Szerző: Müller Norbert

Képregény

A becses brit bárd – Neil Gaiman DC-univerzuma ajánló

Azt gondolom Neil Gaimant ma már senkinek sem kell írói sorsokat tartalmazó enciklopédiákat leporolva és fellapozva bemutatni. Ha más forrásból nem is, de a műveiből készült vagy éppen még készülőfélben lévő sorozatok kapcsán bizonyára azok is találkoztak a brit úriember nevével, akik nem követték nyomon képregényírói pályafutását. Pedig, amint a mai szeánszunkra tartogatott gyűjtemény is mutatja, igenis érdemes vetni rá egy jó hosszan tartó pillantást. Érdekes elgondolások, egyedi perspektívák és markáns alkotói vélemény jellemzi ezt a bő 20 év terméséből építkező kötetet.

(tovább…)
Animáció

Ördögöd van! – The Boys Presents: Diabolical ajánló

Amikor az Eric Kripke nevével fémjelzett, erőteljesen társadalomkritikus szemlélettel ellátott, ha úgy tetszik az elidegenedett és közönyössé vált, profitorientált berendezkedésnek görbe tükröt tartó, élőszereplős The Boys széria elstartolt, sokan legbelül talán joggal kételkedtek. Valószínűleg senki nem gondolta, hogy a Garth Ennis és Darick Robertson képregényéből készített adaptáció ekkora durranásként írja be magát a szuperhős tematikát feldolgozó sorozatok történetébe. Tehette mindezt talán azért, mert olyan témakörökkel is merészelt foglalkozni, amelyekkel korábban kevés kivételt leszámítva, senki sem. Megmutatta, hogy a hősöknek ezernyi árnyoldala lehet, hogy az ilyesfajta hatalom igenis durva jellemtorzuláshoz vezethet és amennyiben egy megakorporáció a saját termékként tenyésztett szupereket médiamanipulációval, rengeteg kenőpénzzel és akár emberek eltüntetésével is fedezi a haszon oltárán áldozva fel mindent, kevesen állhatnak az útjukba. De lássuk milyen lett a Billy Butcher és bajtársai kalandjaihoz lazán kapcsolódó, amolyan jutalomjátékként elkészített, kiegészítő animációs futam.

(tovább…)
Képregény

A mutáns megváltó és a kaotikus kardinális – Deadpool és Kábel kritika

Wade Wilson titkárságát hívtad…na jó, csak az otthoni számát. A megoldandó probléma nehézségétől függően, a nagyon sok és az elképzelhetetlenül rengeteg suska közti skálán mozgó árakkal számolhatsz. A telefonod gombjainak segítségével add meg, hogy milyen jellegű munkára bérelnél fel. Egyes gomb: segítség! Rozsomák bemászott az ablakomon és valakinek likvidálnia kellene! Mondjuk ez pont ingyenes. Kettes gomb: valamilyen teljes mértékben illegális ketyere, bizgentyű, biszbasz, miafene vagy hogyishívják dinamikus kölcsönvétele. Hármas gomb: dr. Deadpool pszichológiai tanácsadására lenne szükségem. Négyes gomb: tudom, hogy ön készíti a legjobb chimichangát a világon Mr. Wilson, így érdekelne a recept. Ötös gomb: csendesen, nagyon hangosan, közepesen vészesen, esetleg amolyan ímmel-ámmal szorulna kiiktatásra valaki. Megjegyzés: amennyiben olyan személyről van szó, akit ki nem állhatok, természetesen jár a baráti és családi kupon! Kettős kereszt: engem is állandóan jó útra akar téríteni az X-Men…

(tovább…)
Sorozat

Mintha pillangók repdesnének a fejemben – Peacemaker 1. évad kritika

A korábban megjelent, tárgyalni kívánt szériánk első három részét taglaló írásomban kifejtettem a címszereplő képregények lapjain leledző eredetét, plusz kitértem néhány részletre, amelyek nyolc rész után is megállják a helyüket. Azonban még ezek mellet is van jó néhány olyan adalék, amelyek miatt még egy, legalább olyan terjedelmű írást megérdemel James Gunn legújabb műve, mint a nyitány után, így vágjunk is bele.

(tovább…)
Képregény

Gótikus gothami geszta – Batman: A világ kritika

Kedvenc denevérnek öltözött igazságosztónk világ körüli utazásra indul, hogy amerre jár, rendet tegyen és félelmet plántáljon a külhoni bűnözők szívébe. Eme koncepció az olvasottabb Batman rajongók számára bizonyosan ismerős lehet, egy korábbi esetben példának okáért, gondolok itt a Batman Incorporated füzeteire és ezek kapcsolt részeire, főleg a szövetségesek gyűjtése és az egész glóbuszt behálózó védelmezői rendszer kialakítása volt a barangolás célja. Természetesen láthattunk más kontextusba helyezett, Gothamen kívüli kalandot is szép számmal, gondoljatok itt akár a Bane felbukkanását megelőző Méreg sztorira ahol Santa Prisca szigetországa adott otthont a nem túl idilli „vakációnak”, de a 60-as, 70-es években Neal Adams is előszeretettel vezényelte külföldre a sötét lovagot, legyen szó Nanda Parbatról vagy éppen egy londoni kiruccanásról. Jelen helyzetünk mégis különleges ízt tartogat, hiszen a világ különböző országainak írói és rajzolói álmodhatták meg saját regéjüket teljesen szabad kezet kapva, helyezzék akár más történelmi periódusba a karaktert vagy csak szimplán egyedi szemüvegükön keresztül mutassák meg személyiségének egy-egy aspektusát.

(tovább…)
Sorozat

Nyitány békefenntartáshoz – Peacemaker 1-3. rész kritika

Hadd kezdjem azzal, annak ellenére, hogy megannyi, DC égisze alól kikerült karaktert, képregényt és élőszereplős adaptációt szívemből szeretek, a Peacemaker esetében voltak fenntartásaim. Ugyan az írói és az epizódok többségében a rendezői székben egyaránt azt a bizonyos James Gunn-t tisztelhetjük, aki már jó néhány alkalommal bizonyította, van érzéke a rajzolt panelek nagy vászonra való átültetéséhez, sőt azoknak továbbgondolásához is, valamint megkaptuk a rá osztott szerepéért igencsak lelkesedő pankrátort és színészt John Cenát, mégsem éreztem, hogy ez a karaktert önálló sorozatért kiáltana. Aztán megláttam a trailert, amely alatt a Wig Wam zenekar glam nótája ordított és ismét hinni kezdtem. Amikor pedig az első rész intrója besüvített az agyamba megértettem, hogy a koncepció mégiscsak figyelmet követel magának és gyorsan rácáfolnak majd kétkedő gondolataimra.

(tovább…)
Sorozat

Mert a witcher bátor és vakmerő – Vaják 2. évad kritika

Geralt és Vesemir egy hatalmas fenyő tövében ültek miközben a fagyos északi levegő átjárta minden csontjukat. Az éjszaka csendesnek volt mondható, legalábbis ahhoz képest, amelyet az elmúlt néhány napban tapasztalhattak.
-Mit gondolsz, megint megpróbálja?-kérdezte Vesemir egykori tanítványa hátának vetve a sajátját ültében, mialatt éppen átkötötte az egyik sebet, amit korábban szerzett be.
-Hmm…tudod, hogy mindig megpróbálják. Újra és újra. De azt hiszem nem azért fogadtak fel kettőt közülünk, hogy ne álljuk a sarat addig, amíg végleg le nem számoltunk vele. Ha megint idejön, legalább nem kell hajszolnunk-dörmögte a külső szemlélő számára idejekorán megőszültnek tűnő Geralt.
A fák susogni és recsegni kezdtek, majd Vesemir fejét felkapva szimatolt a levegőbe. Borostyán színben játszó kígyószemei összeszűkültek, amint a sötétségbe bámult. Ezúttal egy csillag sem díszítette az égboltot. A lény azonban látott a szurokfeketeségben és szerencsétlenségére a rá vadászók is.
-Itt van. Érzed ugye? Maradt még elegendő elixíred?-susogta Vesemir, közben pedig egy kis, levelekkel elfedett, vaspántos ládikából három üvegcsét kotort elő. Egymás után hajtotta fel tartalmukat, aztán kardját kézbe véve talpra kecmergett.
-Ne miattam aggódj. Ha az én oldalamról támad esélyed sem lesz lesújtani rá-mondta Geralt kifejezéstelen arccal mialatt maga is felkelt pengéjét szorítva. 
-Meglátjuk fiam. Meglátjuk-mondta félmosolyra kanyarítva ajkát Vesemir, több szóra ellenben nem maradt idő, hangos szárnysuhogás és leszakadó ágak robaja tudatta velük, a farkas órájának beálltáig minden kétséget kizáróan eldől a napok óta tartó küzdelem.

(tovább…)
Animáció

(Shop)stop Eterniában – A világ ura: Kinyilatkoztatás 2. évad kritika

Amikor az első évad elstartolt, szinte azonnali botrányoktól volt hangos a sajtó, hiszen sokan a régebbi fanok közül He-Man, azaz civil alteregóját tekintve, Adam herceg jelenlétének hiányát, illetve Teela főszereplőként való bevezetésének tényét nehezményezték. Nem sokat segített az akkori helyzeten, hogy a sorozat kiötlője és producere Kevin Smith hibásan kommunikált némely információt, ezzel valamelyest félrevezetve a közönséget. Nézzük meg tüzetesebben tehát, mit mondhatunk el a második nekifutás kapcsán, sőt azt is, miként változtat mindez a kétszer 5 epizód teljes megítélésén.

(tovább…)
Kulissza

Alan Moore: A képregény varázslója, folytatás – A Watchmentől máig

Múlt héten megkezdett értekezésünket folytatva, tovább perdülünk a felvázolt képregénytörténeti szempontból fontos sarokkövek mentén, melyeket a két részes cikkem alanyául szolgáló, születésnapja alkalmából bővebb betekintést is jócskán megérdemlő, Alan Moore művei kapcsán elindítottunk. Ha ezúttal is velem tartotok, ígéretet teszek, hogy eljutunk a bő lére engedett szeánsz végéig, egy plusz érdekességgel zárva a gondolatsort.

(tovább…)
Kulissza

Alan Moore: A képregény varázslója – Születésnapi cikk két felvonásban

Töredelmesen be kell vallanom a képregényrajongásom kezdetéhez mérten igencsak későn, talán cirka 4 évvel ezelőtt találkoztam a mester nevével, olyan formában, hogy felismerjem azt teljes alkotói valójában. Mit is értek ez alatt? Természetesen műveinek filmadaptációit, melyeket ő maga szenvedélyesen megvet, annak idején magam is láttam, de hogy olvassam és befogadjam őket eredeti formájukban, arra akkor még a DC és Marvel fő csapásirányainak bűvöletében nem igazán gondoltam. Ma már, talán mondhatom kissé érettebb fanként, szívesebben fogyasztok a zsáner alternatív és elgondolkodtató ágairól, a már-már sokszor kifulladni vélt, megszokott szuperhős eposzok szüneteiben. Ezért vállalkoztam a feladatra, melynek során igyekszem körbeutazni a talán körbeutazhatatlan szerzőt 68. születésnapja alkalmából, akinek rengeteget köszönhet a modern képregényipar.

(tovább…)