Film

Szokásos Halloweeni mészárlás – Gyilkos Halloween kritika

A 80-as évek környékén számos olyan alkotás készült, ami valamilyen ikonikus figurát adott a mindenkori popkultúrának. Köztük van Michel Myers is. Michel figurája igazából meglehetősen egyszerű felépítésű. Adott egy szótlan, magas férfi, aki rendkívüli fizikai erővel bír és látszólag válogatás nélkül, különös kegyetlenséggel gyilkol ahol és amikor csak tud. Emiatt Michel karaktere mindig is sokkal testközelibbnek tűnt, mint a többi horrortársa. Habár igaz helyenként felmerült, hogy valami természetfeletti jelenség is közrejátszik a létezésében. Minden esetre idén újra eljött, hogy szokásosan Halloween estéjén megkeserítse a közönség életét és jóízlését.

Bevallom én személy szerint nem láttam az eredeti 78-as Halloween című filmet. Sem pedig azt a követő folytatásokat. Azonban a 2007-es Rob Zombie féle remake-t igen és bár annak a filmnek is bőven megvoltak, vannak a maga hibái, ám abban Michel Myers figurája sokkal több fókuszt kapott. Hova tovább egy teljesen reális és érthető magyarázatot adott a karakter cselekedeteire. Ugyan a 2018-as verzió sem volt rossz, ott viszont kukáztak mindent, ami az eredeti 78-as események után történt és gyakorlatilag egyfajta közvetlen folytatása volt a cselekménynek.

A mostani film aminek a hazai címe az, hogy Gyilkos Halloween is ezt a vonalat követi és konkrétan szinte jelenetre pontosan ugyanonnan veszi fel a fonalat, ahol az előző film abbamaradt. A történetről olyan különösebben még spoileresen sem nagyon lehet mit mondani. Ott van Michel Myers és folyamatosan gyilkol. Persze az alkotók igyekeztek valami hátteret adni az egyes áldozatoknak, hogy a közönség valamennyire együtt tudjon velük érezni, változó eredménnyel. Illetve a történet kapott bizonyos múltbéli bevágásokat is, amik részben az eredeti filmből lettek idevágva. Részben pedig külön hozzálettek forgatva.

Amit még érdemes kiemelni az a film látványvilága. Habár a Halloween alapvetően csak egy mezei slasher horror, mégis a film képi világa meglehetősen igényesen van megjelenítve. Illetve van egyfajta sajátos atmoszférája. Emellett az egyes gyilkosságok is bár rendkívül brutálisak és véresek mégis egyediek és jellegzetesek. Vagy legalábbis nincs két egyforma haláleset, legfeljebb csak némileg hasonló.

Ugyanakkor az alkotók a film bizonyos pontjain igyekeztek egy afféle mélyebb gondolati síkot is behozni, ami ugyan kétségkívül érdekes, viszont meglehetősen mérsékelt módon tud csak működni. Ráadásul helyenként kifejezetten ellentmondásossá és logikátlanná válik. Habár ez részben az egyes karaktereknek is köszönhető, akik nem igazán képesek túllépni a felejthető hullajelölt szerepén. Emellett a film vége is hagy némi kivetnivalót maga után. Bár erre valószínűleg a kontinualitás fenntartása miatt volt szükség. Ugyanis már bejelentették, hogy jövőre érkezik a következő rész.

VÉGSZÓ

Igazából ez az a film aminél teljes mindegy, hogy mit is mond róla az ember. Akit érdekel, az úgyis megnézi majd. Akit meg nem, az úgyse fogja. Mindenesetre ezek az alkotások még mindig a minőségibb horror filmek közé tartoznak.