Film

A korai kapitalizmus Lengyelországban – Születésnapi cikk #3

Ezen héten ünnepeljük oldalunk első születésnapját, és ez alkalomból olvasóink dönthettek mely, filmekről szeretnének kritikát látni, olvasni. Idáig két cikkünk látta meg ez alkalomból a napvilágot, A király beszéde és a 9. Mai napon folytatjuk a listát egy lehengerlően őszinte 70-es évekbeli alkotással, ám gyorsan rájövünk majd, hogy a vásznon folyó történések manapság is a szemünk előtt vannak. Jöjjön Az ígéret földje (Ziemia obiecana, 1975)!

azigeret.jpg

Történet

A film központjában három fiatalember áll: Karol Borowiecki (Daniel Olbrychski), Moryc Welt (Wojciech Pszoniak) és Maks Baum (Andrzej Seweryn). Minden álmuk, hogy kitörjenek megszokott életükből és ahelyett, hogy mások bábuiként élnének saját vállalkozásba szeretnének kezdeni, ahol majd ők lesznek a legnagyobbak és az irányítók. Ez nem más mint egy gyárépület a rohamosan fejlődő kisvárosban, Łódź-ban, melyet majd saját kényükre kedvükre alakítanának. Ám mi más kellene még hozzá, mint pénz és segítség. Lássuk, hogyan kivitelezik ezt a rettentően nehéz feladatot a fiatalok és kik veszik őket körül.

azigeret3.jpg

A történet Stanisław Władysław Rejment lengyel író munkásságát dicséri, akinek azonos című regénye a lehető legpontosabban ábrázolja a századfordulón játszódó európai iparosodás történetét. Az írót méltán nevezhetjük korának társadalomkritikusának, hisz stílusával a lehető legőszintébben állítja szemben a korabeli népességet saját hibáival. Władysław Rejment írói stílusa a filmadaptáción is látszódik, igyekszik bemutatni a lehető legpontosabban a történéseket, ahogy azt a könyv naturalista motívumai is tálalják. De nézzük is meg, hogy mit mutat be nekünk mai művünk.

A századforduló, vagy ahogy egyesek emlegetik a boldog békeidők történései társadalmi szempontból korántsem voltak túl békések. Ebben az időben az iparosodás iszonyú iramban fejlődött és terjedt, olyan szinten, hogy még magával sem tudott lépést tartani. A munkásosztály szűkölködött, munkanélküli volt, hiszen az új gépek és technológiák fokozatosan kiszorították az emberi munkaerőt, így ez a réteg pártokba tömörült. Noha voltak önmagukért harcoló, jogot követelő aktivisták az ilyen kezdeményezések rendre kudarcba fulladtak, hiszen az alsóbb rétegekből származó embereket nem illették különösebb jogok és nem léteztek akkoriban jogvédő szervezetek sem, így a felső tízezer bármit meg tudott tenni a munkásosztállyal. Mai filmünk alapkonfliktusát is ez adja.

azigeret2.jpg

Az ígéret földje a szituáció bemutatásában kendőzetlen stílust vesz fel. Három főszereplőnk alapmotivációját az elején felvázolják nekünk, és a többiekben más dolgunk nem lesz nekünk nézőnek, csak hogy figyeljük az eseményeket. A gazdagság és szegénység témája folyamatosan párhuzamba van állítva. A film több mint két és fél órás játékidejében a lehető legtöbb elem be van mutatva amely ezt a témát érinti. Megfigyelhetjük a lengyel iparosodást és lépéseit és az ezzel járó keményen kizsákmányoló magatartást. A szituációkból és helyzetekből leszűrhetjük az akkori modernizálódó ember gondolkodását és ezáltal megfigyelhetjük, hogy veszíti el valaki az emberségét a haszon érdekében. Főszereplőink érvényesülési vágya magában hordozza az ehhez vezető út tisztességtelen és kihasználó mivoltát. Ahogy figyeljük a művet, rájöhetünk, hogy az üzlet fogalma mindenütt jelen van, és a megannyi változatos karakter életét teljesen behálózza olyannyira, hogy a tisztesség legkisebb szikrája is kialszik belőlük. Ezzel párhuzamosan magunk előtt látjuk a három fiatalember életét és titkait, saját privát zónájukat, ezáltal még jobban megismerjük személyiségüket. Történetünk végén tapasztalhatjuk a kemény, megrázó és kegyelmet nem ismerő kifejletet, melyet az emberi gyengeség idéz elő, ám itt még nem lélegezhetünk fel, hisz az üzleti élet végtelen körforgásában mi sem tehetünk pihenőt. Ezek az elemek jellemezték a kőkemény „boldog békeidőket”, melyet Az ígéret földje a lehető leghitelesebben mutat be.

azigeret4.jpg

Karakterek bemutatása és a film kidolgozása

Mint ahogy azt már korábban írtam, ebben az alkotásban rengeteg fontos szereplőt megismerünk, így nem árt figyelni rájuk, hogy a megfelelő pillanatban mindnek a funkcióját megérthessük. Ezek a szereplők jobbára inkább az üzletemberi körből kerülnek ki, ám ez a téma lehetőséget ad a különböző személyiségtípusok bemutatására. A lehető legszínesebb palettát ismerhetjük meg e téren. Az effajta élet minden jeles képviselője helyet foglal a történetben, mint például a feltörekvő fejlődő, a törtető, a feleslegesen költekező, a csődbe ment öngyilkos, az ebből a körből kitörni készülő, az elszegényedett, a talpnyaló, a zsidó sztereotípia és még sorolhatnánk mennyiféle személyiség képviselteti magát a műben. Ettől lesz igazán színes és hiteles. Eközben párhuzamosan végigkísérhetjük három főszereplőnk életét és munkáját álmaik megvalósítására. A sok karakter révén megannyi szálon fut a cselekmény melyek csomópontja a három fiatalember, köztük ezek mind összefutnak. Az ehhez kapcsolódó színészi játék mondhatni annyira briliáns, hogy kiváltja nézőjében a megfelelő szimpátiát, illetve unszimpátiát. Ez a történet legfontosabb alappillére.

azigeret5.jpg

azigeret6.jpg

A film költségvetése igencsak magas volt, hiszen a korabeli jelmezek és díszlet mellett a hitelesség elérése érdekében egész csarnokokat rendeztek be korabeli gépekkel. Az alkotók gyakorlatilag a tökéletességre is hajthattak ez pedig annak köszönhető, hogy egy jelenetet nem restelltek felvenni akár többször is. Így észrevehető, hogy egy jeleneten belül több vágást is eszközöltek, hogy a lehető legigényesebben kivitelezhessék a művet. Emellett, hogy vizualizálhassák, az író naturalista stílusát, helyenként igen kendőzetlenül mutatják be az emberi természetet, megspékelve néha egy kis véres szemléltetéssel is. Ezek az elemek emelik méltó pozíciójába filmünket.

Összegzés

Az ígéret földje a 70-es évek egyik legjobb közép-európai drámája. Hitelessége nemcsak korhű díszlet és jelmezek felhasználásán látszik, hanem hogy Władysław Rejment írói munkásságának minden egyes stílusjegyét felvonultatja egy őszinte századfordulós társadalomkritikán keresztül. Ezen elemekre még ráépül a csodálatos zene, melyet Wojciech Kilar zeneszerzőnek köszönhetünk és a hiteles és briliáns színészi játék. A film hosszú játékideje nem vontatott és nem is gyors, hanem mindent szépen felépít maga körül a megfelelő körültekintéssel és tudatossággal. Nincs konkrét célközönsége így mindenkinek ajánlható, és aki megtekinti rájöhet, hogy bizony a film eseményei ma is itt zajlanak a szemünk előtt.