Nincs is annál jobb, mint egy nehéz nap, vagy hét után leülni a képernyő elé, kezünkbe venni a kontrollert, avagy az egeret és átadni magunkat a kedvenc játékaink nyújtotta élményeknek. Hiszen ezért játszunk, hogy elméletekkel gazdagodjunk, relaxáljunk és legfőképp szórakozzunk. De mint az élet minden más területén is, úgy ennek a szórakozás mibenlétének megítélésében is különbözünk. Gamer és gamer között is nagy a különbség, hogy ki mit is tart pontosan szórakoztatónak, mivel, melyik platformon és hogyan szeret játszani. De van még egy szempont ami úgy veszem észre legalább annyira megosztja a gamer társadalmat, mint mondjuk a platformháború. Ez pedig az, hogy milyen nehézségi szinten KELL (szerintük) játszani. Ezt a témát járnám körül jelen írásomban.
