Netflix, Sorozat

Az öt éve megoldott rejtvény – A nagy pénzrablás: Korea fél évados kritika

A világszerte ismert és sokak által szeretett modern partizánok túszdrámája kiköltözött Koreába. Kritikámból megtudhatják, hogy fest a régi sztori egy számunkra és világunk számára is teljesen új társadalmi légkörben. Továbbá megemlítem azt is, hogy mennyire lett jó a széria és mennyire volt értelme „újradolgozni” az eredeti történetet.

Netflix és Korea kéz a kézben

Az utóbbi időben hozott pár rossz, illetve drasztikus döntést a Netflix, valamint sok közkedvelt sorozatot, filmet töröltek a kínálatukból. Sokak szerint haldoklik, mások szerint az utolsókat rúgja, van aki azonban úgy érzi bőven van még bennük potenciál. Márpedig ez a sorozat az előbbiek jelét érezteti. Elvégre mi mutathatná jobban egy streaming szolgáltató kétségbeesését, minthogy elkapkodva csinálnak egy remaket az egyik legnagyobb sikersorozatukról, az amúgy is egyre növekvő népszerűségű koreai kultúrát és popkultúrát beleépítve? Válaszul csak annyival tudnék szolgálni, hogy ,,Hát, nem sok minden”. Ez a sorozat joggal érződhet sokaknak a koreai trendek izzadságszagú meglovaglásának, mert valahol az is.

A Tescós változat, minőségi kivitelben

A nagy pénzrablás: Korea, pontosan az aminek a címből látszik. Nem több, nem kevesebb. Konkrétan A nagy pénzrablás története, egy párhuzamos világ 2025-ös Koreájában, egy olyan politikai környezetben, ami nagyon nehezen képzelhető el jövőképként, és minden téren egyedi problémákat vet fel. Ahol Észak- és Dél-Korea egyesül, közös valutát hoz létre, és ezen két világ határán megindul északnak a változás kapitalista szele. 

Nem csak a torkunkon letolt K-Pop, de a világ politikai hangulata is nagyon érdekessé teszi az egész koncepciót, ezzel az Észak-Dél feszültséggel, ami a levegőben van. Nagyon jó a világépítése a sorozatnak, kifejezetten részletesnek és hitelesnek mondható a rendező fiktív Koreája. A karakterek is az új környezetnek köszönhetően átdolgozott eredettörténetet kaptak, így más történéssorozatnak köszönhetően lettek teljesen ugyanazok. Ami már csak egy kérdést hagy maga után, hogy ha már ennyi erőt fektettek bele a világépítésbe, akkor miért nem készült egy teljesen új sorozat, egy értelmetlen remake helyett?

Sajnos azoknak akik már látták az eredeti Nagy Pénzrablást azoknak vontatottá válik az egész. Elvégre ahogy a karakterek nevét, kinézetét, úgy a történetet se változtatták meg. Akik ismerik az eredeti alkotást azok kilométerekről látják a történet nagy részét, fontosabb csavarokat, a szereplők sorsát. 

Néhány karakter egész érdekes elemekkel bővült, néhány pedig sajna szegényebb lett, ez ugyan úgy elmondható az eredeti sorozat sok jellegzetes jelenetére. Például Rio ezúttal egy tech zseni szerepében volt nélkülözhetetlen része a csapatnak, illetve Tokyo végre olyan háttérsztorit kapott, ami okot is adott arra az irritálóan sok picsogásra, amit egyébként az anyasorozatban különösebb ok nélkül csinált. El Professor karaktere viszont sajnos gyengébbre sikerült olyan szempontból, hogy nincs akkora hangsúly fektetve a zseniális elméjére, valamint terveire mint az eredetiben, amit én kifejezetten hiányoltam.

Összegzés

Bár ez még nem a teljes első évad, csupán egy része, már innen lehet előre látni, hogy nem ad hozzá semmit az előzőhöz, ugyanakkor sokat elvesz belőle. Több értelme lett volna egy egyedi sorozatot gyártani, mert az alapkoncepcióban igencsak van potenciál, és kár volt erre pazarolni. Filmográfiailag egyébként szép munkáról beszélhetünk, nem lehet az operatőri munkába belekötni. Akik pedig csak egy igazi Bella Ciao nosztalgia végett néznék meg, inkább tegyék az eredetivel, vagy játszák újra a Far Cry 6 első küldetését, mert ez nem lesz ugyanaz. Csak azoknak tudom ajánlani, akik nagyon szeretik a koreai kultúrát, vagy felkeltette az érdeklődését az összevont fiktív Korea hangulata.