Könyv

Horror a Mecsek keleti részén – A székkészítő könyvajánló

Ahogy megyünk ki az őszből, egyre több jeles naphoz érünk el. Túl vagyunk a Márton napi libákon, illetve a lámpás felvonulásokon. Lassan vége a novembernek is, és megkezdődik a téli időszak. De mielőtt még eljutnánk a karácsonyig, van egy hagyományos nap, ami kiemelt szerepet kap a mostani könyvünkben. Luca napja, és a hozzá kötött bizonyos háromlábú szék történetét már mindenki kisgyermekként megismeri. De az egésznek van egy hátborzongató oldala, amibe igazából nem is gondolunk bele – egészen addig, amíg Fritsi Péter könyvét el nem olvassuk. Így, hogy már csak pár hetünk van addig, különösen hatásos a történet.

Fritsi Péter komlói születésű, jelenlegi története is ezen a tájon játszódik. Nem ez az első publikált műve, de eleinte angolszász álnéven írt. Elmondása szerint, ahogy váltott az igazi nevére, akkor kezdtek a történetei is megváltozni. Azokból az időkből nem ismerem az írásait, de azt biztosan mondhatom, hogy jó irányt választott témának. Erőteljesen használja a folklóri elemeket, vagyis a szereplői népi emberek, és tele van a történet a hiedelemvilágukkal, legendáikkal, meséikkel. Bár ez a fő irány, közel sem népmese hangulatú a könyv, csak egy új színt ad ezzel a borzongató eseményeknek.

Egyszerű világ dolgos emberei

Komló mellett, egy kis faluban, Mecsekjánosin él Weisz Kornél, és családja: felesége, Fruzsi, és három lányuk, Sára, Aliz és Dóri. Az ő történetüket ismerhetjük meg, mely 1994. augusztus közepén indul. Először egy boldog, felhőtlen kirándulás közben találkozunk velük, ahol a legnagyobb problémát a 17 éves kamaszlány duzzogása jelenti. Idáig nincs is semmi szokatlan a történetben, ilyen korban az lenne az érdekes, ha ugyanolyan bájos és bújós lenne, mint a legkisebb, aki 6 éves. Viszont pillanatok alatt fordul a kocka, és hamar rájöhetünk – ahogyan Kornél is ráeszmélt -, hogy ez a dac nem a hormonok játéka és a bizonytalanság miatt van. Valami történt Dórival a Jánosi Engel Adolf Csecsemő- és Nevelőintézetben, ahol a nyári gyakorlatát töltötte.

Kornél éli az átlag emberek mindennapjait, egyszerű munkás családból származik, ő maga is a helyi bánya vájára. A történet során van egy pont, ahol neki kell az újonnan érkezett munkást körbevezetni. Itt egy nagyon jól felépített “tárlatvezetéssel” az olvasók is megismerkedhetnek a bányák működésével. Mivel magam is érintett vagyok – volt a családban, aki bányában dolgozott, igaz nem a Mecsekben, hanem a Vértesben, viszont ő is vájárként tevékenykedett -, így külön érdekes volt számomra ez a rész. A népi hiedelemvilág mellett a bányászok babonái is megjelennek. Ilyen alak például Bergmanli, aki a bányaszellem megtestesítője. Persze a babonák is erősen hatnak a családra, amiből aztán az események is szépen kialakulnak.

Álomból rémálom

A családi idillből pillanatok alatt lett egy horror történet. A boszorkányokkal, mágiával átitatott történet lehetne fantasy is, de sokkal inkább sorolnám a thrilleres, nyomozós horrorok közé. Kornél egy magát Mészárosnak nevező ismeretlentől kap levelet, ezzel pedig elindul a feszült várakozás, hogy mi fog történni. Egyre bizarrabb dolgok történnek, amik előtt mi olvasók ugyanolyan értetlenül állunk, mivel az egyes szám egyes személyű elbeszélés miatt csak annyit tudunk, amennyit a férfi. Ami persze nem probléma, mert így vele együtt nyomozhatunk és rakhatjuk össze a kis puzzle darabokat. Vagy akár előbb is összeállhat a kép, ha egy kicsit odafigyelünk.

A legtöbb elem a magyar hiedelemvilágra épül. Boszorkányokkal mindig is foglalkoztak, mindig is féltek tőlük, emiatt pedig üldözték őket. Luca napja a karácsonyi ünnepkör része. Ekkor kezdi el Kornél is azt a bizonyos széket készíteni – bár ezzel most lelőttem a poént, hogy miért is A székkészítő a könyv címe. Ahogyan kell, meghatározott faanyagokból, előírt módon el is készült a székkel, ami tökéletesen működött. Persze, ez önmagában nem lenne egy elég erős történet, így rengeteg egyéb plusz került be a boszorkányok világból. Ezzel pedig a folklórra épített, de kicsit saját világot is teremtett Fritsi Péter.

Nagy hatással vannak a külföldi írók a hazaiakra, példát mutatnak nekik, és ha valaki elég ügyes, eredetien fel tudja használni az iránymutatást – ahogy ebben a történetben is volt. Stephen King elég érezhetően jelen van, és nem csak utalgatás vagy stílus szintjén. Munkája, az Állattemető – vagy az újabb kiadásokban Kedvencek temetője – többször is említésre kerül. Szóval aki rajongója, az biztosan élvezni fogja ezt a kötetet.

Bízom benne, hogy a közeljövőben ez a könyv is azok közé fog tartozni, amit szívesen vesszük kézbe. Igaz, jelenleg csak e-könyv formában tudtam olvasni a művet, ami néha nehézséget okozott. Furcsa tördelés, lemaradt gondolatjelek a párbeszédeknél, meg egyéb kis-nagyobb dolgok, de ezt betudom annak, hogy sajnos sok esetben fordul elő kompatibilitási hiba az ebook-olvasók tudása és a kapott fájl formátuma között. Remélem, egyszer majd nyomtatott formában is találkozhatunk a könyvvel.

A regényt a szerző ajándékaként olvashattam.