Játék

Valóban veszteséges konzolt gyártani?

Ebben a cikkben annak próbáltam utána járni, hogy tényleg buknak-e a konzolgyártók az elkészített játékgépeken, vagy ez csak egy városi legenda? Miért drágábbak a játékok, mint PC-re gyártani és miért érik meg a különböző szolgáltatások? Sok konzol vs. PC kommentcsatát olvasni a neten, és az egyik leggyakoribb érv az, hogy ár-érték arányban sokkal jobban megéri egy konzol, mivel azonos áron sokkal nagyobb teljesítményt kapunk. Ez az érv magában meg is áll, de ha jobban szemügyre vesszük a dolgokat, akkor egyből kiderül, hogy mi áll ennek a hátterében.

Platform

Talán sokaknak nem árulok el nagy titkot azzal, hogy már a kétezres évek elején bevett szokás volt már a megjelenéskor veszteséggel, esetleg nullszaldósan árulni egy konzolt. Bár ezek főként a Sony és a Microsoft gépeire igazak, a Nintendo is nagyon alacsony profittal rendelkezik a jelenlegi generáció kapcsán.

Fontos: A cikk során nem foglalkozom a konzolok összes típusával, az árfolyammal, valamint mindenhol próbálom az alapmodell árait alapul venni.

Mennyi az annyi?

Az egyik legnagyobb veszteséget a Sony konzolja termelte, még 2006-ban amikor hozzávetőleg 840$-ba került egy PS3 legyártása, viszont a kereskedelmi forgalomba csak 600$-os árcímkét kapott a masina. A vetélytárs ekkor csupán 400$-ért árulta az X360-at, és az előállítási költsége is csak 525$ volt. 2008-ra a Sony költségei 440$-ra redukálódtak, míg a kereskedelmi ára 400$-ra, hiszen a Sonynak is lépnie kellett valamit a 240$-os bukás ellen.

A PS4 esetében sem termelt hamar profitot a Sony, ugyanis az előállítás költségei mintegy 380$-ra voltak tehetőek, és 399$ körül mozgott a gép kereskedelmi ára, viszont most sikerült az Xboxnál olcsóbbnak lennie, mivel egyetlen ONEX legyártása 471$-ba került a redmondi cégnek, és kicsit drágábban, 499$-ért került a boltok polcaira.

Diagram
Az árak változása generációról generációra

A friss és ropogós konzolgeneráción valahol egysíkban mozognak az árak, a Series X esetében $460-$520-re tippelik az előállítási költséget, a Sonynál pedig valahol 450$ környékére tippelhető ez az összeg. A magas előállítási költségek miatt mind a kettő cég azt nyilatkozta, hogy megvárja a másik konzol árát, és az alapján árazza be a sajátját, viszont a Microsoft nem várt tovább, és belőtte az árat 499$-ra, majd nem sokkal később a Sony is megcélozta ugyanezt az összeget.

Hogyan termelik vissza a költségeket a gyártók?

A válasz egyszerű, minden máson. Évek óta megfigyelhető, hogy drágulnak a videójátékok. Például a GTA V amikor 2012-ben megjelent, az ára 15ezer forint körül mozgott X360/PS3 konzolokra, és PC-n 13ezer forint körül lehetett előrendelni, a soron következő konzolgeneráción ez az összeg 20ezer forintra ugrott 2014-ben. Bár a jelenlegi Series X-S/PS5-re csak a következő évben kapjuk meg a játékot, ára az előrejelzések szerint 70$ körül lesz, ami hozzávetőleg szintén 20ezer forint. Sok változást hozott az új generáció, többek közt az átlagos 60$-ról 70$-ra ugrott a „nagyobb” címek ára, nálunk ez az összeg 25-30ezer forint környékére lesz majd tehető.

Akkoriban X360-on még voltak játékok, amivel ingyen elérhető volt a Multiplayer rész Xbox Live Silver szolgáltatással, viszont ahhoz, hogy minden erre alkalmas játékot online is tudjunk játszani, ahhoz Gold előfizetés kellett. PS3-on már ekkor is kellett fizetni az Online játékért, és a következő generációtól számítva az összes Microsoft és Sony gépen szükséges előfizetés ahhoz, hogy barátainkkal, vagy esetleg ismeretlenekkel játszhassunk. Jelenleg egy 3 hónapos előfizetés a Sonynál 7500 forintba kerül, míg a Microsoftnál ez az összeg 6600 forint. Természetesen azon kívül, hogy hozzáférhetünk a többrésztvevős játékokhoz, egyéb szolgáltatásokat is kapunk.

Szolgáltatások
A három “legnagyobb” szolgáltatás

A Sonynál például exkluzív kedvezményeket, felhőtárhelyet a játékállások mentésére 100GB-ig, bónusztartalmakat, kinézeteket a pl.: a Fortnite-hoz, valamint 2 darab játékot tölthetnek le az előfizetők havonta. Bár az Xboxon elérhető Live-ot nem sokan választják magában, az is hasonló szolgáltatásokat nyújt a felhőtárhelyet leszámítva. Az Xbox legújabb durranása a Game Pass, aminek segítségével az első 3 hónapban 300 forintért, majd havonta 4200 forintért több, mint 100 arcade és „nagy” címekhez kapunk hozzáférést, ráadásul sok játék már a megjelenéskor bekerül a Pass-ba, többek közt a Gears5, Doom, Halo Infinite. Ezen felül a játékok egy része PC-n is játszható, és felhőből akár mobilon és tableten is elindíthatjuk a játékokat, a csomag tartalmazza az Xbox Live Gold előfizetést is magában, valamint az EA play-hez is kapunk hozzáférést.

A szolgáltatásokon kívül a gyártok a kiegészítőkön is visszatermelik a hiányzó dollárokat, hiszen a konzolokhoz csatlakoztatható kamerák, a kontrollerek mind profitot termelnek, nem is beszélve a töltőállomásokról, tartók-tárolókról, fejhallgatótól a VR szemüvegig minden azért van, hogy a profitot növelje.

Kiegészítők
A Sony gyári kiegészítői

Miért kell növelni az árakat?

Nyilván semmi sincs ingyen, a konzolgyártók is külső cégek alkatrészeiből pakolják össze a konzoljaikat. Az új technológiák, erősebb, gyorsabb komponensek bizony drágábbak. Nem csoda, hogy a PS5-ön csak 825GB-os SSD van, és ebből csak 664GB használható. Egyszerűen van, ami nem fér bele a keretbe, ott kell faragni, ahol legkevésbé fáj. Véleményem szerint bár ez a méret nem nagy, de úgysem játszik az ember 3-4 játéknál egyszerre többel, mentéseknek pedig ott a PS Plus, persze ezt mindenki maga dönti el, hogy elég-e.

Természetesen a cikkel nem szándékozok beleszólni a PC vs. konzol csatába, mert ezt mindenki maga dönti el, hogy melyik oldalt pártolja. Nyilván PC-n sem ingyenesek a játékok, ott se jár egér és billentyűzet ajándékba.