Képregény

Új Babylon épül – Morgan Lost 1-2. kötet ajánló

Képzeld el, milyen lehet egy monumentális metropoliszban létezni, mely megannyi ízében és elemében az 50-es évek feltuningolt és kifordított New Yorkját idézi. Egy olyan egésszé szilárdult kreálmány utcáit róni, minek sötétje veszélyes sorozatgyilkosok leső tekintetét rejti magában. Olyan gépezet részeként kattogni, ami olajozott, új Kánaánt ígér, ám a mögötte meghúzódó, halkan duruzsoló, figyelmeztető zajok a hangjegyek sűrűjébe vegyülve ugyan, de borzongatva lehelik: csak saját felelősségre! Mondanivalóval bőségesen fűszerezve és hátunkon a szőrt borzolva hív az éjbe Morgan Lost, a kérdés csak az, meddig merünk elmerészkedni virtuális lépteinek nyomában tapodva, New Heliopolis égbenyúló épületei között.

„Te vagy a vadász és te vagy a vad…”

A felvezetés után nézzük meg közelebbről mit tartogat számunkra a beszédes névvel bíró, bizonyos szempontból valóban elveszett fejvadász meséje. Protagonistánk metamorfózisának története azon az alkonyon kezdődik, amikor ő és barátnője Lisbeth, két, ősi egyiptomi motívum mögé bújó álarcos gyilkos kezébe kerül. Morgan eddig a pillanatig egy művészmozi tulajaként éli világát a felhőkarcolók árnyékában és az odakint tomboló, folyamatos erőszakhullámról nem igen szeretne tudomást venni. A kínzásnak és párja szeme láttára végbemenő haláltusájának hatására azonban minden egy szemvillanás alatt pördül fejtetőre, a rendőrség közbelépésének hála ugyan élete megmarad, de egy tetovált domino maszk örökös mementóként szemei köré kerül, keserű emléket állítva a borzalmas eseménysornak. Élete végleg megváltozik, sodró tempóban lökődik a pacifista oldalról az igazságszolgáltatás rögös ösvényére.

Ha csak és kizárólag ezt az első kötetben felskiccelt szakaszt tekintenénk, azt mondhatnánk nincs új a halvány, noiros nap alatt. Mindazonáltal a törvény periférián tevékenykedő segítőjének egyfajta bosszúhadjárata csak egy csipetnyi szelet a nagy egészből. Nyomozásainak menete alatt és a kitűzött célpontok becserkészésének, és ha más mód nem marad, likvidálásának akciódús snittjei közben alaposan megismerhetjük a sötét, sokszor földöntúlian furcsa és bűnben fürdőző sikátorokat és tereket. Az erőszak kultiválása, sőt továbbmegyek, az olyan sorozatgyilkosok, mint a fekete rózsát maga után hagyó Wallendream vagy Finker Dead egész egyszerűen sztárrá emelése és celebekként való ajnározása a holotáblákon, TV adásokban és rádióműsorokban, ebben a mikrokozmoszban teljesen hétköznapi eseménynek számít. Áldozataik számát minden nap ismertetik, ahogy a fejükre kitűzött vérdíjat is, abban az esetben pedig ha valamelyikük kézre kerülne félelmetes gyorsasággal lép a helyébe valaki más.

New Heliopolis sok esetben lidérces világa egészen a tetején trónoló, a Bürokrácia Templomából irányító vezetőjével bezárólag erősen ellentmond a valóság standard moralitásának. Görbe tükör kíván lenni a hatalommámorba fulladt, torzult elmék kisarkításával, az álszent, külvilágnak szóló mázak alatt húzódó, taszító emberi tulajdonságok fájóan őszinte bemutatásával, olyan város képének lefestésével ahol egy alternatív Batman-Joker párharc esetén a mániákusan kacagó, késsel hadonászó, groteszk bohóc valószínűleg jóval nagyobb tapsot érdemelne, mint a denevér.

„S míg a vadász foszló csönddé válik…”

A folytatásban árnyalás tárgyává válnak főhősünk átalakulásának mikéntjei, kapcsolatának bemutatása egykori kedvesével pedig képes szimpátiát ébreszteni a szemlélőben, hogy aztán egy vadonatúj bűnöző felbukkanásakor elültesse bennünk a kételyt: Lisbeth vajon tényleg belehalt sérüléseibe a végzetes éjszakán vagy a sors megmagyarázhatatlan fintora folytán ismét az élők között jár?

Érdekes lehet még egy percet szentelnünk címszereplőnk környezetének megfigyelésére. Hiszen alternatív történelmi fejlődése zanzásítva és elnagyolva ugyan, de rámutat modern berendezkedésünk előnyeire és visszásságaira. Számítógépek, fejlett holotechnológia, az orvostudomány vívmányai és az égen cirkáló, gyors közlekedést biztosító léghajók emelik a lakosság komfortérzetét. Ennek ellenpólusaként azonban a bürokrácia által átvett hatalom szorítása, az 5. Szekciónak nevezett titkosrendőrség ügyeket eltüntető munkálkodása és a 14 órás munkanap bevezetése pöffeszkedik. Ebben a világban példának okáért sosem tört ki világháború, Albert Einstein a sci-fi írást választott az elméleti fizika helyett, azonban a Metropolis itt is filmklasszikus, hogy egyezési pontot említsünk.


Claudio Chiaverotti
írói tehetségének és nyomasztó, mégis elképesztően részletes világának bemutatása után térjünk rá a képzőművészeti részlegre is. A rajzokért az első, még teljesen fekete-fehér kötetben Michele Rubini valamint Giovanni Talami voltak felelősek, míg a második szedetben már csak Talami rajzait láthatjuk. A stílus a kezdőlaptól indulva erőteljes noir jelleget ölt. Ugyan még a nyitó etapban csak a fény-árnyék játékot figyelve és képzeletünk adalékaival kiegészítve gondolhatjuk oda az utcai neonok és a projekciók mögötti tompa, szürkés háttér elé a mázas színeket, de a második nekifutásnál magasabb fokozatba kapcsolunk a vörös különböző árnyalatainak adagolásával. Nem véletlen azonban ez a választás, tudniillik Morgan karaktere színtévesztő, így az alkotók igyekeztek az ő szemüvegén át láttatni velünk a sokszor esős, havas utcákat. Az autók és az egyiptomi ornamentikával tarkított épületek is hihetetlen hangulatot árasztanak, a szédítően remekül ábrázolt szintkülönbségek, valamint a figurák háta mögött felbukkanó rendkívül gazdag és nagyon abszurd tárgyi világ pedig még inkább tetézik az összhatást. Hadd tegyem pluszban hozzá, hogy a kitűnően sikerült borítókat Fabrizio De Tommaso jegyzi.

Összegezzünk: az olasz képregényeknek eddig esélyt sem adó, vagy azokat nem igazán ismerő, de a műfaj iránt nyitott és érdeklődő olvasók irányába csak őszinte javallattal tudok élni eme két kiadvánnyal kapcsolatban. Amennyiben szeretitek a horror és thriller műfaját jól kivitelezett rejtéllyel, borzongással, nyomozással és epizódról epizódra egyre izgalmasabb és bizarrabb eseményekkel és szereplőkkel megspékelve, megérkeztetek a tuti választáshoz, érzékenyebbeknek azonban csak finoman, felkavaró oldalaknak lehetnek szemtanúi.


Ha kedvet kaptatok a kötetekhez, a Frike Comics webshopjában lecsaphattok rájuk!