Sorozat

Döcögősen induló kaland Középföldén – A Hatalom Gyűrűi 1-2. rész kritika

A Tolkien fanok, és a professzor világát Peter Jackson filmjeiből ismerők is felkapták a fejüket, amikor kiderült hogy az Amazon sorozatot készít Középfölde Másodkorából. Ez két okból is érdekes. Egyrészt azért, mert A Gyűrűk Ura, a Hobbit és a függelékek jogait vásárolta meg Jeff Bezos cége, tehát az adaptált A szilmarilokat nem. A másik pedig az, hogy maga Tolkien se részletezte ezt az időszakot. Szóval a készítők kaptak is alapanyagot meg nem is. De innen igazán szép nyerni. A kérdés az, hogy sikerül-e nekik.

Szinte már közhelynek számít, hogy A Hatalom Gyűrűi első évadja az eddig valaha készült legdrágább sorozat. Ami valljuk, hogy a 465 milliós gyártási költséget tekintve tényleg elképesztő összeg. Csak viszonyításként ez körülbelül két Marvel szereplőről szóló film büdzséjének felel meg. Önmagában valóban soknak tűnik a ráfordított összeg, de hiába a sok pénz, ha nincs tartalom. Azonban ne szaladjunk ennyire előre. A Hatalom Gyűrűinek egész konkrétan egy háromezer éves időszakot kell felölelnie, míg eljutunk a Hobbit történetéig. Már ha egyáltalán az az alkotók célja, hogy így kössék össze a sorozatot Peter Jackson trilógiájával. De mégis mi történt ez alatt a több ezer év alatt Tolkien világában?

Többek között létrejöttek a szilmarilok, ezek a gyémántkristálynál is csodálatosabb ékkövek, hogy fényként világítsanak Valinorban. Ezeket később az akkori gonosz, Morgoth elrabolta és ekkor jöttek a tündék Középföldére. Ami viszont érdekes, hogy ezek – némi utánajárás után – közel se a Másodkorban, hanem az Elsőkorban történtek. Tehát a sorozat első évadja valószínűleg elég sokat fog ugrani az időkben. Ezt az elméletet arra alapozom, hogy a korábban napvilágot látott soundtracken felbukkant egy Númenor című dal, ami az Aman és Középfölde között található, Atlantisz által inspirált birodalom volt a Másodkorban.

A pilot Valinorral és a fiatal Galadriellel kezdődik, amikor még létezett Valinor Két Fája. Ez a nyitán lényegében végig vezeti minket az Első kor végén, amikor a Fák Morgoth által elpusztulnak és egy elég nagy számú tünde csapat Középföldére megy ellene harcolni. Ez a visszatekintő közel tíz percet felölel és egyben utat nyit a Másodkorba, amikor sokkal több dolog történt. A sorozat nem csak azért vágta hatalmas fába a fejszéjét, mert Tolkien rajongók tömkelege figyeli minden egyes jelenetét, hanem azért is mert olyan eseményeket kell megjelenítenie, amik csak a professzor leírásaiból ismerünk. Ehhez kapunk pár ismert és még több kevésbé ismert szereplőt, akiknek bár elsőre nehezen megjegyezhető a neve, azért a második epizód végére könnyen meg tudjuk mondani, hogy ki az a Bronwyn vagy Arondir.

Ki nem találjátok mi az esemény fő mozgatórugója! Igen, a gonosz újra ébredezik, de ezúttal Középfölde lakói igyekeznek felkészülni a visszatérésére, ugyanis Celebrimbornak van egy terve. Ehhez pedig a már ismert, de ekkor még fiatal féltünde, Elrond segítségét kéri. Ezt pedig nem nehéz kitalálni, hogy mi is lehet. Igen, a Gyűrűk elkészítése. A történet viszont nem csak a tündék városaiban, hanem sokkal több helyen játszódik, amiben az amúgy fantasztikus animált térkép segít eligazodni. Amikor először látunk egy új helyen folyó eseményt, akkor azt is megtudjuk, hogy Középfölde melyik területén járunk. Mert bizony ennek a kontinensnek a korábbi években sokkal nagyobb területét ismertük, mint Bilbó és Frodó kalandjai során.

A sorozatnak viszont eddig egyetlen hatalmas hibát tudok felróni. Ez pedig pontosan az, amit a Dűnénél írtam, hogy nincsenek olyan karakterek, akikkel azonosulhatna a néző. Persze a gonosz rossz és mindenki a jókkal van, de ez önmagában nem elég. Egyelőre nagyon történetközpontú a széria, amiben úgy látom, mintha csak bábuk lennének a szereplők. Lehet Az Úr sötét anyagaiban látható kisebb szerepe miatt, de a Galadrielt alakító Morfydd Clark játéka és mimikája borzalmas. Erős a gyanúm, hogy ő még az előző mondatban említett sorozat kapcsán örökre elveszítette a daimónját (amolyan hús-vér lélekállat). Tény, hogy ez még csak a sorozat negyede, de az hogy semmi vagy alig érzékelhető karakterépítés történt, az eléggé kétségbeejtő. Tényleg ez az, amit fájlaltam. Hiszen a korábbi filmekben már az első pillanattól megkedveltük a hobbitokat, itt pedig egyedül Galadrielről van kicsivel több információnk.

Ezen remélhetőleg a továbbiakban változtatnak, mert így csak egy nagyon látványos, szép dallamokkal megtámogatott történetet kapunk. Tényleg olyan eddig A Hatalom Gyűrűi, mint egy amúgy káprázatos szépségű nő, akiből mégis hiányzik az, amiért megéri küzdeni. Az viszont kijelenthető, hogy a CGI és a fényképezés bámulatos. Nem tudom, hogy a felvételek mekkora részét forgatták stúdióban és a szabadban, de ezt nem is lehet megmondani. A végeláthatatlan hegyek és dombok pedig hozzák a hamisítatlan hangulatot, amit a két korábbi trilógiától megszokhattunk. Mindenképp kiemelném még Bear McCreary-t, aki nagyon közel áll ahhoz, hogy idővel Howard Shore-ral említhessük egy lapon. Zenéje magával ránt és tökéletes fantasy atmoszférát teremt, ami valljuk be egy Tolkien adaptációnál elengedhetetlen.

A Hatalom Gyűrűi eddig sokkal jobb, mint amire sokan számítottunk. Bár még próbálgatja a szárnyait és újnak hat a világ a temérdek eddig ismeretlen szereplőjével, de ha így folytatja elég komoly muníció lesz az Amazon kezében. Viszont ehhez szükség van arra, hogy árnyalják a karaktereket és ne csak A pontból B-be futkosó bábuk legyenek. Nagyon kell még az a hat epizód, de remélhetőleg az évadzáró után békésen pöfékelhetünk egy jó kis lápatoroki pipafűvel, amire közvetlenül a második reggeli után gyújtunk rá.