hiszen az keze alól rossz nem kerül a filmvászonra. Olyan nagy és emlékezetes produkciókat köszönhetünk neki, mint A vadon hercegnője, Nauszika – a szél harcosai vagy éppen A vándorló palota. A vasárnap az utolsó lehetőség a kikapcsolódásra, úgyhogy mindenki figyelmébe szeretném ajánlani (nem csak azoknak, akik még nem látták) e heti filmünket, a Chihiro szellemországban-t.
Hajszálpontosan öt hónapra a 9. Doktor (Christopher Eccleston) búcsúja után egy alig hét perces Children in Need mini-epizódban mutatkozott be David Tennant. Noha az első etap végén megjelent pár percre, a kinézetén kívül semmit nem tudtunk meg róla. De ez így is van rendjén. Fent kell tartani az érdeklődést: mit hozhat egy új Doktor? Nos, David Tennant a sorozat rajongói által az egyik legjobban favorizált Doktor Tom Baker és Matt Smith mellett. Véletlen lenne? Tévedhet ennyi ember?
Figyelem! Gyorstalpaló lévén a szöveg spoilereket tartalmazhat!
Ezt a címet le kéne védetnem, hogy mire hazánkba is eljut a sorozat, majd tudjak ujjal mutogatni, hogy én már kitaláltam egyet. Bevallom az őszi szitkom kínálatból csak egy maradt meg az emlékezetemben, ez pedig jelen írás tárgya, az A to Z. A sorozat pilotját az NBC hivatalosan is elérhetővé tette, mi pedig kaptunk az alkalmon és beszámolunk nektek róla. A tavasszal kiadott előzetes az Így jártam anyátokkalhoz hasonló romantikus komédiát ígért, melyre a főszereplő, Cristin Milioti személye is ráerősített. De nem ez az egyetlen, ami miatt Ted Mosbyék története juthat az eszünkbe.