Kicsit késve néztem meg a Luther negyedik évadának befejező részét, ezáltal a kritika is csúszva érkezik, de nem ez a legnagyobb baj. Ugye a negyedik évad két részből áll, és sajnálom, hogy nem egyben néztem mindkettőt, aki még nem nézte volna, annak feltétlen ezt javaslom, már csak azért is, mert sok visszautalás volt az előző évadokra, amikből nekem már semmi nem esett le, olyan rég láttam. Abból a szempontból nehéz értékelnem az egészet, hogy az előző évadok (elsősorban az első kettő) elég magas mércét állítottak fel, aminek nehéz megfelelni, főleg, ha a készítők amúgy is el vannak foglalva minden mással. A negyedik simán működhetett volna egy jó kis tévéfilmként, még úgyis, hogy szét van szedve, mert annak ellenére, hogy én sok időt hagytam ki a két rész közt, napnyi különbséggel voltak leadva, ha jól tudom. Ezt már csak az is támogatta, hogy a „heti eset” igazából mindkét részben ugyanarról a sorozatgyilkosról szólt. Az első rész kritikájában már leírtam, hogy nekem mennyire tetszett a nyitás, nézzük most a zárást. Igyekszem nem sokat ellőni a történetből, hogy megmaradjon az élvezhetősége, de értelemszerűen belefuthatok spoilerekbe.
