A mesterséges intelligencia napról napra fejlődik. Legutóbb arra kértük meg az egyik legismertebb MI chatprogramot, hogy állítson össze egy TOP 5-ös listát a legjobb sci-fi filmekből és az eredmény elég meggyőzőnek bizonyult. Ezúttal egy másik műfajban tesszük próbára a program tudását. Arra kértük, listázza ki nekünk az 5 legjobb horror műfajú alkotást a filmművészetben. Egy kissé meglepődtünk az AI összeállításán.
A mesterséges intelligenciák fejlődése napjainkban egészen példaértékű. Elképesztő látni, ahogy munkahelyeinket és otthonainkat átszövi az okostechnológia. A különféle mesterséges intelligenciák algoritmusai számos területen segíthetik elő az emberiséget a fejlődésben, beleértve a közlekedést, az egészségügyet, az oktatást és az életminőséget. Mi is próbának vetjük alá a ChatGPT programot, hogy teszteljük a relevanciáját és fejlettségét.
A japán horrorok sokszor olyan világot tárnak elénk, amely a nyugati kultúra számára rendkívül szokatlan és nehezen megérthető. Junji Ito mangaka munkássága alatt több, mint 50 horrortörténetet írt és illusztrál, amelyeket társadalomkritikai és japán mitológiai vonatkozásban tüntetett fel. Idén a Studio DEEN (Bleach, Jigoku Shoujo, Higurashi no Naku Koro Ni, Nanatsu no Taizai) a Netflixszel karöltve egy 12 részes animesorozat formájában dolgozta fel a művész 20 fontosabb történetét. Junji Ito hátborzongató japán meséi garantáltan okoznak majd egy-két álmatlan éjszakát a nézők számára.
Nézőként ki vagyunk éhezve a jó előzménytörténetekre. Tűkön ülve vártuk, mit tud majd mutatni A Gyűrűk Ura: A hatalom gyűrűi, vagy épp a Sárkányok háza. A siker nem is maradt el. Kevesebb visszhangot és memet kaptak ugyan, mint az eredeti történetek, mégis méltán az elődök nyomdokaiba léptek. A Netflix is igyekezett megörvendeztetni a Vaják saga szerelmeseit egy, a saga cselekményeit megelőző történéseket bemutató minisorozattal. A Vaják: A vér eredete azonban sajnos több sebből is „vérzik”.
2020 decemberében a lengyel CD Projekt RED videójáték-fejlesztő vállalat végre hosszas huza-vona után megjelentette legújabb nyílt világú játékát, a Cyberpunk 2077-et. Minden játékos tűkön ülve várta a megjelenést. Megannyi kedvcsináló, játékmenet-videó és Keanu Reeves cameo után végre kezünkbe vehettük, és elmerülhettünk a hatalmas, bűntől rothadó világban. Azonban a játék közel sem volt kész a megjelenésekor, és a számos játékmenetet tönkretevő bug hamar lelombozta a lelkesedést. Azonban ez nem szegte kedvét az animátoroknak, hogy a Netflix számára készítsenek egy lendületes, a játék világát alapul vevő animét. Kibervereket beizzítani, jön a Cyberpunk: Edgerunners (2022)!
A Netflix idén nem kis fába vágta újra a fejszéjét. Videójátékot vászonra adaptálni nem egyszerű feladat. A filmes műfaj egyes korlátai miatt (mint például a játékidő vagy a futó projektek melletti szűkösebb keret) számos buktató állhatja az útját egy ilyen produkciónak. A streaming platform 2022-ben a japán piacvezető Bandai Namco Entertainment videójátékos megavállalat egyik húzócímének történetét kívánja tálalni. A Tekken: Vérvonal című animációs sorozat talán képes lesz egy kicsit kiemelni a címadóját a filmes adaptációk bűzlő mocsarából.
Az utóbbi évek filmes felhozatala miatt sokunknak már a könyökén jöhetnek a zombik és azok egyéb permutációi. Nem csoda, ha felkapjuk a fejünket egy olyan címre, amely végre nem a húsra éhező élőholtakat próbálja milliomodra is eladni a nézőnek. A Nappali műszak egy mostanra igen háttérbe szorult műfajt igyekszik egy kicsit előrébb húzni. Az, hogy mennyire sikerült ez jól, igencsak megosztó lehet a Netflix felhasználók között.
2019 év vége felé Martin Scorsese úgy nyilatkozott a Marvel filmekről, hogy (kissé gyérül idézve) azok nem nevezhetők filmnek, sokkal inkább hasonlítanak afféle vidámparkokhoz. Hajszálpontosan ez jutott nekem is eszembe a Netflix égisze alatt készülő produkciókról, miközben néztem A szürke embert, amelyben Ryan Gosling épp annyira lelkes, mint én, amikor a számlákat kell befizetnem.
Egy szamuráj útja sem játék és mese, mondhatnánk és nem is állnánk messze a valóságtól. A szamurájok élete egy szigorú szabályrendszerek és a hűbérúr felé tanúsított feltétlen engedelmesség köré épült. A japán feudalizmus korában ők voltak a városok és falvak bátor védelmezői, akiknek meghalni a becsületért és a tisztességért igazi privilégiumnak számított. A Flying Wild Hog fejlesztésében és a Devolver Digital kiadásában idén egy rendkívül hangulatos játék látott napvilágot, amely jól idézi az 50-es évek japán szamurájfilmjeinek atmoszféráját.
Azok a régi szép idők. Halljuk sokszor szüleinktől és nagyszüleinktől. Mi már csak felmenőink meséiből tudhatjuk, miként éltek ők régen, milyen társadalmi és gazdasági viszonyok között kellett felnőniük. Habár a világ életét mára már 90%-ban a digitalizáció határozza meg, mindig nosztalgikus hangulat lesz úrrá rajtunk, ha látunk egy régi háztartási eszközt, játékot vagy épp egy bakelit lejátszót. Richard Linklater filmje maradéktalanul biztosítja számunkra ezt az érzést, másfél órán keresztül.
