Sárkányom nélkül soha! – Így neveld a sárkányodat (2025) kritika
Talán kevesen tudják, de a mesék között óriási nagy a versengés. Egyfelől a gyerekek figyelmét nem könnyű feladat felkelteni, másfelől pedig egy gyerek általában olyan tizennégy-tizenöt éves koráig nem egyedül jár moziba. Így értelemszerűen valamelyik szülő is vele kell hogy tartson, ami persze többlet bevételt is jelent. És akkor ott van még az a végtelen mennyiségű merch, amit ezekkel a mesékkel adnak el. Speciel én a moziba menet is pont láttam egy kislányt, aki egy hatalmas plüss Stich-et szorongatott. Részben emiatt és mert hogy ne kelljen új dolgokat kitalálnia, a Disney nem régiben elkezdte a régi, közismert és sikeres meséit élőszereplős formában is adaptálni. Változó eredménnyel. Erre pedig válaszul a rivális Dreamworks szintén hozzálátott, hogy élőszereplős formába öntse a saját sikeres meséit. Amelynek első állomása a 2010-es Így neveld a sárkányodat című mese lett.
PS: Ja igen. Mivel ez a mese is egyike az olyan alkotásoknak, amiket csakis eredeti nyelven vagyok hajlandó megnézni, így a szereplőknek az eredeti nevét fogom használni.

Hogy miért pont ez az alkotás került először úgymond megfilmesítésre, annak számos oka van. Egyfelől mert ez a brand aránylag már régen volt mozikban és akkor sem pont az a rész volt a legsikeresebb, vagy a legemlékezetesebb. Másfelől pedig, mert ebben az alkotásban főként emberi karakterek vannak a főszerepben, így a gyártási költségek is sokkal alacsonyabbak, mintha mondjuk például a Kung Fu Pandát akarták volna elkészíteni. Ráadásul a sárkányok mindig is menők voltak és azok is maradnak, függetlenül attól, hogy ki mit mond. Tehát feltehetően az az idősebb korosztály is kedvet kaphat ehhez az alkotáshoz, akik mondjuk elvből nem néznek meséket.
A másik fontos tényező, ami részben marketing fogás is, hogy a készítők bevallásuk szerint tanultak a Disney esetéből, és saját bevallásuk szerint nem akarták/akarják felturbózni vagy átalakítani ezeket a meséket, hanem úgy ahogy vannak egy az egyben átültetni animációs formából élőszereplősbe. Mondjuk ennek szinte rögvest ellentmondott az a casting döntés, miszerint az egyik kulcsszereplő helyére egy teljesen másként kinéző színészt válogattak be. Valamint látva a filmet, utólag azért azt kell mondjam, hogy helyenként azért belenyúltak a történetbe, noha a cselekmény menetére ezek tényleg nincsenek kihatással. De erről majd később.

Szóval aki esetleg nem ismerné, az Így neveld a sárkányod története arról szól hogy adott egy a világ egyik félreeső helyén lévő viking kolónia, nevezetesen Berk, ahol a helyiek folyamatos harcokat vívnak az ott élő sárkányokkal. Azonban egy alkalommal a törzsfőnök különc fia, Hicup, összetalálkozik egy sebesült sárkánnyal, akit valahogy sikerül beidomítania és így rájön, hogy a sárkányok annyira nem is gonoszak és erről próbálja meggyőzni a többi vikinget is. Ez nem spoiler, gyakorlatilag az összes előzetesben benne van. És igazából ennyi az egész mese sztorija.
Persze a cselekmény nagy részét az teszi ki, hogy az alkotás bemutatja, hogy Hicup mennyire szerencsétlen, mármint ami a sárkányokkal való harcot illeti. Illetve hogy a többi viking gyerek emiatt mennyire megveti és kiközösíti, de az apjával való problémás kapcsolata is bemutatásra kerül. Szóval ez egy afféle coming of age sztori, vagyis magyarul felnövés történet, aminek a végén a szerencsétlennek tűnő főhősről kiderül, hogy valójában sokkal több van benne, csak a megfelelő eszközre volt szüksége, hogy ezt megmutassa, ez a filmben ugye a sárkányt jelenti. Ám a hangsúly itt is inkább a megvalósításon van.

Márpedig ami annak idején jól működött 2010-ben a mesében, az most is jól működik. Sőt, a CGI miatt bizonyos jelenetek még jobban is néznek ki. Viszont a készítők helyenként azért megtoldották pár extra jelenettel bizonyos részeket. Illetve a narratívát is helyenként úgy alakították, hogy az sokkal jobban passzoljon majd a folytatásokhoz. Valamint, hogy elkerüljék azt a vádat, hogy csak szolgaian lemásolták az eredeti szövegkönyvet, így bizonyos egyébként emlékezetes párbeszédeket is átírtak, aminek az egyik nagy hátulütője, hogy emiatt rengeteg poénos megjegyzés kikerült az alkotásból.
Azonban a legnagyobb változás természetesen a karaktereket érte. Ebből, ami igazán nagy port kavart az Astrid, a főszereplő szerelme megjelenése, aki a mesében egy szőke kék szemű lány volt, itt pedig egy színes bőrű lány alakítja. Persze ezt részben azzal igyekeznek magyarázni, hogy Berk lakosságát valójában több különböző vikingtörzs együttese adja. Továbbá persze van egy jelenet, amiről üvölt, hogy csak is kizárólag a kötelező kvóta követelményeket hivatott kimaxolni. Habár megjegyzem engem speciel sokkal jobban zavart az ikrek, Rofnut és Tofnut karakterének újragondolása. Főleg Tofnut-é, aki ebben a filmben egy kövér vörös hajú lány. Vele kíváncsi vagyok, hogy mihez kezdenek majd a folytatásban, ugyanis ott majd több jelentősége lesz ennek a karakternek.
Ám aki igazán ellopta a show-t, az Gerard Butler. Ő egyébként az egyetlen olyan színész, aki az eredeti filmben is szerepelt. Noha a rajzfilmes megjelenését nem tudták teljesen visszaadni, mivel Butler a valóságban azért nem egy kétméteres nagydarab ember, de a színészi játéka és a hangja kárpótol. Mármint az eredeti hangja annyi élettel és tekintéllyel tölti meg ezt a karaktert, hogy annak minden egyes pillanatát öröm nézni.
Végszó
Igazából csak azt tudom mondani, hogy aki szereti az eredeti mesét az nyugodtan, sőt inkább kifejezetten nézze meg ezt az alkotást. Mivel gyakorlatilag tényleg olyan, mintha magát a mesét nézné újra. Nem mellesleg az egész alkotás egy irtó nagy fricska a Disney felé. Szóval jöhet a folytatás.