Animáció

Egy emberibb Rick örök pulykagolása – Rick and Morty 5. évad kritika

A Rick and Morty rajongók egy emberként lélegeztek fel, amikor megtudták, hogy nem kell éveket várni kedvenc sorozatuk legújabb epizódjaira. A szerintem közel sem olyan maradandó negyedik évad után, az volt számomra nagy kérdés, hogy vajon a készítők megtalálják-e azt az irányt, amit a szériától korábban már megszokhattunk. Idén pedig a dupla részes évadzáró kivételével hetente kaptuk az epizódokat, ami jócskán csillapította a kedvenc duóm utáni éhségemen. Roiland és Harmon ezúttal sokkal emberközelibbé tették Ricket, ami bár elég karakteridegen az egoista tudóstól, de többek között ez is hasznára vált az ötödik etapnak.

Mortyék kalandjairól sosem könnyű egy mindent összefoglaló véleményt mondani. Egy kritikában meg pláne lehetetlen, ugyanis itt több apró dologról van szó, amik inkább egy kis kirakósként értelmezhetőek. Viszont pont ez az, amiért annyian szeretjük ezt az interdimenzionális és elborult animációs sorozatot. Amiben még jeleskedik az idén HBO GO-ra költöző széria, az az intertextualitása, vagyis az hogy ha csak említés szintjén, de feltűnnek benne különböző alkotások. Ebben ezúttal is jeleskedik kedvenc nagyapánk és ügyefogyott unokája, mivel Aquamanen, a Narnián, a Voltronon keresztül, egészen a Westworldig terjed a paletta. És ezek a különféle popkulturális utalások közül csak a kisebb részét teszik ki az évadnak. Az viszont, hogy konkrét jeleneteket emelnek át egy filmből, vagy éppen az adott történet köré kerítenek egy Rick and Morty-féle sztorit, arra eddig nem nagyon volt példa.

Az egyik kedvencem ebben a tekintetben a nyolcadik epizód, ahol Rick és Madárszemély az Egy makulátlan elme örök ragyogásának parafrázisát láthatjuk. Ez a rész nem csak az évad, hanem a sorozat egyik legjobbja is, amiből érdekes részleteket tudhatunk meg a két szereplő barátságáról. De ugyanakkor megismerkedhetünk Rick főellenségével Mr. Nimbusszal, aki egyben egy fantasztikus Aquaman paródia is. A pilotban feltűnő karakter és tudós barátja múltjára ugyan nem derül több fény, de Harmonéknak még van öt szezonjuk, hogy meséljenek erről. Ami még hasonlít ehhez az epizódhoz az A Rickconvenient Mort című rész, ahol egy Planetina nevű végtelenül trendi, környezetvédő és vegán szuperhős képében könnyen gondolhatunk az Amazon The Boys című zseniális sorozatára, mert a leginkább Captain Marvelra hajazó leányzó mögött egy Voughthoz hasonló, négy emberből álló szervezet áll.

Az idei tíz sztorit minőség szempontjából egyértelműen három nagyobb csoportba lehet tagolni. Az első három rész a már szokott minőséget hozzák. Üde színfoltok, új ötletekkel és szereplőkkel, amik paródiaként is értelmezhetőek. Ezek közül egyértelműen az előbb említett harmadik történet emelkedik ki, ami remekül bemutatja, hogy az egyre divatosabb környezetvédelem és a klímaváltozás elleni harc ugyan jó dolog, de könnyen elszaladhat velünk a ló. Így pedig még rosszabb hatást érhetünk el azokkal szemben, akik magasról tesznek bolygónk éghajlatára. A negyedik és hetedik rész színvonal tekintetében a leghullámzóbb halmaz.

Bár a hálaadás napi történet egy rendkívül fantáziadús része az évadnak, de a Rickpendence Spary nem csak az idei történetek, hanem az egész széria mélypontja. Több okból kifolyólag is ez a leggyengébb rész, amit a spoilerek elkerülése miatt nem részleteznék. Aztán ott van az utolsó három epizód, amik már egy olyan szintet ütnek meg, hogy idővel az egész Rick and Morty legjobbjai közé kerülhetnek. Erre pedig az összefüggő történetet elmesélő záróakkord pedig csak ráerősít. Összességében továbbra iselmondható, hogy az Adult Swim sorozata még mindig képes arra, hogy folyton megújuljon. Amit mindenképp ki kell emelnem, az az utolsó epizódban látható animéket idéző történet a történetben. Nem csak újdonságként, hanem egy lehetséges irányként is szívesen nézném, hogy mit tudnának kihozni ebből a történetből úgy, hogy vegyítik ezze a műfajjal.

A szinte egekig magasztalt sokoldalúsághoz elengedhetetlen az, hogy Justin Roiland és Dan Harmon továbbra is megmutassák nekünk az univerzum különböző szegleteiből származó képtelenebbnél-képtelenebb ötletiket. Ebben új alkotóelem volt, hogy Ricket sokkal közelebb hozták a nézőkhöz és valódi, normális emberi érzelmekkel ruházták fel. Bár továbbra is érződik rajta, hogy mindenhatónak tartja magát, de ugyanakkor szereti az unokáit és őszinte kapcsolatai is vannak. Van rá példa, hogy mindezt a már megszokott körítésben tálalják, de arra is volt idén példa, hogy új oldaláról ismerhettük meg ezt a végtelenül sokoldalú sorozatot.