Képregény

Egy újabb képregény belevaló hölgyféléknek – Cserkeszterek képregény kritika

A Nimona képregény után egy újabb erős női karakterekkel jelentkezett a Ciceró Könyvstúdió. Ezúttal egy nem éppen hétköznapi, lányok számára fenntartott cserkész táborba pillanthatunk be. A Cserkerszterek egy fantasztikusan lebilincselő sorozatnak ígérkezik, melynek első kötete már olvasható itthon is – ami négy fejezetet tartalmaz a hetvenötből. A nagyszerű bevezető rész után pedig remélem mihamarabb jön a folytatása.

Noelle Stevenson már bizonyította, hogy mennyire nagyszerű grafikus és történetíró. Miután lediplomázott, a Cserkesztereken kezdett el dolgozni Grace Ellissel, Shannon Watterssel és Brooklyn Allennel, melynek eredményeként 2014-ben megjelentek az első fejezetek – igaz, itt csak az események alakulásában volt szerepe. Stevenson Nimona-val elért sikerei után borítékolható volt, hogy előbb-utóbb a Cserkeszterekből is készítenek egy animációs sorozatot. Ezeket a jogokat az HBO Max tudhatja magáénak. Steveson mellett Ellis is már bizonyított a pályán, ő a DC-nél Batwoman kalandjaiba kapcsolódott be.

Táborozás egy kis plusszal

Maga a történet öt kamaszlány nyári kalandját meséli el. De hogy ne legyen olyan unalmas és egyszerű, mindenféle kalandokba keverednek, és a táborvezető alakja is elég különös, mondhatni misztikus. Az események pedig már egyenesen fantasy elemekkel tarkított, rejtelmes túrák szövevénye. Megtalálhatóak a víziszörnyek és az ókori piramisok legendáját idéző különböző próbák és csapdák. Nekem személy szerint a Szent Nyávogó tetszett eddig legjobban. Bár még nem jelent meg előttünk, de így is vannak már elképzelések róla – és persze nem csak azért tetszik az ötlet, mert macskás vagyok, hanem tényleg olyan misztikum lengi körül, ami miatt már megéri várni a folytatást.

A könyv felépítése nem egy sablon képregényt mutat nekünk. Olyan, mintha a Cserkeszterek kézikönyvét vennénk kézbe, amihez kapunk egy kis kalandot is. Minden fejezet elején megmutat nekünk egy jelvényt, amihez van egy kis ismertőt is, majd ehhez kapcsolódó feladatot látunk a lányok részéről. Azonban engem egy kicsit zavart, hogy sose volt befejezett mondat a lap alján. Mindig a közepén megszakad, majd egyből a képkockák jöttek szembe, és még az utolsó grafika után sem kaptunk folytatást. A maximalista énemnek belső feszültséget okozott olvasás közben, hogy nem tudom, mi lett volna a mondat vége.

Ami pedig a rajzolást illeti: maga a kivitelezés igényes, arra egy szavam sem lehet. A karakterek szépen kidolgozottak, a háttérre is szántak időt. Még az egy-egy fejezet, vagy akár csak pár oldal erejéig megjelenő alakok is láthatóan nem összedobott firkák. A nagy egészet nézve pedig a Cartoon Network stílusa jut eszembe róla. Azonban a fő karakterek, tehát az 5 lány esetében nem voltam túlzottan lenyűgözve. Egyedül April karakterében voltam az első mondattól kezdve biztos, hogy lány. A többeiknél előfordult egy-egy megmozdulás, ami erre utalt, de sajnos a legtöbb rajzon elég fiúsra sikeredtek. Sőt, még jobban is illettek volna a fiúk táborába, mint maguk a fiúk. De ha ezen túllép az ember, és elfogadja, hogy ilyennek álmodták meg őket, akkor egy nagyon is élvezhető kötetet vehetünk kézbe.