Netflix, Sorozat

Ahol a láncfűrész berreg – Szörnyeteg: Az Ed Gein-sztori kritika

A texasi láncfűrészes mészáros figuráját szinte mindenki ismeri, még akkor is, hogy ha esetleg nem látta valamelyik róla szóló alkotást. Ennek az alkotásnak az egyik nagy marketing fogása, hogy mint egy megtörtént esetként hivatkozik magára, amit az egyszerű néző, köztük egyébként bevallom én is elhisz. Persze, aki kicsit jobban utánanéz az rájön, hogy ez nem igaz. Azonban a helyzet az, hogy az egész dolognak tényleg van egy valós alapja is, ami sokkal hátborzongatóbb, mint bármi, amit egy elborult alkotó képes kitalálni. Ezt az esetet kívánja bemutatni a Netflix egyik legújabb alkotása.

Természetesen az ilyen jellegű alkotásoknál mindig felmerül a kérdés, hogy mennyire hiteles az, ami bemutatásra kerül. Persze vannak olyan dolgok, ahol az alkotók kénytelenek a fantáziájukra hagyatkozni. Viszont amennyire utána tudtam járni a sorozat kapcsán felvonultatott dolgoknak és higgyétek el elég sokszor googleoztam rá erre arra, azért a Netflix elég sok mindent megváltoztatott. Habár persze valahol azt is érdemes figyelembe venni, hogy olykor dramaturgia okokból bizonyos dolgokat tényleg szükséges másként kezelni. Ugyanakkor azért persze van egy bizonyos határ, amit nem szabad átlépni.

Maga a történet, mármint a valódi történet abból áll, hogy adott egy a Wisconsini Plainfeild-ben élő személy, bizonyos Ed Gein, aki részben a bántalmazó szülei miatti hányattatott életéből, részben a mentális állapotából fakadóan miután olyan negyven éves korára egyedül maradt valamiért elkezdte a közeli temetőkből kiásni a hallottakat és mindenféle használati tárgyakat készített belőlük, többek között egy lenyúzott női bőrből készült ruhát is. A dolog pedig akkor fajult el, amikor több ember rejtélyes eltűnése és egy helyi idős hölgy megölése után a hatóságok kimentek Gein hazába, ahol természetesen megtalálták ezeket az emberi maradványokból készült tárgyakat. Ed Gein-t pedig letartóztatták és életfogytig tartó elmeházi fogságra ítélték.

Persze ez most így egy nagyon tömör és leegyszerűsített összegzése az eseményeknek, mivel bevallom nem szeretnék egy külön összefoglalót írni a teljes esetről. Arra van számos YouTube videó és írott cikk is, ráadásul a sorozat miatt most amúgy is felkapott lett ez a téma. Emellett ez az eset, mint az már talán mostanra közismert számos Hollywoodi alkotást megihletett. Például Hitchcock Psycho című alkotása vagy a Bárányok hallgatnakot is, illetve ugye a legközismertebb a Texasi láncfűrészes filmek. Na de akkor most térjünk is rá magára a konkrét sorozatra.

A sorozatbeli történet nem igazán foglalkozik Ed gyerekkorával, talán legfeljebb csak pár visszaemlékezős jelenet erejéig. Így a cselekmény valahol 1944 tájékán kezdődik, amikor is a Gein apuka már hallott volt Ed pedig az anyjával és a testvérével Henry-vel élt. Henry azonban kvázi fellázad az elnyomó anyjuk ellen, amit Ed nem néz jó szemmel és itt rögtön megkapjuk azt az egyébként soha nem bizonyított pletykát miszerint Henry halála mögött is feltehetően Ed áll. Amúgy ez a későbbiekben is jellemző lesz a sorozatra, hogy sok olyan pletykát és téveszmét dolgoz fel, ami az ügy kapcsán felmerült. Illetve, ami talán a bosszantóbb, hogy a sorozat sokszor ide oda ugrál az időben és sok esetben nem is magáról Ed Gein-ről szól.

Ennek úgy tudom az egyik oka az, hogy a készítők nem találták elég érdekesnek Ed történet szálát, amit mondjuk valahol megtudok érteni, mert a sötét szobában kuksoló és a lámpafénynél a gyászrovatokat bújó Ed képe filmes szempontból tényleg nem annyira látványos. Viszont ez esetben akkor meg lehet nem kellett volna ennyi részt csinálni és pláne nem ilyen hosszúakat. Vagy ha már mindenáron be akarták mutatni, hogy milyen hatása volt/van Ed cselekedeteinek a popkultúrára, akkor azt így megtehették volna az utolsó részekben is, amikor a közönség már képbe kerül a teljes történettel. Mert ez így ebben a formában nagyon darabossá és helyenként követhetetlenné teszi az egészet.

A másik kreatív szempontból érthető, ám újfent az időbeli ugrálások miatt nagyon zavaró dolog, hogy a sorozat teret ad Ed különböző hallucinációnak is, ami amúgy olyan szempontból fontos, hogy Ed-nek skizofrénként tényleg voltak ilyen hallucinációi. Persze értem, hogy itt ezeknél a jeleneteknél jobban érvényesíthették az alkotói szabadságot, ám sok esetben ezeknek a jeleneteknek nincs semmi értelme vagy funkciója. Mármint persze azon kívül, hogy növeli a játékidőt és bizonyos esetekben még a költségvetést is. Noha nem tagadom én például ezek kapcsán szereztem tudomást bizonyos valóban létező egyébként meglehetősen érdekes történelmi személyekről, mint például Ilse Koh.

Ám akkor most kicsit térjünk is ki arra a rohadt láncfűrészre. Ugyanis ez egy rendre visszatérő elem az egész sorozatban, hogy különböző jelenetekben mutogatnak mindenféle láncfűrészes dolgot. És oké értem én hogy a láncfűrész, mint olyan baromi látványos és hogy ez egy afféle szimbóluma lett az egész esetnek. De amikor ilyen teljesen oda nem illó módokon és jelenetekben mutogatják, hogy Ed úgy lóbálja maga körül azt a k… láncfűrészt, mintha kényszerítenék rá akkor az se nem röhejes és végképp nem ijesztő. Hanem egyszerűen csak fárasztó. Amúgy fun fact, így a cikkírás során tudtam meg, hogy létezik olyan, hogy Ed Gein: The Musical. Szóval, akit esetleg érdekel az vessen rá egy pillantást.

Természetesen az ilyen jellegű alkotásokon a legnagyobb hangsúly a karaktereken van és Charlie Hunnam egyébként remekül alakít Gein szerepében. Noha hozzáteszem a sorozat némileg fiatalabbnak és úgy mond szebb embernek mutatja, mint amilyen a valódi Ed volt. Ugyanakkor nem idealizálja magát ezt a karaktert, hanem inkább csak bemutatja, hogy Ed maga egyébként igazából egy szánni való alak volt, akinek nem voltak túlzottan fejlettek a szociális készségei. Valamint, ami talán a legfurcsább, hogy alapvetően nem volt egy gonosz ember. Legalábbis nem úgy, mint mondjuk akár Ted Bundy vagy John Wayne Geczi.

A másik fontosabb szereplő az Ed kvázi szerelme Adeline, aki egyébként szintén egy valós személy és bár a sorozat itt jócskán kiszínezte a kettejük kapcsolatát. Noha arra is van utalás, hogy Adeline maga sem volt teljesen beszámítható és az sincs kizárva, hogy csak el akart zárkózni a férfitól miután kiderült az ügye. Azonban az ő karakteréhez kötődik az egész sorozat talán legdurvább jelenete, ami úgy önmagába véve nem annyira brutális. Viszont még az én sokat látott szememmel is muszáj voltam közben megállítani a részt és hosszú percekig csak néztem magam elé.

És akkor ugye ott vannak azok a bizonyos gyilkosságok. Nos azt azért érdemes tudni, hogy Ed Gein-t a kriminalisztika alapvetően, mint sírrablót tartja számon. Összesen két olyan gyilkosság van, amit hozzá lehet kötni és abból is csak az egyik miatt tudták őt elítélni, noha mindkét eset tényleg nagyon durva volt. Bár a sorozat itt is felveti annak a lehetőségét, hogy Gein talán nem vallott be mindent, személy szerint én is efelé hajlok. Ja és persze Gein egyik gyilkosságot sem láncfűrésszel követte el. Sőt a testeket sem azzal darabolta fel. Valamint a hivatalos nyomozati anyag szerint Gein sem nekrofil, sem pedig kannibál nem volt. Szóval a sorozat ezen állításai is inkább csak pletykákra alapoznak. Ám, ami számomra a legborzasztóbb volt, amikor bemutatták, hogy mennyi másik sorozatgyilkos tekintett egyfajta példaképként Ed Gein-re. Na köztük aztán tényleg volt egy pár olyan beteg állat, akikről jó sorozatot lehetne készíteni.

Végszó

Noha nem vagyok egy kifejezett true crime fan és mi tagadás azért ennek a sorozatnak is bőven vannak hibái. Azonban úgy vélem szükség van az ilyen és ehhez hasonló jellegű alkotásokra, hogy tanuljunk belőle, hogy mire kell figyelni ahhoz, hogy lehetőleg ne járkáljanak ilyesféle alakok közöttünk.