Szerintem jobb ha már így rögtön az elején kimondjuk az egyértelműt, miszerint a DC baromi nagy bajban van. Túl azon, hogy a konkurensnek számító Marvel még így ebben a szétzüllőt állapotában is bucira veri őket a mozipénztáraknál és a Warner felvásárlása miatti bizonytalanságoknál. Bár feltehetően az új tulajdonos nem fog túladni egy akkor címen. Aztán ott van az elkaszált első DC filmes univerzum, amit hiába szeretnének egy páran újraéleszteni ez már több szempontból sem lehetséges. Ezenkívül az olyan különálló projektek, mint a Joker sem segítenek az egységes filmes univerzum kiépítésében.

Persze a teljes rebootolás megtörtént. Ám a Creature Commandos hiába lett jó, ha kábé senki se nézte. Aztán ott volt a Békeharcos második évada, ami csak is azért lett átmentve az előző filmesuniverzumból, mert ez James Gunn saját projektje volt, de végül ez is el lett kaszálva vagy legalábbis bizonytalan lett a jövő. Ott volt még a 2025-ös Superman, ami persze nem volt rossz, ám a várva várt megváltást nem hozta meg. A Supergirl pedig konkrétan megbukott. Az Agyagpofa pedig bár érdekesnek tűnik, de szerintem bárki szívesen becserélné inkább egy jó Batman filmre. És akkor mindeközben a DC/Warner előállt egy Zöld Lámpás sorozattal, Lámpások címen, ami hát… nos olyan lett, amilyen.

A Lámpások története különösebb spoilerek nélkül arról szól, hogy adott afféle intergalaktikus bűnüldözői szervezet, nevezetesen ezek a bizonyos Zöld Lámpások, akik onnan kapták a nevüket, hogy a tagjai egy speciális gyűrűt viselnek, amivel különböző dolgokat tudnak létrehozni a puszta akaraterejükkel. A gyűrűiket pedig egy ilyen fura lámpaszerű szerkezettel tudják feltölteni, ami kvázi korlátlan erőforrással rendelkezik. Ennek a szervezetnek az első földi származású tagja Hal Jordan (Kyle Chandler), aki éppen a potenciális utódját John Stewart-ot (Aaron Pierre) tanítja be, amikor is belekeverednek egy kisvárosi gyilkossági ügybe, aminek a szálai végül egy bolygóközi fenyegetés szintjéig jutnak.

Maga a sorozat tehát egy afféle detektív történet. Ennek függvényében a cselekmény tempója meglehetősen lassú és a hangsúly inkább a különböző párbeszédeken van, mint a konkrét akción. Ráadásul mivel a cselekmény több időszálon is fut, ezáltal kifejtve a különböző karakterek motivációit és ezzel megmagyarázni, hogy ki és miért van ott, ahol és teszi azt, amit. Ez egyébként nem teszi követhetetlenné az eseményeket, bár tény hogy néha kicsit zavaróak tudnak lenni, cserébe viszont némi odafigyelést igényelnek, szóval aki ahhoz van szokva, hogy filmezés közben folyamatosan a telefonját bújja, annak ez rendkívül sokat fog rontani a sorozat élvezhetőségén.

Ami pedig a sorozat élvezhetőségét illeti. Nos ez egy klasszikus esete annak amikor az öreg, tapasztalt és kiábrándult szakember találkozik a még fiatal és lelkes pályakezdővel. Ehhez még aztán hozzájön az is, hogy Hal és John két teljesen eltérő figura, akik teljesen másképp látják a dolgokat vagy éppenséggel gondolkodnak azokról. Tehát a konfliktus szinte folyamatosan jelen van köztük és a különböző párbeszédeik is meglehetősen érdekesek tudnak lenni. Személy szerint nekem kifejezetten az tetszett, amikor Hal kifejtette, hogy már miért nem hordja annyiszor az egyenruháját.

Ha pedig már karakterek. Nos John Stewart esetében sokakban felmerült, hogy ez is csak valami woke baromság, amiben majd a sokkal rátermettebb színes bőrű majd átveszi  az érdemtelen fehér bőrű fazon helyét. Ám a helyzet az, hogy John Stewart, vagyis a fekete Zöld Lámpás karaktere sokkal régebbi, mint maga a woke mozgalom. Sőt konkrétan a kétezres évek elején futó Igazság Ligája animációs sorozatban ő volt a Zöld Lámpás és személy szerint nekem a mai napig a kedvenc szuperhősöm. Bevallom meg is lepődtem rajta, amikor megtudtam, hogy nem ő az eredeti. De speciel van egy másik animációs film is, ami szintén John és Hal szembenállását mutatja be.

Egyébként ennek a véleménynek az sem tett jót, hogy a harmadik részben, ami kvázi John háttértörténetét mutatja, abban John anyja nem egyszer olyan brutálisan woke szövegeket és gondolatokat nyom el, amelyek azért elég bicskanyitogatóak. VISZONT  a sorozat ezt a karaktert, mármint John anyját egy abszolút negatív figurának állítja be, aki ezzel a gondolkodás móddal és neveléssel konkrétan tönkretette a fia gyerekkorát és a későbbi életét is eléggé megkeserítette. Ráadásul mindezt elég jól beágyazták az egyébkénti cselekménybe.

Ám a sorozat igazi hibája nem ez a kvázi woke vonal, hanem az, hogy valami iszonyúan vontatott az egész. Oké, persze a büdzsé miatt nem lehetett telepakolni annyi akció jelenettel, mint egy mozifilmet. Meg alapvetően azzal sincs baj, hogy a John és Hal közötti konfliktust nem valami szerverpark izzasztó összecsapással akarják elrendezni, hanem egy kvázi filozófiai és morális vitával, aminek a végén igazából valahol mindkettőjüknek igaza van és bevallom valamilyen szinten meg is lepett, hogy azt hozták ki belőle, amit. Csakhogy itt jön a csavar.

Ugyanis a sorozat rohadtul nem ott ér véget, ahol sokak szerint azt kellene, hanem valamivel továbbmegy. És mivel már hivatalosan berendelték a második évadot is, így lehet sejteni, hogy merre felé megy majd tovább ez az egész. Főleg azok után, hogy miként kapcsolták össze a jelenlegi DC filmes univerzummal. Szerintem egyébként az történt, hogy Gunn valahol megbánta, hogy a filmekben azt választották a Zöld Lámpásnak, akit és részben talán rajongói nyomásra valahogy bele akarta suvasztani a két közismertebb és nem mellesleg közkedveltebb Zöld Lámpást is ebbe az új DC univerzumba. Ha már az előzőből kimaradt.

Végszó

Habár könnyű lenne temetni ezt a sorozatot, én azonban ezt mégsem kívánom megtenni. Viszont azt se tudnám mondani, hogy annyira nagyon várnám a Lámpások folytatását. Már ha egyáltalán lesz belőle valami és nem kapcsolják le őket újfent. Csakhogy stílusosan fogalmazzak.