Animáció

Batman – Assault on Arkham

Gyakran találkozom azzal a kijelentéssel fórumokon, hogy a rajzfilm az mese, noha a kettőnek semmi köze egymáshoz, hiszen az animáció egy filmtechnika, míg a mese egy irodalmi műfaj. Aki eddig összemosta a két fogalmat (alighanem a Disney-filmek miatt), annak különösen figyelmébe ajánlom ezt a cikket.

A DC-Warner egyik főmuftija nemrég olyan okosságot talált mondani, hogy a cég mozifilmjeikben ezentúl mellőzni fogják a poénokat. Emberünk ezzel alighanem egy újabb szöget vert bele a cég koporsójába, mert egyrészt a Marvel-Disney már így is fényévekre elhúzott riválisától, másrészt emiatt újabb jelentős bevételkiesés várható, hiszen a közönség nem fapofával akar ülni a vetítés 2-3 órája alatt, hanem szórakozni kíván a pénzéért, amibe esetenként a nevetés is beletartozik.
Bár ha meggondoljuk, akkor talán mégis igaza van az illetőnek, hiszen az olyan borzalmak, mint pl. a Zöld Lámpás vagy A Macskanő finoman szólva sem lettek túl jók, és ebben nem kevés része volt (különösen aLámpás esetében) a béna humorizálásnak. 
Noha nem muszáj egy képregény-adaptációt feltétlenül a poénokra építeni (lásd pl. az üstökösként ragyogó Sötét lovag-filmeket), mégis el kellene gondolkodnia azon a DC-nek, hogy a Marvel miért annyira sikeres, és ha még ez után sem jönne rá a válaszra, akkor nézze meg a Vasember-trilógiát és a Bosszúállókat.
Furcsa módon (szerencsére) az animációs alkotásaikban a DC simán megenged magának olyasmiket, melyek láttán eme okos embernek alighanem minden haja szála az égnek meredne: vér, erőszak, mély dekoltázsok stb. Szerintem ez a helyes irány, hiszen lassan 2015-öt írunk, a régi képregényolvasó generáció rég felnőtt; Mission: Impossible-ön és Jason Bourne-ön nevelkedett, ezért joggal vár el hasonlót rajzolt formában is. Nem állítom, hogy ez lenne az egyetlen üdvözítő út az animáció terén, de mégis sokkal inkább ilyeneket készítsen a DC, semmint egy újabb idegesítő fércművet.

(tovább…)

Film

ClassicAjánló – A kertész és a kis emberkék (1959)

Ezen a héten hétfőn, azaz augusztus 25-én ünnepelte Sean Connery 84. születésnapját. A skót származású színész rengeteg munkát kipróbált fiatalon, volt tejesember, tehergépjármű vezető, festménymodell, koporsókészítő és testépítő. A királyi hadseregben is szolgált, ahonnan egészségügyi okok miatt menesztették. 23 évesen választania kellett, hogy profi focista vagy színész lesz élete hátralevő részében. Mondani se kell, hogy melyik mellett maradt, ugyanakkor a sport iránti lelkesedése nem lankadt. Elmondása szerint élete egyik legokosabb döntése volt. Első filmje a No Road Back volt, ahol kisebb szerepet kapott. Az áttörést 1962-ben érte el, amikor főszerepet tölthetett be a legendás titkos ügynök, James Bond bőrébe bújva a Dr. No című alkotás révén. Az általa alakított James Bond filmeket a legtöbben ismerik ezért egy  kevésbé ismert filmjét mutatnám be, amely remek szórakozás az egész családnak vasárnap estére. Ez a film A kertész és a kis emberkék.

darby-o-gill-and-the-little-people.jpg

(tovább…)

Film

Tiltott bolygó

Nem kevés túlzással, amíg a magyarok fellázadtak az orosz elnyomás ellen 1956-ban, addig Hollywood elkészítette történetének egyik “legklasszikusabb” sci-fijét, melyben feltűnt a szemtelenül fiatal Leslie Nielsen (a későbbi Drebin hadnagy á la Csupasz pisztoly), na meg Robby, a robot, “aki” azóta is előkelő helyet foglal el az Álomgyár géphősei között. Az ’50-es évek tipikus alkotása a Tiltott bolygó, amely olyan “űr”-filmeket inspirált, mint a Star Trek, a Csillagok háborúja vagy az Alien.

(tovább…)

Film

Élet a halál után

images.jpg 

Ebben az írásban megpróbálom a történet elemzése után bemutatni, hogyan kapcsolódik egymásba, Ingmar Bergman – A nap vége című filmjének három narratív síkja, az álom, az emlékezés és a jelen egybecsúszó, néhol már szürreálisan ható rétegei.

(tovább…)

Film

Csillagainkban a hiba

Többször is írtam már filmekről, melyeknek valamilyen rákbetegség a témája – 50/50Lány kilenc parókávalA forrásMielőtt meghaltam -, és most itt a legújabb, amely John Green regénye alapján készült. A 2012-ben megjelent könyvre igen hamar lecsaptak az Álomgyár filmes moguljai, hiszen a fő konfliktus szinte “örökérvényűen” aktuális, van benne egy erős szerelmi szál, szimpatikusak a főszereplők, akad néhány kedves poén, és persze gondolatokat fogalmaz meg a legyőzhetetlen emberről, az élettel szemben folytatott harcáról stb. Tökéletes forrás tehát egy nagy népszerűségre számítható mozihoz. A valóság azonban nem ennyire rózsás.

(tovább…)

Animáció

RetroAjánló vasárnap estére – Chihiro szellemországban (2001)

Miyazaki Hayao mester mára már a japán animés körökben igazi sógunnak számít, hiszen az keze alól rossz nem kerül a filmvászonra. Olyan nagy és emlékezetes produkciókat köszönhetünk neki, mint A vadon hercegnője, Nauszika – a szél harcosai vagy éppen A vándorló palota. A vasárnap az utolsó lehetőség a kikapcsolódásra, úgyhogy mindenki figyelmébe szeretném ajánlani (nem csak azoknak, akik még nem látták) e heti filmünket, a Chihiro szellemországban-t.

chihirocov.jpg

(tovább…)

Sorozat

A 10. Doktor korszaka I.: Az utak elválnak

Hajszálpontosan öt hónapra a 9. Doktor (Christopher Eccleston) búcsúja után egy alig hét perces Children in Need mini-epizódban mutatkozott be David Tennant. Noha az első etap végén megjelent pár percre, a kinézetén kívül semmit nem tudtunk meg róla. De ez így is van rendjén. Fent kell tartani az érdeklődést: mit hozhat egy új Doktor? Nos, David Tennant a sorozat rajongói által az egyik legjobban favorizált Doktor Tom Baker és Matt Smith mellett. Véletlen lenne? Tévedhet ennyi ember?

10_cover.jpg

Figyelem! Gyorstalpaló lévén a szöveg spoilereket tartalmazhat!

(tovább…)

Egyéb

Automata poszter és előzetes

A spanyol rendező, Gabe Ibáñez ezután a film után megvetheti a lábát Hollywoodban, akárcsak a dél-afrikai Neill Bloomkamp (District 9, Elysium). A látványosnak ígérkező sci-fiben az Antonio Banderas által játszott biztosítási ügynök egy robotátalakítási ügyben vizsgálódik, melynek kimenetele az egész emberiségre hatással lehet. Első ránézésre nem sok újdonsággal kecsegtet a film, hiszen a robotika törvényeivel a kitalálója, Asimov is rengeteget foglalkozott írásaiban. Ennek ellenére a film felkúszott a várólistám tetejére, bizonyára lesz min gondolkodni a mozi után. Habár magyarországi bemutatóról egyelőre nincs hír. Poszter és előzetes a tovább mögött.

(tovább…)

Sorozat

Egy kapcsolat ábécéje – (A to Z) premier előtti kritika

Ezt a címet le kéne védetnem, hogy mire hazánkba is eljut a sorozat, majd tudjak ujjal mutogatni, hogy én már kitaláltam egyet. Bevallom az őszi szitkom kínálatból csak egy maradt meg az emlékezetemben, ez pedig jelen írás tárgya, az A to Z. A sorozat pilotját az NBC hivatalosan is elérhetővé tette, mi pedig kaptunk az alkalmon és beszámolunk nektek róla. A tavasszal kiadott előzetes az Így jártam anyátokkalhoz hasonló romantikus komédiát ígért, melyre a főszereplő, Cristin Milioti személye is ráerősített. De nem ez az egyetlen, ami miatt Ted Mosbyék története juthat az eszünkbe.

a-to-z.jpg

(tovább…)

Film

Willow Creek

Az ún. Patterson–Gimlin-film egy állítólagos nagylábúról (bigfoot) készül amatőr felvétel, amit 1967. október 20-án rögzített kamerájával Roger Patterson és Robert Gimlin egy észak-kaliforniai erdei folyónál. A filmen egy két lábon járó, szőrös, emberszabású lény halad a fák felé, miközben egyszer visszanéz a válla fölött. Egyesek szemében a felvétel egyértelmű bizonyíték arra, hogy az észak-amerikai hegyek között máig felfedezetlen élőlények rejtőznek, míg mások azon a véleményen vannak, hogy a film hamisítvány. Az évtizedek során mindkét tábor hívei tudományos és kevésbé racionális hipotéziseket is megfogalmaztak pro és kontra, ám egyértelmű bizonyítékot azóta sem találtak a “teremtmény” létezésére – de az ellenkezőjére sem.
A Rendőrakadémia-sorozat Zedje, azaz Bobcat Goldthwait found footage-thrillert rendezett, melynek témája az amerikai erdei ember, vagyis a nagylábú (bigfoot).