Bizonyára sokaknak feltűnhetett már, hogy az utóbbi időben rengeteg olyan alkotás készült, mind a kis képernyőre, mind pedig a nagy vászonra, ami egykor híres zenészek életéről szól. Ugyan az ilyen alkotások körüli hírverés eltérő mértékű, nem is beszélve a minőségükről, vagy éppenséggel a sikerükről. Hiszen megjelent már a ugye Bohém rapszódia. De sorra került Elton John, Elvis, de még a reggae király Bob Marley is. Róla így, még nem rajongóként továbbra is fenntartom, hogy egy meglehetősen méltatlan film készült róla. De kapott már saját filmet Weird Al Yankovic, vagy éppenséggel Amy Winehouse is. De az egyik személyes kedvencem a Milli Vanilli is megkapta a sajátját, amit mindenkinek csak ajánlani tudok. Most pedig egy újabb szupersztár élete került feldolgozásra, a méltán híres Michael Jacksoné.

Michael Jackson függetlenül attól, hogy ki és mit gondol róla, tagadhatatlanul egy korszakos és egyedi jelenség volt. Eleve a csávó nem csak énekesként, de mint táncos is tevékenykedett. Emellett persze magánemberként is egy elég érdekes személyiség volt, mivel afroamerikai születésű révén, igen csak megdöbbenést keltett, amikor fehér bőrűvé plasztikáztatta magát. Erről még egy külön dalt is írt, ami egyébként ironikus módon világsláger lett. Viszont, a kétezres években már mindenki inkább csak az elég kétes, és meglehetősen pedofil gyanús viselkedéséről beszélt, amivel több filmben is gúnyolódtak rajta. A 2009-ben bekövetkezett tragikus halála után nem sokkal pedig kijött egy dokumentum film, ami igencsak visszássá tette Jacko hagyatékát.

Kijelenthetjük, hogy Jackson élete bőven tartalmaz kellő alapanyagot, egy jó életrajzi filmhez. Ráadásul még érdeklődés is van iránta. A kérdés már csak az volt, hogy mennyire mernek majd mélyen belemenni ezekbe a dolgokba. Azt ugyanis tudni kell, hogy az ilyen jellegű alkotásoknál sok mindent kegyeleti, vagy éppenséggel akár jogi okokból kifolyólag megváltoztatnak. A Bohém rapszódiában is a Queen még élő tagjai, igencsak magasztos képet festettek magukról, mint ami feltehetően a valóság volt. Ezzel szemben Elton John külön kérte a készítőket, hogy a róla szóló filmben mindenképpen mutassák be a féktelen tivornyákat, mint elrettentő példákat.

A történet kapcsán mondanám, hogy spoilerezni fogok, mivel azonban Jackson életrajza bárki számára elérhető és felteszem a film célközönsége elég jól is ismeri. Ezért szerintem senkiben sem fog olyan különösebb megrökönyödést kelteni, hogyha részletes kifejtésre kerül, hogy miről is szól ez az alkotás. A történet szerint adott az Indiana-beli, igencsak népes Jackson család, ahol az apuka éppen azon ügyködik, hogy a fiaiból egy együttest faragjon. A fiúk közül is kiváltképp a legkisebb, Michael az, aki igazán tehetséges és gyermeteg mivoltát kihasználva az apuka ő rá építi fel az egész bizniszt. A fiúk természetesen sikeresek lesznek, különösen Michael az, akire felfigyelnek. Aki bár élvezi amit csinál, viszont egyre inkább szeretne függetlenedni zsarnok apjától, aki kíméletlenül igyekszik kihasználni a fiait.

Később valahogy sikerül megszabadulnia mind az apjától, mind pedig a család miatti kötelezettségektől. Habár ezeket is jobbára az apa kényszerítette rá a teljes Jackson családra, mert bár nem kerül bemutatásra, de azért pár jelenet elejéig az is érzékeltetve van, hogy a többi fiú is szenved a családfő rögeszméje, de leginkább kapzsisága miatt. Ekkor jön a film talán legnagyobb fordulata, hogy a közönség nem kapja meg a teljes Jacko történetet, hanem belengetnek egy esetleges folytatást. Ami persze nem feltétlenül baj, vélhetően van is hozzá érdemi alapanyag. Viszont ez így, ebben a formában egy elég csúnya félrevezetése a közönségnek.

Amita film igazán jól bemutat, az a bántalmazó szülői kapcsolatnak egy olyan formája, amiről aránylag kevés szó esik. Vagyis az, hogy az apuka szigorú elvárásai és spártai nevelési módszerei bár arra irányulnak, hogy mindez a fiúk és a család érdeke. Persze a gyerekek által elért eredmények szolgálhatnak egyfajta önigazolásként is erre. A helyzet az, hogy ezzel pont tönkreteszi a gyerekek életét, főleg a Jackson Five legifjabb tagjáét, akit ezáltal senki sem kezel gyerekként. Őt arra kérik, hogy hazudjon az életkoráról és szándékosan egy nyolc-kilenc éves gyerek szintjén bánnak vele még huszon párévesen is. Nincsenek korabeli barátai. vagy úgy általában véve bármilyen érdemi emberi kapcsolata a családján és a zenei producerein kívül. Ha egy gyereknek a legjobb barátja egy házi kedvencként tartott kígyó, akkor ott bizony nagy bajok vannak. Egyébként ebben a témában szívesen ajánlom L. Stipkovics Erika – Szeretettel sebezve című könyvét.

Viszont az ilyen jellegű alkotásokban a történet és a dráma mellett, ami igazán érdekes, azok a dalok és hogy milyen körülmények között születtek. Különösen igaz ez Jacko-nál, mivel szinte minden dalához készült videóklip is, így érdekes hogy pontosan mi és miért lett végül olyan amilyen. Gondolok itt például a Thriller vagy a Billie Jean című slágerek és klipek születésére, viszont a Jackson család korabeli zeneszámai között is van pár emlékezetes szerzemény. Az abszolút csúcspont pedig a film végén a Bad című szám. Emellett az is sokat segít, hogy a felnőtt Michael-t az a Jaafar Jackson alakítja, aki Michael Jacksonnak az unokaöccse és így egy elég hiteles megformálója volt az egykori popkirálynak.

Összegzés

Mivel ez valójában csak egy fél film, így egyelőre nehéz megítélni, hogy valójában milyen a teljes alkotás. Felteszem a legtöbb negatív értékelés és leginkább emiatt van. Minden esetre kíváncsi vagyok, hogy miként fogják majd folytatni, hiszen alapanyaguk bőven van hozzá. Remélhetőleg bátorságuk is lesz majd belemenni a neccesebb dolgokba is.