A pokoljárás mindig is hálás témának számított az irodalomban. Ha a főhős egyszer rálép a rögös útra, két lehetőség áll előtte: vagy túléli és jobb ember válik belőle, vagy elbukik, akár bele is hal a próbálkozásba. De mi történik akkor, ha a „hős” többé válásához az első lépés maga az öngyilkosság? Az elsőkönyves író, Pauer Emánuel regénye erre a kérdésre keresi a választ.
Szívszorító dolog, ha valaki fiatalon meghal, hisz belegondolhatunk, hogy még mennyi mindent véghez vihetett volna életében, mi mindennel tehette volna jobbá világunkat saját munkájának hozzáadásával. Ám ha megtörténik a baj, már nem változtathatjuk meg. De gondoljunk bele, mi van, ha kapunk egy új esélyt, és bizonyos feltételek mellett visszatérhetünk az élők közé, hogy véghez vigyük azt, amire rendeltettünk?
Hosszan tartó, súlyos betegség után, október elején elhunyt Király Jenő, meghatározó jelentőségű filmesztéta, filmtörténész, egyetemi tanár. Alakja még egy alapvetően popkulturával foglalkozó oldalon is érdekes, hiszen ő volt a tömegfilmelmélet, a filmműfajok hazai értelmezésének megalapozója, legnagyobb tudója.
Amikor gyermekként először hallottam a Szárnyas fejvadász című filmről, egy mennyből alászálló angyalt vizionáltam, aki levagdossa a bűnös emberek fejét. Mikor rájöttem, hogy a film igazi címe Blade Runner (azaz Pengefutó) és a film nem erről szól, kissé csalódottan tekintettem meg Ridley Scott kultfilmjét, mely első nézésre egyáltalán nem varázsolt el. Érett fejjel újranézve viszont lenyűgöző volt számomra az a világ, történet és üzenet, melyet a sci-fi író, Philip K. Dick nyomán alkottak meg 1982-ben. De lehet-e több, mint 30 évvel később frissességgel megtölteni a Pengefutó univerzumát? A válasz egyértelmű: az alázatos és tehetséges alkotó nem csak megismételni tudja a régi dicsőséget, képes túl is szárnyalni azt!
Két évig tartó hosszú várakozás után végre megérkezett az Adult Swim mára már kultstátuszba lépett animációs sorozatának következő felvonása. A 2. évad nagyszerűen sikerült lezárása után a rajongók már tűkön ülve várták, hogy hogyan folytatódnak Rick és Morty intergalaktikus utazásai. Vajon sikerült a 3. évadnak megugrania a nézők magas elvárásait?
George R. R. Martin A tűz és jég dala regényciklusának, majd az ezekből készült HBO-sorozatnak, a Trónok harcának elképesztő sikere után nem olyan meglepő, hogy megszületett a történet képregény-feldolgozása, amelynek első száma a Szukits Kiadó gondozásában már magyar nyelven is olvasható.
Végre megkaptuk a nagysikerű Life is Strange következő részének, a Before the Storm-nak az első részét. Az előző játék befejezése sokak szájában – köztük az enyémben is – fanyar ízt hagyott, de amit még a befejezés se tudott elrontani, az Chloe (immáron főszereplőnk) karaktere. Az új résszel viszont a fejlesztők kockáztattak egyet, és ahogy a nevéből is rájöhettünk, egy előzményjátékról van szó. Sok minden félresikerülhet ha már egy felépített jellemű karaktert adunk a játékos kezébe, így nézzük, hogy sikerült ezt kiviteleznie a Before the Storm-nak!
Legutóbbi alkalommal a seinen műfajból hoztuk el Nektek a Full Metal Panic! sorozatot és beletekinthettünk a felnőttebb férfiaknak készült történet feldolgozásába, láthattuk, hogyan tálalja a célkorosztály számára kicsit sem egyszerű sztori mondanivalóját. Némiképp most tegyünk egy 180 fokos fordulatot és nézzük meg, miként szólítják meg az animealkotók a fiatal lányok nézőtáborát a shoujo műfaj keretein belül. A Kaleido Star (2003), mint fiatalkorunk egyik meghatározó műve szintén megbontja a jól megszokott formát és igyekszik a bevált kereteken túl üzenetet közvetíteni az animerajongókhoz.
A magyar filmre ráragadt egy olyan stigma, miszerint rossz, esetleg igénytelen. Országunk kiemelkedő filmművészei már régóta küzdenek ez ellen, igyekeznek bebizonyítani, hogy amiatt, mert egy alkotás magyar névhez kötődik, még nem lesz minőségben alsóbbrendű, pláne nem kevésbé értékes.
Kondor Vilmos legalább annyira titokzatos, mint az a világ, amelybe bevezetni kívánja olvasóit. Matematikát és fizikát tanít egy nyugat-magyarországi gimnáziumban, és egy Sopron melletti településen él. Vagy nem. Interjút alig ad, ha igen, akkor csak e-mailben, így nem kizárt, hogy ugyanolyan fikció a személye, mint krimijeinek központi alakja, Gordon Zsigmond. De bármennyire is valós, vagy kitalált személy maga az író, Bűnös Budapest könyvsorozatát rajongók lelkes tömegei falják 2008 óta, amióta megjelent a Budapest Noir című regénye, melyet Gárdos Éva rendezésében hamarosan a mozikban is láthatnak az érdeklődők.
Jelenet a Budapest Noir című filmből
