Film

Hugh Jackman jövőjét elárasztja a múlt – Reminiscence kritika

Nemrég került a mozikba Lisa Joy egész estés bemutatkozó filmje, a Reminiscence. Joy neve többek között a Westworld kapcsán lehet ismerős, a sci-fi vonalat pedig ebben a filmjében sem hagyta el. Sikerült-e rögtön az első filmes próbálkozásával beírnia magát a tudományos fantasztikus mozgóképek nagyjai közé?

A Magyarországon Új múlt néven futó történet főszereplője a Hugh Jackman által játszott Nick, aki egy klasszikusnak mondható kiégett nyomozót alakít. A kis csavar a történetben, hogy ő az emberek emlékeiben próbál nyomok után kutatni, mivel a jövő technikája már ezt is lehetővé teszi. Az igazi bonyodalmat a gyönyörű és rejtélyes Mae (Rebecca Ferguson) érkezése okozza, aki alaposan felforgatja Nick életét.

A gyakorlottabb filmfogyasztóknak már ez alapján is ismerősnek tűnhet a történet néhány eleme. A Reminiscence a felszínen sci-fi, de talán ez másodlagosnak mondható az alkotás krimis, neo-noir jellegéhez képest. Ferguson szerepében szinte klasszikus végzet asszonyával van dolgunk, Hugh Jackman pedig Humphrey Bogart jövőbeli leszármazottja. A Reminiscence világa egy noirhoz méltóan mocskos, korrupt és reménytelen, de a maga romlott módján valahogy mégis szép tud maradni. Az emberiség helyzete változik, de rossz természete alapvetően örök, a gazdagok mindig semmibe fogják venni a szegényeket, természeti katasztrófák előtt, közben és után is.

A már-már megszokottnak mondható nyomozás egyik különlegességét ugyanis az éghajlatváltozás által okozott életmódváltozás bemutatása adja. A noirok gyakori kelléke a folyamatos esőzés, itt egy kis csavarral nem felülről, hanem alulról támad az ár: a jövőbeli Miami városát egyre inkább elárasztja a víz, mintha csak a folyamatosan növekvő erkölcstelenség szimbólumával lenne dolgunk. Az ebből adódó vizuális lehetőségeket a rendezőnő remekül kihasználja, így a filmet sokszor már a háttér miatt is öröm nézni.

Néha viszont az előtérben lévő történések követése meglehetősen unalmassá válik. A fentebb említett sablonosság és kiszámíthatóság sokszor tetten érhető. A filmnek vannak ugyan egészen érdekes fordulatai is, de minden ilyenre jut egy olyan is, amit jóval az előtt tudni lehet, hogy a szereplők meglepődnének rajta. Ezen, és a gyakran közhelyes és semmitmondó narráción érhető tetten az, hogy a készítők minden bizonnyal kicsit okosabbnak és mélyebbnek látják a saját filmjüket annál, mint amilyenre valójában sikerült.

Persze különösebben erős kritika sem illetheti Lisa Joy munkáját, a Reminiscence egy korrektül elkészített, sok elemében jól működő film, amiben nem csalódunk. A hangulatos háttér és jól eltalált beállítások mellett ebben talán a színészeknek van a legnagyobb érdeme. Hugh Jackman karakteréhez jól passzol a sármos életunt nyomozó, aki megszállottan kutat egy nő után, és Rebecca Ferguson is kifejezetten jól teljesít a végzetesen kiismerhetetlen, de valami különös okból már-már földöntúli módon vonzó nő szerepében. A legkellemesebb meglepetés viszont mégis a Thandie Newton által megformált Watts, aki sokszor lopja el könnyed természetességgel a show-t Jackman elől.

Mindent egybevetve sem a sci-fiknek, sem a neo-noiroknak, sem az emlékezésről szóló filmeknek nem lesz megkerülhetetlen darabja az Új múlt. Ezzel együtt egy jól összerakott, több elemében is érdekes alkotás, aminek a megtekintését senki sem fogja bánni, különösen nem a főszereplő színészek lelkes rajongói.