Valahogy erről a játékról még nem esett szó az oldalon, de mivel a csapból is az AI folyik, gyorsan figyelmetekbe ajánlom ezt, mielőtt a mesterséges intelligencia átveszi fölöttünk az uralmat (persze csak ha elhiszitek, hogy nem egy AI írta ezt).

A Quantic Dream által fejlesztett Detroit: Become Human egy (állítólag) akció-kalandjáték ami jó példa arra miért nem szeretem a műfaji elnevezéseket, mert nekem ebből egy Tomb Raider vagy Uncharted jutna eszembe, miközben a Detroit egy bivalyerősen történet orientált, döntésközpontú játék, mondhatni interaktív film. A stúdió korábban olyan címeket hozott mint a Beyond: Two Souls és a Heavy Rain, jelenleg meg állítólag a Star Wars Eclipse-en dolgoznak, bár erről kevés életjelet látni.

A setting a „valóságban” játszódik 2038-ban, földrajzilag Detroitban. Ekkorra olyan android robotokat lehet bérelni/vásárolni, akik el tudnak látni mindenféle munkát, legyenek azok építkezések, műszaki karbantartás, otthoni takarítás, gyereknevelés, oktatás, stb. Egy közepesen disztópikus jövőben találjuk magunkat ahol az emberek többsége az androidokra puszta eszközként, tárgyakként tekintenek azok akik megengedhetik maguknak, akik pedig nem, azok jó eséllyel elvesztették miattuk a munkájukat.

Ebben az évben felütötte a fejét egy furcsa vírus (Y2K38 problem?) ami látszólag véletlenszerűen felüti a fejét egyes androidokban aminek a hatására elkezdenek rosszul működni, látszólag érzelmeket táplálni.
Ebbe a világba csöppenünk bele több android játékos karakteren keresztül akik az élet különböző részeiről érkeztek, de a város és az események összekötik őket.

A játék fő történetszálai olyan dolgokkal foglalkoznak, hogy életre kelhet-e a mesterséges intelligencia, mit csinálnának, ha igen és mi lenne az emberek/emberiség reakciója minderre.

Mindezt a játékos döntései alapján teszi, ami valami hihetetlen módon szerteágazódnak és lehetőségeket adnak a szimpátiára és az ellenszenvre is.

Mindent összevetve rengeteg kimenetele lehet a karaktereinknek, de a teljes játékvilágnak is.
A stúdió korábbi játékaihoz híven a történet az érzelmekre és/vagy a gondolkodásunkra fekteti a hangsúlyt és ezekre van nagy hatással. Nehéz döntések elé állít és mindezt olyan intelligensen és kidolgozottan teszi, hogy az egész játék alatt több tucat, sorsdöntő kérdés között egyetlen egyszer éreztem csak úgy, hogy kicsit kevés információval rendelkezek a döntés meghozatala érdekében, ami magamból kiindulva eszméletlenül ritka és szerencsére nem volt olyan hátba szúrós sunyiság sem, mint a Heavy Rain-ben, ha az valakit még rajtam kívül zavart volna.

A játékmenet elég egyszerű, gyakorlatilag csak mászkálni kell és interakcióba lépni tárgyakkal, karakterekkel. Ezek elindítanak rövid beszélgetéseket vagy jeleneteket ahol különböző választásaink lehetnek. Azért is érdemes körülnézni, mert néha egy-egy lehetőség olyan információhoz van kötve amit meg kellett találnunk előtte. Ezen kívül pedig még akciójelenetek vannak, ahol különböző gyors gombos reakciókat kell sikeresen végrehajtanunk. Talán kicsit egyedi eset, hogy ezeket nem csak úgy elveszteni tudjuk, hogy vissza kelljen tölteni egy korábbi checkpoint-ot, hanem a kudarcunk akár tovább is viheti a történetet egy adott vonalon egy adott irányba. Megijedni azért nem kell, van könnyű módja a játéknak és ilyen esetben is vissza lehet tölteni egy fejezetet.

Egy szó mint száz, mindenkinek simán tudom ajánlani a játékot akit érdekel egy kis közeljövőben játszódó mesterséges intelligenciás „sci-fi”, nagyon emocionális története van és kiemelkedő módon a játékos döntései formálják az események kimeneteleit.