Ezen a héten befejeződött A Fiúk spin-off sorozatának, a Gen V-nek a második szezonja. A sztori ott veszi fel a vezérfonalat, ahol az előző évad véget ért. Vérből és perverzitásból ezúttal sem lesz hiány, valamint mélyebbre merülünk a szupik mögött álló sötét titkokban is.

Időrendben a Gen V második évadja folytatja az előző etap eseményeit, de ezúttal sokkal erősebb kapcsolatot épít ki a The Boys alapszériával. Kronológiailag az alapszéria negyedik szezonjának eseményei után járunk. Indira Shatty (Shelley Conn) halála után egy új dékán ül az egyetem vezetői székébe, Chiper (Hamish Linklater), akinek eltökélt célja, hogy harcosokká fejlessze a szupikat. Legalábbis azokat, akiknek van használható képességük. Az egyetemre visszatérő új generációs hősök még mélyebbre ásnak, hogy kiderítsék, milyen sötét tervek állnak a Godolkin Egyetem alapítása mögött.

A gének összekapcsolódása

Ahogyan egyes gombák és fák is szimbiózisban élnek egymással, úgy él együtt a The Boys és a Gen V. A sztori mára már olyan szintre fejlődött, hogy tulajdonképpen nem tudna megélni egyik a másik nélkül. A Gen V gyakorlatilag olyan, mint egy nagy videójáték DLC-je. Amire a fő vonal nem tud rátérni, azt szépen kivesézi a spin-off. A lényeg az összeköttetésben van. Számomra a Gen V ereje nem kifejezetten a történetben rejlik. Habár ezen a téren is sikerült Eric Kripke-nek és csapatának egy releváns és szépen építkező sorozatot összerakni.

A spin-off igazi ereje inkább abban keresendő, hogy miként köti össze a fősorozatot a saját melléksztorijaival. A terv, hogy megalapozzák a The Boys ötödik és egyben befejező évadját, szerintem elég ütősre sikerült, de nem mondható el teljesen, hogy sok dologban pont került az i-re. A második évad fő célja az, hogy némiképp feltárja a néző számára a szupik mögött álló titkot, létezésük miértjét és azokat, akik mindez mögött állnak.

A Gen V alkotói ezúttal erősebb kötelet fontak az eredeti sorozattal. A Fiúk szériából ezúttal sokkal több karakter képviselteti magát a főbb vonalból, illetve a szerepük is jelentőségteljesebb. Jelenlétükkel abszolút kapcsot biztosítanak a közelgő ötödik évadhoz. Ami pedig még izgalmasabb kérdés, hogy ez a szezon majd hogy fogja felhasználni a Gen V által képzett összefonódást. A spin-off második évadja egyértelműen beleolvassza a karaktereit a fővonal sodrásába. Magam részéről kíváncsian várom, mit és hogyan fognak hozzáadni majd A Fiúk következő etapjához.

Teljesítmény, a veszteségek árán is

A Gen V második évadjának középpontjába egyértelműen Marie Moreau (Jaz Sinclair) kerül. Az ő fejlődése a kulcs majd a további cselekménynek. Főszereplőként számomra elég jól elvitte a sorozatot. A nyolc rész alatt tanúi lehetünk, hogy lesz egyre jobban ura saját képességének, majd a dilemmának is, hogyan is kellene használnia. Képessége igazi kétélű penge, és Marie-nek el kell döntenie, pusztít-e vele, vagy épít. A sorozat többi karakterének fejlődése erősen háttérbe szorul, csak kisebb foltokban bukkannak fel erre történt erőfeszítések az alkotók részéről. Természetesen erre korlátozottak is voltak a lehetőségek a játékidő miatt, viszont a folytatásokban elvárható lesz, hogy a mellékes szereplők is több figyelmet kaphassanak.

Chance Perdomo, az Andre Andersont megformáló színész 2024 tavaszán bekövetkezett sajnálatos halála drasztikus lépéseket követelt meg az alkotóktól. Bevallom, ahogy néztem a sorozatot , abszolút nem volt világos, hogy Andre karaktere miért került kiírásra, hiszen az első évad végén épen és egészségesen láthattuk. Később ugrott be sajnos ez a tragikus esemény és ekkor állt össze a kép. Az alkotók színészcsere helyett méltón szerettek volna elbúcsúzni a karaktertől, bár ez kissé visszásan hatott. Andre karakterének kiírása a szereplőt erősen jelentéktelenné tette sajnos.

Én mégis megértéssel állok az egész előtt, hiszen nem egyszerű feladat úgy újraírni egy történetet, hogy közben az ne legyen öncélú és méltó emléket állítson annak, akit elvesztettek. Így az évadban a karakter említésképp és szép baráti emlékként sokszor felmerül, de halálának körülményei erősen ködbe burkolóznak. Ez által pedig egy elég jelentős űr kerekedik a történet elejébe, de ez reprezentálhatja azt az űrt is, ami a színész elvesztésével keletkezett. Ez a megoldás sajnos nem a legjobban csapódott le, de a történteket tudván egy érthető lépés volt az alkotók részéről.

Habár a központi szereplő itt egyértelműen Marie, és az ő fejlődése, számomra az a karakter, aki elsőként viszi a hátán az egész produkciót az Chipher, azaz Rejtjel, Hamish Linklater megformálásában. A karakter hideg, vérfagyasztó és folyamatosan feszültséget tart fent, amikor a porondon van. Linklater velőtrázó alakítása rendkívül jól rásegít erre. Rejtjel karaktere maga a misztikum. Nem tudjuk mire képes és amikor felszínre kerül az igazi valója, még akkor sem fedi fel az összes kártyáját. Ez a fajta titokzatosság félelmetes atmoszférával tölti meg a szerepet, és ez teszi rendkívül izgalmassá és érdekessé. Hamish játéka pedig és képes erre a tűzre egy kanna olajat önteni. Hátborzongató és zseniális is egyben.

Összegzés

Minden összevetve a Gen V második etapja egy jó folytatása lett az első évadnak. Habár sajnos Perdomo halála beárnyékolta a produkciót, az erre tett lépések az alkotók részéről teljességgel megérthetők. Sikerült méltón elbúcsúzni a fiatal színésztől. Látványban, perverzitásban és sötét humorban itt sincs hiány. Ezek a kellékek és a Z generáció felé fordított görbe tükör a The Boys világának szerves részei, épp úgy mint a popkulturális és aktuálpolitikai, közéleti motívumok és azok kifigurázása. Marie karakterének fejlődése az évad vezérfonala, valamint Hamish Linklater fenomenális „főgonosza” remekül feszíti az atmoszférát.

A szezon erősebb kapcsolatot teremt a fő sorozattal és az abból felbukkanó főbb szereplők is erősítik ezt. A Gen V jó kis alapot fektetett A Fiúk közelgő ötödik évadjának, kíváncsian várjuk, mit hoznak majd ki belőle.