Aki csak egy kicsit is képben van az animáció világával, az tudhatja, hogy a médium jelenleg finoman szólva is válságos helyzetben van: egymás után kaszálják el a még fejlesztés alatt álló projekteket, vagy a már futó sikeres sorozatokat. Különösen igaz ez a felnőtteknek szóló animációs tartalmakra, ahol aztán tényleg élet-halál kérdése, hogy már a premier hetében kielégítő számokat hozzon a nézettség (gondoljunk csak a sztori lezárása előtt kivégzett Final Space-re, vagy az Inside Job-ra, amiből bár megrendelte a Netflix a folytatást, mégis a tönkön végezte). Éppen ezért kell megbecsülni, amikor egy stúdió vagy streaming-szolgáltató mer kockáztatni, és zöld utat ad egy olyan projektnek, ami nem egy már létező IP-re, vagy franchise-ra épül. Jelen írás tárgya, a Scavengers Reign is ilyen szerencsés csillagzat alatt született, továbbá külön öröm, hogy a science-fiction mellett a horror műfajával is kacérkodik, ami aztán tényleg ritkaságszámba megy az animációs filmek és sorozatok világában.

A jövőben az emberiség már elkezdte kolonizálni a világűrt, a Földtől távoli rendszerek gyarmataira pedig nagyvállalatok szállítóhajói viszik az ellátmányt és az utasokat. Ilyen hajó a Demeter 227 is, ami útja során egy instabil csillag napkitörése miatt működésképtelenné válik, a legénységnek pedig menekülnie kell. Egy félreeső bolygón, a Vestán találnak menedéket, ahol burjánzó növényzetet és a földiekre semmilyen formában nem emlékeztető állatokat találnak. Telnek a napok, hetek és hónapok, miközben a Demeter legénysége próbál túlélni a számukra idegen és ellenséges környezetben. De mindez megváltozik, amikor a Demeter letér a bolygó körüli pályáról, és lezuhan. A túlélők elindulnak a roncshoz, azzal a reménnyel, hogy a mentőhajó sértetlen maradt, és végre megmenekülhetnek. Három csoport útját követhetjük végig: Sam és Ursula, a Demeter parancsnoka és botanikusa; Azi és Levi, a raktáros és az intelligens robot; valamint Kamen, aki akaratán kívül szövetséget köt a bolygó egyik élőlényével.

Joseph Bennett és Charles Huettner 2016-ban mutatta be az eredeti, Scavengers című rövidfilmjüket az Adult Swim csatornán, ami felfogható a későbbi sorozat egyfajta pilotjaként is. Végül azonban nem az Adult Swim, hanem az HBO Max karolta fel a projektet, ami már csak azért is meglepő, mert inkább az előbbire jellemző a kísérletező animációs tartalmak támogatása. De most látszik csak igazán, hogy mennyire megérte vállalni a kockázatot, ugyanis a Scavengers Reign képében nem csak az év egyik, ha nem a legjobb animációs sorozatát kaptuk meg, hanem úgy általában véve az év egyik legjobb sci-fijét is.

A sorozat legnagyobb erőssége egyértelműen a világépítés. Dacára annak, hogy a science-fiction történetek jelentős része valamilyen idegen, a mi naprendszerünkön kívül eső bolygón játszódik, az elmúlt időben ezek a képzeletbeli világok valahogy mégsem érződtek számomra igazán „idegennek” (még James Cameron sokat ajnározott Avatarja sem). A különböző élőlényeknek hiába van egy párral több végtagjuk, a növények hiába pompáznak különböző természetellenes színekben, nagy vonalakban továbbra is az általunk jól ismert földi flórára és faunára emlékeztetnek. A Scavengers Reign viszont más: hosszú ideje most először éreztem azt, hogy egy teljesen idegen világ bontakozik ki előttem. Bennett és Huettner a Vesta legutolsó részletére is figyeltek, hogy egy hihető és valóságosnak ható ökoszisztémát vázoljanak fel: minden egyes állatnak, növénynek és geológiai formációnak megvan a maga szerepe a nagy egészben.

De ez a bolygó nem csak gyönyörű és felfedezésre invitáló, hanem legalább ugyanennyire veszélyes és tiszteletet parancsoló. A karakterekről pedig a személyes konfliktusaikon és traumáikon kívül az árulja el a legtöbbet, hogyan viszonyulnak a környezethez. Ursula tudóshoz méltó módon szeretné minél jobban megismerni a Vesta növény- és állatvilágát, hogy megértse a bolygót irányító folyamatokat. Ellenben Samet éppen csak annyira érdekli a Vesta, amennyire a túlélésükhöz és a küldetésük teljesítéséhez szükség van. Azi Samhez hasonlóan gondolkodik, a robot Levi viszont megvilágosodáshoz hasonló élményen megy át, ahogy egyre inkább kapcsolatba kerül a bolygó élővilágával. Végül Kamen az emberi faj sötétebb oldalát mutatja meg azzal, hogy meg sem próbál alkalmazkodni a bolygóhoz, hanem a saját akaratát rákényszerítve akar életben maradni, de végül a saját vesztét okozza ezzel.

Az animációról is csak pozitívan tudok nyilatkozni. A karakterdizájn alapvetően realisztikus, de kellően stilizált is, a Vestán élő állatok és növények kinézete pedig kenterbe ver sok nagy költségvetésű sci-fit is. Az aláfestő zenék és a különböző hanghatások is elsőrangúak, és nagyon sokat hozzátesznek egy-egy drámai, tragikus, vagy egyenesen horrorisztikus jelenet hangulatához.

Egy szó, mint száz: a Scavengers Reign egyenesen kötelező darab mindenkinek, aki szereti az egyedi sci-fiket és az animációs sorozatokat. Csak remélni tudom, hogy az HBO Max után a többi stúdió és streaming-szolgáltató is bizalmat szavaz az ehhez hasonló projekteknek, amik bizonyítják, hogy altesti humor, erőltetett káromkodás és öncélú erőszak nélkül is lehet felnőtteknek szóló animációs tartalmakat készíteni.