Netflix, Sorozat

Fel kell ébredned! – 1899 kritika

A Kerberos nevű hajó útnak indult Amerikába az Úr 1899-es évében, tele utasokkal, akik az új élet reményében váltottak jegyet, de reményeik szertefoszlani látszanak, ahogy a négy hónapja eltűnt Prometheus titokzatos üzeneteket küld nekik. A hajó letér útjáról és a misztikus események ezzel kezdetét veszik.

Hatalmas elvárásokkal álltak szemben a Dark alkotói, mikor bejelentették legújabb sorozatukat, az 1899-et. A Dark, vagy magyarul Sötétség című sorozat sokakat bevonzott a mélabús, sötét hangulatvilágával, a kifogásolhatatlan rejtélyességével, és világépítésével, így nem csoda, hogy a hype annyi emberhez elért. Ekkora elvárásoknak és ekkora nézőközönségnek, akik már megszoktak egy bizonyos minőséget, nem is szükséges mondanom, hogy nehéz megfelelni. Vajon mennyire sikerült?

Elég dark lett, annyi biztos

Ha nem is beszélhetek mindenki nevében a legtöbb dologról, azt ki merem jelenteni, hogy a felépített világ elég nyirkosra és sötétre sikerült az elvárásokhoz mérten. A semmi közepén, a lecsendesült óceánon két hatalmas hajó a felhőktől szürke ég alatt. Már a gondolattól is a pulóverem után nyúltam. Egyszerűen minden olyan hidegnek és lehangolónak tűnik, hogy még a fűtött kabinokban, a sok színes kiegészítővel és fényforrással is olyan szürke minden, hogy a DC moziverzum alkotói is megirigyelhetnék. De ha ez nem volna elég, a sorozat rátesz egy lapáttal a kellemetlen jeleneteivel, mint ahogy egy boldogtalan házaspár szánalmas szex-kísérletét kell végignézzük, vagy ahogy a szegény észak-európai srác kielégíti a gazdag ficsúrt egy doboz cigiért.

A széria nagyon jól mutatja a kor sötétebb jellemzőit is, mint például azt, hogy a nők mennyire el voltak nyomva egy kapcsolatban, vagy a szakmájukban, vagy ahogy a szegényebb, vagy más bőrszínű réteget mennyire elnyomta a gazdagabb, tehetősebb réteg, vagy akár csak a kapitalizmus. Ahogy a kazánházban nézzük ahogy a lelküket is kiizzadják a munkások, őszinte hálát éreztem azért, hogy egy másik korban élek.

Előreutalások, a rejtélyek kezdete

A sorozat elején, ebben a remek dark-os settingben elkezdenek szépen lassan kibontakozni a rejtélyek. Ahogy megtalálják az eltűnt hajót, minden elkezd megváltozni. Találnak egy kisfiút, aki valamilyen oknál fogva nem beszélhet, mert megfigyelik és egy furcsa fekete piramist szorongat. Majd észreveszik, hogy vannak olyan részei a saját hajójuknak, amiknek nem kellene létezniük. Ezekkel a megoldásra váró rejtélyekkel együtt a hajó személyzete folyamatosan üzeneteket kap a vállalattól, melyeket nem értenek. Ezzel együtt folyamatosan előreutal a sorozat, érezteti velünk, hogy valami nincs rendben. Csak az első részben látjuk, ahogy a főszereplőkön kívül mindenki gépies jelleggel együtt mozog, vagy a rész végén azt, hogy megfigyelik őket monitorokon keresztül, amik ugyebár még nem voltak 1899-ben.

Pontosan ez volt az a pont, amit a sorozat véleményem szerint túl korán lépett meg, és ez volt az első hibája is. Tudjuk, hogy valójában nem 1899 van, így kidob a sorozat négy vagy öt részt a kukába, mivel ennyibe kerül, míg erre a karakterek is rájönnek. Sokkal jobb lett volna, ha nem látjuk a monitorokat az ötödik részig, ahol először mutatja a sorozat, hogy olyan tárgyakat használnak, amik még nem voltak ebben az évben. Így egy kicsit értelmetlenné válik az a sok ténykedés a hajón, mert nem leszünk tőle okosabbak, gyakorlatilag elveszik az egész varázsa. Illetve lehetett volna sokkal tempósabb is, véleményem szerint lehettek volna rövidebb részek, mondjuk harminc a megszokott ötven helyett, mert nagyon vontatott a történet a harmadik résztől a hatodikig.

Rengeteg lényegtelen cselekmény, amiből csak a karakterek háttere volt érdekes, de azok sem foglalnak magukban sok lényeget, főleg nem a lezárás után. Miután fény derül az utolsó nagy csavarra, onnantól a teljes cselekményből, csak töredékek maradnak fontosak, és a Dark rajongók szívéből szólhatok, mikor azt mondom, hogy ez egy nagyon gagyi, jellegtelen és kiszámítható befejezés volt. Ennél többre számítottak, és többet érdemelnek.

https://www.youtube.com/watch?v=p7OUQ9U2qIw

A jövő nyugtalanító hangjai

A zeneválasztás legegyszerűbben fogalmazva furcsa. Legalább is egy 19. század végén játszódó thriller cselekményhez nem illik. Mintha direkt a jövőre utaló jeleket próbálnának elrejteni benne, elvégre Jimi Hendrix-től a Black Sabbath-ig minden előfordul. Nagyon jó zenék, de hatalmas disszonanciát okoz a világ és a hangulat között. A háttérkarakterek úgy mozognak mint valami NPC-k (videojátékban a világot kitöltő karakterek), a főszereplőket nem lehet kidobni a hajóból, valamint a sorozat előzetesében a Mátrix: Feltámadások zenéjét használják, ami egy szimulációról szóló filmsorozat. Elég érdekes egybeesés.

Összegzés

Az 1899 összességében remek thriller világot épített fel, viszont túlzásba vitte az előreutalásokat, így elrontva a cselekmény tempóját. Élvezhető volt, de ezzel a tartalommal lehetett volna sokkal rövidebb is. Remekül érezzük a karakterek frusztráltságát, ahogy nem értjük mi történik és ez kifejezetten kellemes volt számomra. Bár nagyon klisé a csavar a végén, attól még a tartalma, a karakterek és a felépített világ megérdemlik a figyelmet, őszintén tudom ajánlani.