Bevallom, amikor először megláttam a Cyberpunk 2077 kedvcsinálóit, nem dobtam hanyatt magam a látottaktól. Viszont szeptember végén olyan fangörcs lett úrrá rajtam, hogy pár héten keresztül csak úgy faltam az infókat a játékról. Ugyan nincs se erős számítógépem vagy laptopom, se konzolom, de még így is el tudtam merülni Night City rendkívül részletgazdag világában, A Cyberpunk 2077 világa című könyv segítségével.
Mielőtt még túl brutálisnak veszitek a címet, és billentyűzetet ragadva vad kommentelésbe kezdtek, engedjétek meg, hogy felvázoljam az alapszituációt. Múlt héten ugyanis már bevezettelek titeket Marcus Lopez Arguello közel sem mindennapi életébe. Főhősünk ugyanis a világ egyetlen bér- és orgyilkosokat képző iskolájában, a Haláltanok Királyi Iskolájában tengeti mindennapjait. Maradjunk annyiban, hogy ebben a suliban rohadt óvatosnak kell lenned, mert sose tudhatod, hogy ki és hogyan támad rád.
Pusztán a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy még szeptember végén a kezembe akadt Rick Remender Orgyilkos osztályának első hat számát tartalmazó kiadványa. Mivel korábban már láttam a sztori sorozatadaptációjának pilotját, gondoltam szerencsét próbálok vele, hátha a képregény jobban sikerült, mint a korábban látott epizód. Kellemesebb csalódás nem is érhetett volna!
Remender erőszakkal és drogokkal tarkított története azonnal berántott. Ezúttal ennek a pár nap múlva öt állomásossá növő kalandnak az első két számáról fogok nektek mesélni. A kritika spoilereket tartalmaz az Orgyilkos osztály Reagan-nemzedék és Kölykök a fekete lyukból című képregényekből.
Tavaly év elején éppen a Heti Dörgés Villám Gézával ment a Comedy Centralon, amikor egy érdekes képregényt mutattak. Azonnal ott ragadtam a tévé előtt, mivel mindig is imádtam a Magyar Népmeséket, és kíváncsi voltam arra, hogy vajon mi is lehet ez a képregény. Ekkor találkoztam először Az Utolsó Előtti Huszár című magyar képregénnyel. Amikor pedig felfigyeltem arra, hogy hamarosan megjelenik a kiadvány, azonnal írtam a comic oldalának, hogyan szerezhetnék egy saját példányt. Ők pedig voltak olyan jó fejek, hogy az üzenetváltás után nem sokkal kézbe vehettem a Fekete Mentések első kalandját.
Kevesebb, mint egy évet kellett várnunk, hogy megkapjuk Az Úr sötét anyagai legújabb epizódjait. Az HBO és BBC szövetség malmai gyorsan őrölnek, hogy ilyen hamar legyártottak egy újabb szezont. A mostani évadhoz pedig bőven kellett munka, mert az előzetesek egy olyan sztorit ígértek, ami látványban lekörözi az előző részeket. Vajon a folytatás hozza azt a színvonalat, amit eddig kaptunk? Az eddig kiadott két rész alapján örömmel jelentem, hogy igen. Sőt, még egy kicsit többet is. A kritika enyhe spoilereket tartalmaz az új szezon első két részéből.
Nem tagadom, hogy azért figyeltem fel a magyarul valószínűleg Izzadság címre keresztelt filmre, mert a X. Mozinet Filmnapok keretében Szirmai Gergővel beszélthette ki a közönség a látottakat. A svéd-lengyel koprodukcióban készült Sweat ugyanis kendőzetlenül mutatja be az influenszer élet árnyoldalait. Ezzel pedig egy olyan egyre aktuálisabb problémát tűz a zászlajára, ami főleg az internetes tartalomgyártókat érinti. A kérdés csak az, hogy a forgatókönyvért és a rendezésért felelős Magnus von Horn milyen alaposan mutatja be ezt a jelenséget. A kritika enyhe spoilereket tartalmazhat.
Megjelenése után nem sokkal a magyar Netflixen is a toplista élére kúszott a streamingóriás dokumentumfilmje, a The Social Dilemma. A Jeff Orlowski által készített film rengeteg ismert témát ölel fel, amikkel az interneten folyamatosan találkozunk. Ilyen például az egymástól való elszigetelődés, a tinédzserek körében egyre elterjedtebb öngyilkosság és depresszió, az álhírek terjedése, vagy a Facebookon történő politikai célok érvényesítése. Azt hinnénk, hogy egy olyan dokuval lesz dolgunk, ami csak felületesen vizsgálja az előbb említett dolgokat, holott Orlowski filmje eléggé a dolgok mélyére ás.
A X. Mozinet Filmnapok keretein belül érkezett a magyar mozikba Burhan Qurbani rendezésében a Berlin, Alexanderplatz című filmdráma, amely Alfred Döblin azonos című regényének adaptációja. A megrázó, sok helyen meghökkentő, de egészét tekintve lebilincselő alkotás a mai berlini alvilági életbe enged betekintést, megismerhetjük a drogbárók, prostituáltak és gengszterek világát a német főváros szívében.
Szinte napra pontosan egy hónapja került fel a YouTube-ra A farkas gyermekei című sorozat előzetese. A sorozatrajongók pedig a látottak hatására elégedetten csettintettek, egészen addig, amíg meg nem tudták, hogy az Aliennel ismertté vált Ridley Scott is rendezett két részt a sorozatban. Scott neve az elmúlt években egyre kevésbé garancia a sikerre, amit leginkább az Alien: Covenant támaszt alá. Így elég nagy kétkedéssel ültem le az első három epizód elé, de legbelül mégis reméltem hogy az öreg Ridley ezúttal nem lő mellé. A kritika minimális spoilert tartalmaz az első három részből.
Kicsit se túlzok ha azt mondom, hogy a film és főleg a Nolan fanok már-már a Messiásnál is jobban várták a Tenetet. Amióta a koronavírus óta bezártak a mozik, mindenki ki volt már éhezve egy igazi, nagy költségvetésű filmre. Az elmúlt pár hónap előzetesei és infómorzsái olyan elvárásokat támasztottak a brit direktor legújabb alkotása iránt, amiket csak nagyon nehezen tudna megugrani. Emellet pedig a színészek is szuperlatívuszban beszéltek a filmről. Aggodalomra azonban semmi ok, ugyanis a Tenet bőven megfelet a vele szembe támasztott elvárásoknak. A kritika teljesen spoilermentes.
